Bejelentkezés
Ez a tartalom 334 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

A munkajog kaméleonja: a szakképzési munkaszerződés

A szakértők egybehangzó véleménye szerint 2020. január 1-jétől gyökeresen átalakul a szakképzés hazai rendszere. Hogy a változás eredményességet hoz-e magával, már más kérdés, de kétségtelen, hogy az év elején hatályba lépő új szakképzési törvény munkajogi vonatkozásai is számos újdonsággal szolgálnak. Ezúttal az új intézményként bevezetett szakképzési munkaszerződés vonatkozásában villantunk fel néhány sajátosságot.
A szakképzésről szóló új törvény (2019. évi LXXX. törvény, a továbbiakban: Szktv.)  szakít az rendszerváltás óta intézményesülő struktúrával és teljesen kivonja az iskolai rendszerű szakképzést a köznevelésről szóló törvény hatálya alól, valamint valamennyi ide vonatkozó kérdést (iskola alapítása, működése, tanulói jogviszony) külön törvényben szabályoz. Ahogyan arról már beszámoltunk, az új törvény új elnevezésű és tartalmában átalakított intézménytípusokat (technikum, szakképző iskola) hoz létre, elkülöníti a szakmai alapozást a szakirányú oktatástól, és még számos alapvető változást vezet be.
Az Szktv. értelmében a szakirányú oktatás a tanítási évben teljesítendő oktatásból és a tanítási éven kívüli egybefüggő gyakorlatból vagy a szakképzési munkaszerződés hatálya alatt teljesítendő oktatásból és gyakorlatból áll.
Új fogalom az Szktv-ben a szakképzési munkaszerződés. A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre.
A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az Szktv-ben meghatározott juttatások nyújtására. A szakirányú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel való részvétel esetén, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy oktatására a duális képzőhelynél a Kormány rendeletében meghatározott végzettséggel és szakképesítéssel vagy szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező személy gyakorolja az oktató Szktv-ben meghatározott jogait és teljesíti kötelezettségeit.
Szakképzési munkaszerződés a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel a szakirányú oktatás kezdő napjával kezdődő hatállyal a szakirányú oktatás egészére kiterjedő határozott időtartamra köthető. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyidejűleg csak egy szakképzési munkaszerződéssel rendelkezhet.
 
Hasonlóan a „normál” munkaviszonyhoz, a szakképzési munkaszerződést, annak módosítását és felmondását is írásba kell foglalni. A szakképzési munkaszerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel módosíthatják. A szakképzési munkaszerződésre, ha az Szktv. eltérően nem rendelkezik, az Mt.-nek a munkaszerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a következő eltérésekkel:
a) munkáltató alatt a duális képzőhelyet, munkavállaló alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt kell érteni,
b) szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet,
c) ha a duális képzőhely a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatásához közreműködőt vesz igénybe, a munkáltatónál történő foglalkoztatás nem minősül munkaerő-kölcsönzésnek, arra a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Mt-ben meghatározott szabályait kell alkalmazni.
 

Miben más ez, mint a hagyományos a munkaszerződés?

 
A szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatott tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetében az Mt. alábbi szabályai nem alkalmazhatók:
- hátrányos jogkövetkezmények a munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetére;
- munkavégzés behívás alapján;
- munkakör megosztása;
- több munkáltató által létesített munkaviszony;
- távmunkavégzés;
- bedolgozói munkaviszony;
- egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony;
- köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony;
- vezető állású munkavállalóra vonatkozó szabályok;
- cselekvőképtelen munkavállalóra vonatkozó szabályok;
- a munkaerő-kölcsönzés szabályai;
- versenytilalmi megállapodás;
- tanulmányi szerződés.
 
