Szerzői jogdíj adózása

Ami a személyi jövedelemadót illeti: a jogdíj kifizetése az Szja törvény (Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) 16.-18. §-okhoz igazodóan önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. 
Ez annyit jelent, hogy a magánszemély oldalán költségelszámolásnak van helye, kettős választás lehetőségével. Az egyik a tételes költségelszámolás lehetősége (bizonylat, számla alapján) vagy pedig a vélelmezett költséghányad elszámolására (bizonylat, számla nélkül, akár létezett költség akár nem) a 10% költségátalány alkalmazásával. Ez annyit jelent, hogy a bevételből igazolás nélkül levonható a 10 százalékos költséghányad, ebből következően a bevétel 90 százaléka lesz az önálló tevékenységből származó jövedelem. Az Szja-t érintő adófizetési kötelezettséget (15%) a költségelszámolás alapján, annak levonásával kell megállapítani. A költségelszámolást pedig a felhasználói szerződésben is rögzíteni kell.

A társadalombiztosítás rendszerében az általánosságtól már eltérő szabályok vonatkoznak a jogdíj szerint megszerzett jövedelemre. Ennek lényege, hogy a jogdíj számfejtése és kifizetését követően a Tbj. oldaláról nem képződik járulékalapot képező jövedelem. A jogdíj esetén mindez összefügg a szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználási, hasznosítási illetve használati szerződés eseteire.
Járulékalapot képező jövedelem kizárólag csak azokban az esetekben merülhet fel, amennyiben a felhasználási szerződéshez igazodóan a szerződő felek a személyes tevékenység díjaként egyeztek meg, ilyen lehet pl. az alkotómunkáért fizetett díjazás.

Szochó: A felhasználási szerződés szerint kifizetett díj, esetünkben a jogdíj után a Szochó törvény (Szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény) alapján a kifizetőt 13% Szochó fizetési kötelezettség terheli.