Társasházak 2020-tól: van mitől félni?

Dr. Kisfaludy-Molnár Péter Dátum Legutoljára frissítve: 2019.12.11

Olvasási idő:


Ez a tartalom 1989 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A társasházi törvény jövőre hatályba lépő – közös képviseletet és társasházkezelést érintő – módosítása számos meglepő híresztelést indított el az érintettek körében: kötelező szakképesítés, személyes vagyoni felelősség, ötmillió forintig terjedő pénzbírság stb. A tények tisztázása érdekében tekintsük át, pontosan milyen változásokat is hoz 2020. január 1-je a társasházak életében.


Mindenekelőtt le kell szögeznünk azt, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényt érintő és 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítások (a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 32. §-a) lényegében – újdonságként csak – a társasházi tisztségviselők nyilvántartását vezetik be [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) IV/A. Fejezete].

Ezen nyilvántartás jogalkotó által megjelölt célja, hogy a társasházi közösség ügyintézését ellátó tisztségviselők a társasházakról szóló törvényben meghatározott adatainak országosan nyilvános közzétételével megvalósuljon
a) a társasházak működésének transzparenciája,
b) a jegyző társasházak felett gyakorolt törvényességi felügyeletének hatékonysága biztosított legyen, továbbá
c) a társasházak és a közösség jogait és kötelezettségeit érintő hatósági eljárások során a megfelelő kapcsolattartást elősegítse.
 
A fenti célt a társasházi tisztségviselők nyilvántartása az alábbi két főbb út mentén lesz hivatott megvalósítani.
Egyrészt a társasházi közgyűlés által megválasztott közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke tisztsége keletkezésének tényét az ingatlanügyi hatóságnak, vagyis a földhivataloknak – az érintett tisztviselő erre irányuló kérelme alapján – az ingatlan-nyilvántartásban a társasház törzslapra fel kell jegyeznie, amely egyúttal ezen tisztségek betöltésének elengedhetetlen feltétele is lesz. Így amennyiben erre nem kerül sor 2020. május 1. napjáig, akkor például a közös képviselő a továbbiakban nem láthatja el majd a feladatait.
 
A földhivatal által az érintett társasház törzslapjára feljegyzett tény az alábbi információkat fogja tartalmazni:
a) a közösség ügyintézését ellátó közös képviselőnek vagy intézőbizottság elnökének
aa) természetes személy esetén családi és utónevét, lakcímét,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
ac) tisztségét, a tisztség keletkezésének és megszűnésének időpontját, illetve ha a tisztségviselő a közösség ügyeinek intézését ügyvivőként látja el, ennek tényét és határidejét, valamint
ad) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – valamint ha a természetes személy tisztségviselő bejelenti – az elektronikus levélcímét, telefonos elérhetőségét,
b) a társasházközösség nevét.
Másrészt pedig a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke 2020. január 1-jétől kezdődően köteles lesz a közgyűlés által elfogadott számviteli szabályok szerinti beszámolót benyújtani az illetékes földhivatalhoz, amelynek tényét az földhivatal a társasház törzslapjára ugyancsak feljegyzi majd.
Míg ezeken túl a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (amelynek feladat- és hatásköreit a földügyért felelős minisztert valamint a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság gyakorolja ) az általa üzemeltetett honlapon – bárki számára korlátozásmentes hozzáférést biztosítva – közzéteszi majd
a) a társasházi tisztségviselők fenti adatait,
b) a társasházak beszámolóit, valamint
c) a társasház közösségének nevét, címét, helyrajzi számát.
 
(Cikkünket teljes terjedelmében a Nonprofit Ellenőrzési Tanácsadó decemberi számában olvashatják)