A TB kiskönyv mint régi ismerős
Olvasási idő: 7 perc
A TB kiskönyvet köteles a volt munkáltató lemásolni, egy másolati példányban megőrizni, és a volt dolgozó munkaügyi anyagába lefűzni, hogy rendelkezésre álljon egy kifizetőhelyi ellenőrzés során. A kérdés, hogy valóban van-e olyan egyértelmű előírás, mely szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után fénymásolási, másolatőrzési kötelezettség terhelné a kifizetőt a TB kiskönyv adattartamát illetően?
A TB kiskönyv, vagyis „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt a jelenlegi gyakorlat szerint a munkavállaló munkaviszonyának megszűnése esetén – amennyiben pénzbeli ellátásban részesült a biztosítási jogviszony alatt – a volt munkáltató fénymásolja, és egy másolati példányban megőrzi, és a volt dolgozó munkaügyi anyagába lefűzi.
Ezen gyakorlat kialakulásának oka, hogy egy kifizetőhelyi ellenőrzés során, a munkaügyi vagy társadalombiztosítási ellenőr vizsgálni tudja a kilépett munkavállalók esetében is, hogy a foglalkoztató által (amennyiben üzemi kifizetőhely) megállapított pénzbeli ellátások a rendelkezésünkre álló adatok alapján, megfelelő alappal és mértékben kerültek folyósításra, illetve a jogszabály által előírtak szerint, helyesen jegyezték be a jogviszonnyal kapcsolatos adatokat (jogviszony kezdete, vége, kieső idő, pénzbeli ellátás).
A fent kialakított gyakorlatot a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) végrehajtásáról szóló 2017/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § rendelkezése, illetve a TB kifizető helyek számára rendszeresen kiadott tájékoztatók támasztják alá, viszont egyre több munkáltató, foglalkoztató jegyzi meg, hogy nem találnak olyan egyértelmű előírást, mely szerint a biztosítási jogviszony megszűnése után fénymásolási, másolatőrzési kötelezettség terhelné a kifizetőt a TB kiskönyv adattartamát illetően, azonban bizonyítási eszközként vagy szakmai javaslatként mégis elvárják.
Többen vitatják, hogy a hatóságok által elvárható-e a TB kifizetőhelyektől a TB kiskönyvek fénymásolása, másolatának megőrzése és tárolása a megszűnt biztosítási jogviszonnyal rendelkező magánszemélyek esetében miért szükséges, amikor a munkajogviszonnyal együtt az egészségbiztosítási jogviszony is megszűnt. Ugyanakkor különböző új megoldási javaslatokkal is élnek.
Egyik, akár első lépés lehetne, hogy a kifizetőhelyek rendelkezhessenek a központi nyilvántartás vonatkozó adataihoz hozzáféréssel, egyedi azonosítóval, mely alapján joguk lenne az újonnan érkező munkavállalók korábbi biztosítási adatait leellenőrizni, a bejegyzéseket összevetni és a feltárt ellentéteket jelezni. Másik az elektronikus eljárásoknak és a kor vívmányainak megfelelő felvetésük az lenne, hogy a TB kiskönyv kézzel való kitöltése valamilyen felületen, még ha részben is, de kiválthatóvá váljon a kifizetőhelyek esetében digitális úton (pl. rendszeres adatszolgáltatás útján), a kezdeteknél akár kettős nyilvántartási rendszer útján is.
Amennyiben a másolás és a TB kiskönyv kézzel való nyilvántartása a digitalizáció bevezetésével elhagyható lenne, úgy értelemszerűen csökkenne az általános ügyintézési idő (előállításra, anyagmozgatásra, irattárazásra, hatósági ellenőrzésre fordított munkaidő), egységesülhetne a jogalkalmazás, ezáltal nőne a jogbiztonság, az adatok őrzése biztosabb, biztonságosabb, időállóbb és jobban visszakereshető lenne, nem is beszélve a papírfelhasználás elmaradása miatt az úgynevezett ökológiai lábnyom csökkenéséről. Alapvető törekvés, hogy a dolgozó számára igazolás álljon rendelkezésre a biztosítási jogviszonyát, egészségbiztosítási ellátásait illetően, már léteznek megfelelő informatikai platformok, a technika jelenlegi állása szerint a teljes elektronikus nyilvántartás megoldható lenne. Az elektronikus rendszer is tud éppen olyan bizonyító erővel rendelkezni, mint a kézzel vezetett nyilvántartás, mely megfelelő importálási lehetőség esetén a kézi nyilvántartást felválthatja egy gyors és idő-, költséghatékony megoldással.
A jognyilatkozatok jelentősége
Az elmúlt időszakban született egyedi kúriai döntések ismét rávilágítottak az adminisztrációs hibák különös jelentőségére. Minden eset egyedi, nincs két egyforma, de olyan szemmel érdemes őket megvizsgálni, hogy mik azok a kérdéses pontok, amikre fokozott figyelmet érdemes fordítani.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdése szerinti „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: TB kiskönyv) megőrzésének szükségessége eljárásjogi természetű. Az ellenőrzéssel érintett biztosított jogviszonyának a megszűnését követően a társadalombiztosítási kifizetőhely által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárásban bizonyítékként kerülhet felhasználásra.
A társadalombiztosítási kifizetőhelyek részéről szükséges a TB kiskönyv másolati példányának a megőrzése a biztosított jogviszonyának a megszűnését követő időszakban is; addig, amíg (5 év) az adott ügyek vonatkozásában ellenőrzésre sor kerülhet.
A TB kiskönyv papír alapú vezetésének jogszabályi kötelezettségével összefüggő foglalkoztatói és állampolgári terhek az egészségbiztosítási szervként (is) eljáró Magyar Államkincstár előtt is ismertek.
A Magyar Államkincstárnál jelenleg is folyamatban van egy projekt, amelynek céljai között szerepel a társadalombiztosítási kifizetőhelyek statisztikai adatszolgáltatásainak és a kifizetőhelyi elszámolásoknak a gyökeres átalakítása. Amíg ez nem történik meg, addig szükség van a TB kiskönyvekre és azok manuális vezetésére.
A kifizetőhelyeknek a központi nyilvántartás vonatkozó adataihoz való hozzáférésével kapcsolatban a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 61. § (1) bekezdése taxatíve felsorolja azt, hogy az egészségbiztosítási igazgatási szervek által vezetett nyilvántartási rendszerekben található adatokról mely szervezetek és milyen adatkörben kérhetnek információt.
