Bejelentkezés

Ez a tartalom 105 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Rendkívüli változások a cégjogi szabályozásban

A 2021. július 1. napján hatályba lépett módosító törvény radikális változásokat hozott a cégek polgári jogi szabályozásában, amikor is – többek között – kiszélesítette az eltiltással érintett személyek körét, bevezette a felróhatóság vizsgálatát, valamint eltörölte a betéti-, illetve közkereseti társaságok tagi minimumlétszáma megsértésekor alkalmazott hivatali megszüntetés jogkövetkezményét.

Vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezetére hivatott költségátalány

A vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezete céljából a jogalkotó 2021. július 1. hatállyal a kényszertörlési eljárásra és a felszámolási eljárásra vonatkozó és kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXX. törvény (továbbiakban: 2021. évi LXX. tv.) beiktatásával módosította a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban: Cstv.).

Az új rendelkezések értelmében a hitelezői követelések nyilvántartásba vételének feltétele, hogy 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5 000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló pénzforgalmi számlájára befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. 

Mindezen költségátalány felhasználását a felszámoló kizárólag vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére használhatja fel, mellyel tételesen el kell számolnia, illetve a fel nem használt összegeket a hitelezők részére vissza kell fizetnie.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Jat.) 2. § (1) bekezdése – amely a visszamenőleges hatály tilalmának jogelvét rögzíti – szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. 
A Jat. 2. § (1) bekezdésére tekintettel a vagyonvisszaszerzés-vagyonkutatás költségeinek fedezetére szolgáló költségátalány kizárólag az új eljárásokban alkalmazható, azaz a hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban nem terhelhető a hitelezőkre, illetve az adós vezetőjére.

Eltiltás a felróhatóság alapján

A 2021. évi LXX. tv. általi módosítást megelőzően a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 9/C. § értelmében csak az a személy kerülhetett eltiltásra, akire nézve a cégbíróság megállapította a cég szabálytalan működésében való közrehatását; és az eltiltás időtartama kizárólag a ki nem elégített hitelezői követelésektől függött. Azonban a módosítás hatályba lépését követően önmagában az a körülmény is megalapozza az eltiltást, hogy a cég törvénysértő működésének kialakulásában, illetve fenntartásában az eltiltásra került személy magatartása felróható volt.

A felróhatóságot, vagy más néven az elvárható magatartás elvét a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 1:4. § (1) bekezdése definiálja, miszerint, ha a törvény eltérő követelményt nem támaszt, a polgári jogi viszonyokban úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Ennek alapján az eltiltás már nem kizárólag a kielégítetlen hitelezői követelések esetén kerül alkalmazásra, hanem a nem megfelelő jogkövetés esetén is. 

Természetesen továbbra is cél, hogy a megszűnő cég után ne maradjanak kifizetetlen tartozások, éppen ezért a Ctv. 9/C. § (3) bekezdése szerint a közreműködésben való felelősséget – és ez által az eltiltás éveinek számát – csökkenti, ha a bejelentett követelések részben vagy egészben megtérülnek.

Bővült az eltiltással érintett személyek köre

A 2021. július 1-jei hatálydátumot figyelembe véve szélesedett az eltiltással érintett személyek köre, tekintettel arra, hogy már nem csak a kényszertörlési eljárás megindításakor, hanem az azt megelőző kettő évben bejegyzett – alább részletezett – személyek tekintetében is alkalmazandó.

A Ctv. 9/C. § (1) bekezdése értelmében a cégbíróság eltiltja a cég vezető tisztségviselőjén túl a korlátlan tagi felelősséggel működő cégben annak tagja(i)t, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaság esetén pedig a társaság többségi (akár közvetlen, akár közvetett) befolyással rendelkező tagját, még akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást kényszertörlési eljárás előzte meg (!).
A vezető tisztségviselő az, aki a Ptk. 3:21. § értelmében ellátja az ügyvezetési tevékenységet a jogi személy érdekének megfelelően, valamint meghozza a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntéseket, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe. 

