A számviteli törvény főbb jogszabályi változásai

A halasztott adó a számviteli és adótörvények közötti eltérésekből eredő átmeneti különbözeteket kezeli, például fejlesztési tartalék, értékcsökkenés, céltartalék, elhatárolt veszteség, különböző adókedvezmények. A mérlegben a halasztott adóköveteléseket és halasztott adókötelezettségeket nettó összegben kell kimutatni a befektetett eszközök vagy a hosszú lejáratú kötelezettségek között.

A törvény lehetővé teszi a halasztott adószabályok alkalmazását már a 2023. évben induló üzleti évre is.

A Számviteli törvény (továbbiakban Sztv.) kiegészül a bevezetésre került kötelező visszaváltási rendszerrel kapcsolatos előírásokkal. A nem újrahasználható termékek kötelezően fizetendő visszaváltási díját a gyártónak egyéb ráfordításként kell elszámolnia a koncessziós társaság felé. A kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR-díj) igénybe vett szolgáltatásként kell kezelni a számviteli nyilvántartásokban.
A Sztv. több ponton, elsősorban az egyéb jogszabályok módosulása miatt, a beszámolást érintő változások miatt is módosításra került. (a Sztv. hatálya alá visszakerülő vállalkozások, hatályos cégjogi eljárás szerint, a kényszertörlési eljárást követően normál működésre visszatérő vállalkozások beszámoló készítési kötelezettsége, üzleti év meghatározása…)

Bővült a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk köre.

Többek között a környezetvédelemi, sport, egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási területen közérdekű célból, közhasznú tevékenységet végző civil szervezetnek ellentételezés nélkül az üzleti évben nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásokat is be kell mutatni. (Sztv. 94/B §)
Ezen kívül további fogalmi meghatározások is pontosításra, ill. módosításra kerültek, valamint KIVA adóalap módosító tételei, társasági adó-információkat tartalmazó jelentés, mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárára vonatkozó módosító tételei, a kiterjesztett gyártói felelősségi díj igénybe vett szolgáltatások közötti elszámolására vonatkozó előírás. A Ptk. módosításaként új fogalom került bevezetésre, az átalakulás során a kiválás speciális aleseteként a leválás intézménye. (Sztv. 9. § (5a), 49. § (9)).  Pontosításra került a  Pótbefizetésből és az osztalékból származó követelés elengedése (Sztv. 37. § (1) g, h pontja).

Fenntarthatósági jelentés

A fenntarthatósági jelentésről, a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény számvitelt érintő módosításai alapján új fejezettel bővült a Sztv. A fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettség és ESG beszámolási kötelezettség értelmében a jogszabály által érintett vállalatoknak többek között ismertetni kell a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló adaptációs képességét; tájékoztatás kell adni a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról és lehetőségekről, az emberekre és a környezetre gyakorolt hatásukról, valamint arról, hogy az üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozó érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozó működésének fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait

Halasztott adó, globális minimumadó

A Sztv. 3. §-a kiegészült a 16, és a 17. bekezdéssel. A globális minimum adórendszerrel egyidejűleg a magyar számviteli szabályokba is bekerült az ún. halasztott adó, amelyet a vállalkozások választhatnak. A mérlegben így befektetett eszközként, vagy hosszú lejáratú kötelezettségként lehet kimutatni azokat a halasztott adókat, amelyek a jövőben az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és a számított könyv szerinti értéke közötti különbség miatt csökkentik vagy növelik a nyereségadó kötelezettséget. A halasztott adó szabályok alkalmazását a számviteli politikában szükséges rögzíteni. Fontos részletszabály, hogy a halasztott adószabályokat már a 2023-ban induló üzleti évre is lehet alkalmazni. A fenntarthatósági jelentéstételre kötelezett vállalkozónak az üzleti jelentésében be kell számolnia a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, ezen kívül be kell mutatni, hogy az üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik számára az értékteremtés forrásait. (Sztv.: 95/C, és 95/E §).

Ahogyan az jól ismert, a számviteli törvény előírja, hogy mely szabályzatok alkotják kötelezően a számviteli politika részét:

• eszközök és források értékelési szabályzata;
• eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata;
• önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat;
• pénzkezelési szabályzat;
• bizonylati rendre vonatkozó szabályzat.