Büntethetőség a tachográfkorongok bemutatásának hiányáért

A nagytehergépjárművekkel teljesített közúti szállítást végző járművezetők vezetési, valamint pihenőidejére vonatkozó szabályokat az Európai Uniós rendelkezésekkel összhangban az 1988. évi I. törvény (továbbiakban Kkt. tv.) szabályozza. A Kkt. törvénnyel, valamint az Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvénnyel (továbbiakban AETR) összhangban a 66/2007. (IV. 4.) Kormányrendelet szabályozza a járművezetők pihenő- és vezetési idejének ellenőrzéséről szóló rendelkezéseket.

A régebbi típusú tehergépjárművekben használt analóg menetíró készülékek esetében még nagyobb a hiba lehetősége. A digitális tachográfok elektronikus adatrögzítésével ellentétben az analóg készülék az adatokat egy papírkorongra rögzíti, a tachográfkorong 24 óra adatait képes tárolni. A jogszabályok alapján a sofőrnek egy ellenőrzés esetén 28 napra visszamenőleg el kell tudnia számolni a tachográfkorongokkal. A közúti ellenőrzés során a hatóság a vezetési idők, szünetek, napi és heti pihenőidők ellenőrzéséhez szükséges adatrögzítő lapokat vizsgálja, így ezeket a járművön kell tartani. 

Azon túlmenően, hogy az ellenőrző hatóság a Kkt. törvényben rögzített előírások megsértése esetén a következők szerint kényszervárakozást rendelhet el, pénzbírság kiszabására is lehetőség van:

• a napi pihenőidő elégtelensége miatt a kényszervárakoztatás mértéke egybefüggően minimum 9 óra, maximum 11 óra lehet;
• heti pihenőidő hiánya esetén 24 óra egybefüggő pihenőidő írható elő;
• megszakítás elégtelensége miatt minimum 15 perc, maximum 45 perc kényszervárakoztatás rendelhető el.

Kényszervárakoztatás elrendelése esetén az elrendelő hatóságot a jármű és a rakománya őrzéséért, valamint a kényszervárakoztatás következtében az üzembentartót ért kárért felelősség nem terheli.

A közúti ellenőrzések során a fent említett vezetési idők, szünetek, pihenőidők jogszabályoknak megfelelő alkalmazása mellett a hatóság vizsgálja a menetíró készülékek helyes használatát, valamint a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett időszakra vonatkozóan azon eseteket is, amikor a tehergépjármű megengedett legnagyobb sebességét tartósan, azaz jelen rendelkezés értelmében egy percnél hosszabb ideig átlépték. N3 kategóriájú járművek esetében meghaladta a 90 km/ órát, vagy M3 kategóriájú járművek esetén a 105 km/órát.

Az adatrögzítő lapok, valamint az ezeken lévő adatok helyes rögzítése kiemelten fontos, valamint az ellenőrzéskor számos megfigyelési szempontot vesz figyelembe a hatóság. A kiszabható összegek a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendeletben pontosan meghatározásra kerültek. Ezeket áttekintve egyértelműen látszik, hogy elég gyorsan és könnyen lehet magas összegű bírságra szert tenni. A kormányrendelet konkréten említi az egyes szabálysértések esetén alkalmazandó összegeket. 

Néhány tétel – a teljesség igénye nélkül – az analóg menetíró készülékkel kapcsolatos, járművezetőt érintő tételek sorában:

• Az adatrögzítő lapokon rögzített adatok vagy a menetíró készülékben vagy a járművezetői kártyán tárolt és onnan letöltött adatok meghamisítása, eltitkolása, kitörlése vagy megsemmisítése: 800 000 Ft;
• Adatrögzítő lapok/járművezetői kártyák helytelen használata: 100 000 Ft;    
• Adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártya szabálytalan kivétele, amely hatással van az érintett adatok rögzítésére: 400 000 Ft; 
• Adatrögzítő lap vagy járművezetői kártya azon időtartamon túli használata, amelyre azt szánták, adatvesztéssel: 400 000 Ft;     
• Elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapok vagy járművezetői kártyák használata, az adatok nem olvashatóak: 300 000 Ft;     
• Kötelező kézi adatbevitel elmulasztása analóg és digitális menetíró készülék esetében egyaránt, amennyiben a rendelet meghatározott pontjában szereplő tényállás nem valósul meg: 150 000 Ft; 
• Az adatrögzítő lapról hiányzik a családi név: 200 000 Ft; 
• Az adatrögzítő lapról hiányzik az utónév: 100 000 Ft; 
• A lap használatbavétele kezdetének vagy végének ideje hiányzik: 50 000 Ft;
• A lap használatbavétele kezdetének vagy végének helye hiányzik: 20 000 Ft;
• Az adatrögzítő lapról hiányzik a rendszám: 20 000 Ft;     
• Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer-számláló állása (első menet előtt): 50 000 Ft;
• Az adatrögzítő lapról hiányzik a kilométer-számláló állása (utolsó menet végén): 20 000 Ft;
• Az adatrögzítő lapról hiányzik a járműcsere időpontja: 20 000 Ft;     
• Az ország betűjele beírásának elmulasztása a menetíró készülékbe: 20 000 Ft;
• A járművezető nem tudja bemutatni az adott napra és az azt megelőző, jogszabály által meghatározott időszakra vonatkozóan rögzített információkat: 400 000 Ft. 

Egy tanulságos precedens

Az adatrögzítő lapok esetében, ahogy említettük is, a közúti igazoltatás alkalmával a gépjárművezetőnek be kell tudnia mutatni az adott napi, valamint a megelőző 28 napi tachográfkorongokat. Ezen téma kapcsán látott napvilágot idén március folyamán az Európai Bíróság C-870/19. és C-871/19. számú egyesített ügyekben hozott ítélete. 

(Cikkünket teljes terjedelmében a Logisztikai KKV Tanácsadó júniusi számában olvashatják)