Új felelősségbiztosítási szabályok az állami építési beruházások közreműködőire

Az állami nagyberuházások esetében igen nagy problémát jelent egy elrontott építkezés kijavítása, gondoljunk csak például egy autópálya jelenleg is folyó több hónapos javítására. Az ilyen nem várt hibák esetében sokszor vita van arról, ki viselje a javítás tetemes költségét, és ha a tervezőnek vagy a kivitelezőnek meg is állapíthatják a felelősségét, korántsem biztos, hogy képes lesz a kártérítést vagy a kijavítás költségét viselni. 
Az állami építési beruházásoknál kötelezően alkalmazandó szakmai szereplők és az egyes építőipari szakmagyakorlók számára idén januártól elvárt felelősségbiztosításon túl további előírások jelentek meg március közepén, az 55/2025. (III. 26.) Korm. rendeletben az állami építési beruházásokban a tervezői tevékenységhez, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályairól [Az állami építési beruházásokban a tervezői tevékenységhez, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges felelősségbiztosítás részletes szabályairól szóló 55/2025. (III. 26.) Korm. rendelet]. A rendeletet az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény felhatalmazása alapján fogadták el, és hatálya a törvény szerinti állami építési beruházások előkészítése és megvalósítása során a tervezői tevékenység végzéséhez szükséges tervezői felelősségbiztosításra, valamint a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzéséhez szükséges építőipari kivitelezői felelősségbiztosításra terjed ki.

A tervezőnek felelősségbiztosítással kell rendelkeznie a szerződés megkötésétől az állami építési beruházás műszaki átadás-átvételének lezárásáig, a kivitelezőnek pedig még ezt követően is biztosítania kell az utófedezetet. Ezt a biztosítónak fedezetigazolással kell igazolnia az építtető felé. 

A fedezetigazolásnak minimálisan az alábbi biztosítási adatokat kell tartalmaznia:

• a szerződő neve és lakóhelye vagy székhelye;
• a biztosított neve és lakóhelye vagy székhelye;
• a kötvényszám,
• az építtető neve és lakóhelye vagy székhelye;
• a tervezési vagy építési kivitelezési projekt megnevezése;
• a kockázatviselés kezdetének időpontja;
• a kockázatviselés végének időpontja;
• a kivitelezési költségkeret;
• a felelősségbiztosítás biztosítási eseményenkénti biztosítási összege és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összege;
• az önrész mértéke;
• a vonatkozó biztosítási feltételek;
• a díjfizetés módja;
• a díjfizetés üteme és
• a díjrendezettség végdátuma.

A biztosítási összeg meghatározása szempontjából a tervezők esetében a tervezési szerződés, a kivitelezők esetében a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja szerinti kivitelezési költségkeret az irányadó.
Fontos kiemelni, hogy a tervezői felelősségbiztosítási szerződésben szereplő fedezetnek kizárólag az adott állami építési beruházást kell biztosítania. A kivitelezőnek pedig az építőipari kivitelezési szerződésben vállalt építőipari kivitelezési tevékenységre olyan fedezetet nyújtó építőipari kivitelezői felelősségbiztosítási szerződést kell kötni, amely fedezet az adott állami építési beruházás biztosítására kell, hogy szolgáljon.
A biztosítási fedezetnek a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, és legkésőbb a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre kell fedezetet nyújtania.

A tervezői felelősségbiztosítás biztosítási összegét az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazodva kell meghatározni az 1. táblázat szerint.

Ha a tervező nem a teljes tervezési folyamatban vesz részt, akkor a rendelet szerint csökkenthető a fedezetbiztosítás összege.

Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosításnak a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett, legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 3 éven belül a biztosító részére bejelentett biztosítási eseménynek minősülő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre kell fedezetet nyújtania. Ki kell terjednie a biztosított kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, közreműködők, alvállalkozók tevékenységéből eredő károkra és személyiségi jogi jogsértésekre is, továbbá a kivitelező által foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására is.
Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítási fedezet teljesíthető felelősségbiztosítást tartalmazó építés-szerelés biztosítással vagy önállóan köthető építőipari kivitelezői felelősségbiztosítással.
Az építőipari kivitelezői felelősségbiztosítás biztosítási összegét az állami építési beruházás kivitelezési költségkeret összegéhez igazodva kell meghatározni a 2. táblázat szerint.

A felelősségbiztosítási szerződést a biztosított személy javára – szerződőként – más személy is megkötheti.
A kormányrendeletet a hatálybalépését követően – 2025. április 26-a után – megindított közbeszerzési eljárások alapján megvalósuló állami építési beruházások esetében kell alkalmazni.