A Ptk. 3:109. § (1) bekezdése szerint a gazdasági társaság tagjainak döntéshozó szerve a legfőbb szerv, melynek – a (2) bekezdésre tekintettel – feladata a társaság alapvető üzleti és személyi kérdéseiben való döntéshozatal, míg hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása, valamint a nyereség felosztásáról való döntés. 

A Ptk. 3:112. § (2) bekezdés alapján a vezető tisztségviselő a társaság ügyvezetését a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján önállóan látja el, azonban – bár maguk a tagok egyedileg nem utasíthatják – mégis a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és a társaság legfőbb szerve határozatainak – vagyis a tagok által alkotott szervnek – van alávetve. 
Tekintettel arra, hogy bár az ügyvezető az, aki a jogi személy nevében eljárni köteles – ez által az általa hozott döntésekért felelősséggel tartozik –, mégis logikus a jogalkotó elvárása, hogy a cég tagjait is terhelje bizonyos fokú felelősség; figyelemmel arra a tényre, hogy az ügyvezető a tagok által alkotott legfőbb szerv döntése szerint köteles eljárni. 
Az egyszemélyes gazdasági társaságok esetében még inkább szembe tűnő ez a fajta „háttér irányítás”, hiszen a Ptk. 3:112. § (3) bekezdés szerint az egyedüli tag az ügyvezetésnek utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő köteles végrehajtani.
A 2021. évi LXX. tv. okán jelentős változás, hogy egy korlátlan tagi felelősséggel működő cég esetében (lásd pl. betéti társaság, ahol adott legalább egy beltag, mint korlátlanul felelős tag, és legalább egy kültag, mint korlátolt felelősségű tag) nem csak a korlátlanul felelős tag tiltható el a jövőben, hanem valamennyi tag (!). 
Ezen változtatás lehetősségére szintén a Ptk. ad alapot, tekintetbe véve, hogy a 3:16. § szerint egy jogi személy esetében a tagok vagy az alapítók a döntési jogköröket a tagok/alapítók összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben gyakorolják. Azaz akár ülés tartásával, akár a nélkül, de a céggel kapcsolatos döntések meghozatalában valójában minden tag/alapító részt vesz, így a felelősségük sem lehet kizárt. 

A módosítás következtében a korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban (pl. Korlátolt felelősségű társaság vagy Részvénytársaság) a társaság többségi befolyással rendelkező tagját is eltilthatja a cégbíróság ügyvezetői (azaz vezető tisztségviselői) vagy cégvezetői, felügyelőbizottsági tagsági jogviszonytól, illetőleg más gazdasági társaságban való többségi befolyással rendelkező tagságtól, korlátlanul felelős tagságtól, valamint szintén megtilthatja, hogy a magánszemély egyéni cég tagjává váljon. Minderre a fentebb részletezett döntéshozatalban való részvételre tekintettel kerülhet sor.

Míg a korlátlan felelősséggel működő társaságok esetében valamennyi tag egyenlő súllyal vesz részt a döntés meghozatalában, addig a korlátolt felelősségű gazdasági társaságokban a tagok szavazati aránya Kft. esetén – a Ptk. 3:164. §-ban szabályozott – üzletrész, míg Rt. esetében – a Ptk. 3:213. §-ban meghatározott – részvény nagyságához igazodik. Figyelemmel arra, hogy egy többségi befolyással rendelkező tag érdekérvényesítő ereje – a kisebbségvédelmet nem számítva – a legnagyobb a szervezeten belül, így a jogalkotó a vezető tisztségviselőn túl ezen többségi tagot felelősségre kívánta vonni. 

A Ptk. 8:2. § (1) bekezdés definiálja a többségi befolyást, mely szerint az egy olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy – mint befolyással rendelkező – egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. 
A meghatározó befolyás jelen esetben nem csak számszaki szavazati arányt jelent, hanem pontosan körülhatárolt szerepkört. Ugyanis – a (2) bekezdés értelmében – az a tag vagy részvényes, aki jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Adózási Módszertani Szemle augusztusi számában olvashatják)

Bíró Boglárka (2021-08-18)