Az Mt. értelmében kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – az Mt. Második és a Harmadik Részében foglaltaktól eltérhet; a kollektív szerződés munkaviszonyra vonatkozó rendelkezésének hatálya a munkáltatóval munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra kiterjed. Ezen szabályokat szakképzési munkaszerződés esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanulóra, illetve a képzésben részt vevő személyre a munkáltatónál érvényben lévő kollektív szerződésnek csak az Mt.-ben, az Szktv-ben és az Szktv. végrehajtási rendeleteiben foglaltaknál kedvezőbb feltételeket meghatározó rendelkezéseinek a hatálya terjedhet ki. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a munkáltatónál az Mt. 268. §-a szerint érvényben lévő üzemi megállapodásra is. Az szakszervezet kollektív szerződés megkötésére való jogosultságához szükséges létszám számításánál a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy nem vehető figyelembe. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy az üzemi tanács tagjává nem választható, és az üzemi tanács választásán szavazati joggal nem rendelkezik.
 

A munkaidő sajátosságai

A szakképzési munkaszerződés esetén speciális szabályok alkalmazandók a munka- és pihenőidő tekintetében, valamint a munkavégzési kötelezettség alól való mentesülés körében.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy teljes napi munkaideje nem haladhatja meg az Szktv. 78. § (1) bekezdésében meghatározott , azaz a szakirányú oktatás időtartama a napi nyolc órát, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fiatal munkavállaló, a napi hét órát nem haladhatja meg. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a napi szakirányú oktatási időt meghaladó szakirányú oktatásban nem vehet részt.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára legfeljebb kéthetes munkaidőkeretet lehet elrendelni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a tizennyolcadik életévének betöltése évének utolsó napjáig évente negyvenöt munkanap, ezt követően évente harminc munkanap szabadság illeti meg. A szabadság kiadásánál figyelemmel kell lenni az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére. A nyári szünetben legalább tizenöt munkanap szabadságot a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy kérésének megfelelő időpontban egybefüggően kell kiadni. A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a közismereti oktatás időtartamára.
A duális képzőhely érettségi vizsgatárgyanként - az érettségi vizsga napját is beszámítva - négy munkanapra köteles a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt mentesíteni a munkavégzési kötelezettsége alól. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben kell eltölteni.
A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér körében az Szktv. előírja, hogy a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért havonta közvetlenül nyújtott pénzbeli juttatásként a Kormány rendeletében meghatározott mértékű munkabérre jogosult. A munkabért a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy fizetési számlájára utólag, a tárgyhót követő hónap tizedik napjáig történő átutalással kell teljesíteni. A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt egyéb juttatásként megilletik a duális képzőhelyen a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által választott szakmához szükséges szakképzettséggel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások.
A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabér és juttatások a szakképzési munkaszerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illetik meg. Ha a szakképzési munkaszerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a munkabér és juttatások időarányos része illeti meg.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződés időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából munkaviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak minősül, a munkaviszony időtartama nyugellátásra jogosító szolgálati időnek, munkabére nyugdíjalapot képező jövedelemnek számít.
 

A kártérítési felelősség kérdésköre

A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelőssége körében az alábbiakra érdemes figyelni.
Ha a tanuló a szakképző intézménynek jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szerint köteles azt megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a - károkozás napján érvényes - kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegének ötven százalékát gondatlan károkozás esetén, illetve öthavi összegét szándékos károkozás esetén.
A szakképző intézmény a tanulónak okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk.-t kell alkalmazni azzal, hogy a szakképző intézmény felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. A szakképző intézmény a tanuló javára köteles felelősségbiztosítást kötni, amely kiterjed a tanulóbalesetre és a tanuló által okozott kárra.
A tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely kártérítési felelősségére a fenti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy
a) a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy részére a duális képzőhelynek - a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által okozott, de a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítással kell rendelkeznie,
b) a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos jogvitát megelőzően kötelezően igénybe kell venni a gazdasági kamara mellett szervezett békéltető testület közvetítését a felek között a jogvita feloldása érdekében és kártérítési per csak ennek eredménytelensége esetén indítható.
(Folytatjuk)
Dr. Rátkai Ildikó (2020-01-04)