Új előírások az állami építési beruházásoknál

2025. május 30-án került kihirdetésre az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosítása (Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény módosításáról szóló 2025. évi XXXIX. törvény).

Az építtető előírhatja a teljes alvállalkozói lánc bejelentését

A módosítás lényege, hogy nemzetgazdasági érdekből, különösen kiemelt állami beruházásoknál az építtető előírhatja, hogy a kivitelező jelentse be valamennyi alvállalkozóját, amelyek a szerződés keretében az adott építési munkán dolgoznak, illetve annak előkészítésében vagy ellenőrzésében részt vesznek. 

Ez az előírás vonatkozhat az alvállalkozók alvállalkozójára is, továbbá kiterjed a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti tényleges tulajdonos meghatározására is.

Amennyiben az építtető előírja a teljes alvállalkozói lánc bejelentését, akkor az összes gazdasági szereplő esetében vizsgálni kell a Közbeszerzési tv. (A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény) 63. §-ában meghatározott kizáró okokat (az utolsó három évben elkövetett súlyos környezetvédelmi, szociális vagy munkajogi jogsértés, súlyos szakmai hiba, súlyos szerződésszegés, fizetési elmaradás stb.).

A kivitelezői kötelezettség megfelelő teljesítését az állami építési beruházás projektvezetője vagy lebonyolítója ellenőrzi az építtető számára. Az alvállalkozók ellenőrzésére még a munka megkezdése előtt sor kell kerüljön.

Ha az építtető a projektvezető vagy lebonyolító általi ellenőrzés során valamilyen – a verseny torzítására utaló – információhoz jut, kérheti annak igazolását a kivitelezőtől, hogy a szerződés versenytorzító hatással nem bír.
A jogalkotó azzal indokolta a törvény módosítását, hogy az alvállalkozás nem egyszerűen közbeszerzési kérdés, hanem azon túlnyúló, az egész nemzetgazdaságot érintő kérdés, a gazdasági élet igen sok résztvevőjét érinti. Számos szektorban, különösen az építőiparban, a szolgáltatóiparban, több tényező (például a beszerzés összetettsége, tevékenység-szakosodás, a leterheltség, a munkaerőhiány, finanszírozási nehézségek) következtében a szerződések nagyobb részét nem képes egyetlen gazdasági szereplő teljesíteni, így közreműködők láncolata vesz részt a szerződés teljesítésében. A vállalkozás szabadsága elvét nem csorbítva, bizonyos esetekben szükséges lehet biztosítani az építtető részére a lehetőséget a teljes alvállalkozói lánc feltárására.
Az „alvállalkozás” a közbeszerzési szerződésekben olyannyira lényeges kérdéskör, hogy a Közbeszerzési Hatóság számos beszámolójában megjegyzi azt a tényt, hogy legnagyobb arányban az alvállalkozók nem szabályszerű bevonása miatt kerültek elmarasztalásra az ellenőrzött szervezetek.

A törvény módosítása június 1-jétől lépett hatályba.

Az állami építési beruházások költségellenőrzése

2025. május 13-tól hatályos az állami építési beruházások költségellenőrzésének részletes szabályairól szóló 98/2025. (V. 12.) Korm. rendelet. Az állami építési beruházások költségellenőrzésének rendjét a költségvetési törvény 68. alcímének előírásai állapítják meg. A további részletszabályokat és eltéréseket tartalmazza a kormányrendelet.
Az állami beruházásokért felelős miniszter a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat delegálhatja:

• a vasútépítési, valamint a vízépítési és közműépítési beruházások esetében a KTI Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére;
• a magasépítési beruházások esetében az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére;
• az útépítési beruházások esetében a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére.

Ha az építési beruházás több építési szakterületet érint, akkor a nagyobb érintettségű szervezet végzi a költségellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat.
A Közös Agrárpolitika pénzügyi alapjainak felhasználásával megvalósuló építési beruházások esetén, a közreműködő szervezetként eljáró Magyar Államkincstár útján látja el az illetékes miniszter a projekt költségellenőrzését.
A költségellenőrzéssel kapcsolatos informatikai feladatokat – például szoftverfejlesztést és az alkalmazás felügyeletét – a MÁV Szolgáltató Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

A közutak tervezésére és építésére vonatkozó előírások

Az útügyi műszaki szabályozási rendszer felülvizsgálatának folyamata 2016-ban elkezdődött. A jogalkotó indoklása szerint, a szabályozási környezet korszerűsítésével a megváltozott jogszabályi környezethez alkalmazkodó, a technológiai fejlődést követő, a közúton közlekedők igényeit a legjobban szolgáló szabályozás létrehozása volt a cél.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben (A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény) és az annak hatálybalépése óta megalkotott, közúti ágazatot érintő további jogszabályokban, valamint az Útügyi Műszaki Előírások rendszerében a szakmai követelmény- és fogalomrendszer jelentős változásokon ment át. Ezen szabályozások aktualizálása időközönként megtörtént, azonban a szabályozási környezet változásához alkalmazkodva szükségessé vált a teljes közúti szabályozási rendszer felülvizsgálata.
2025. június 8-án lépett hatályba a közutak építéséről szóló 12/2025. (V. 8.) ÉKM rendelet. A rendelet teljeskörűen szabályozza a közutak beruházásainak lebonyolítását és a minőségügyi kérdéseket. Az új ÉKM rendelet az országos közutak építésével kapcsolatos minőségi követelmények megvalósulásának ellenőrzéséről szóló 29/2010. (IV. 7.) KHEM rendelet helyébe lépett, továbbá hatályon kívül helyezte a közútkezelő építtetői jogállását lehetővé tevő, az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet 1/B. §-át.

(Folytatjuk)