Mi az a porterage és hogyan adózik?

Szabóné Schmuczer Edit Dátum Legutoljára frissítve: 2022.09.27

Olvasási idő: 8 perc


Ez a tartalom 1515 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Egy luxusszálloda porterage címen számláz azon vendégeinknek, akik igénylik ezt a szolgáltatást. A szolgáltatás díja fix. Az így beszedett teljes összeget, a havi fizetésen felül visszaosztják a szolgáltatást közvetlenül nyújtó kollégák részére. Érdekes kérdés, hogy – mivel fix összegű, illetve nem önkéntesen igénybe vehető szolgáltatás – az éttermekben alkalmazott szervízdíjhoz vagy a borravalóhoz. Mi a jó válasz?

A konkrétan felmerülő kérdések tehát úgy szólnak, hogy a porterage-szolgltatást milyen adó- és/vagy járulékteherrel kell számfejteni, milyen egyéb közterhek terhelik?

Igen, a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól szóló 71/2005. GKM rendelet  értelmében a felszolgálási díj a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj, melyet a fogyasztó részére adott számlán, nyugtán elkülönítetten kell feltüntetni. 

A szervízdíj a vállalkozás nettó árbevételébe beszámító bevétel, de az iparűzési adó tekintetében csökkentő tételként kell elszámolni. A szervízdíjat a számlán elkülönítetten kell megjeleníteni. 

A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek kell írásban megállapodni a dolgozókkal. (erre vonatkozó belső szabályzatban kell az elosztásról rendelkezni). A felszolgálási díj, nem borravaló, azaz nem a fogyasztótól közvetlenül kapott adómentes bevétel. Ezért a vendéglátóhely által – belső szabályzat/megállapodás alapján szétosztott felszolgálási díjat személyi jövedelemadó terheli, valamint a felszolgálási díj járulékalapot képező jövedelemnek minősül, amely után a foglalkoztatott jövedelméből kell levonni és meg kell fizetni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. A felszolgálási díj után fizetendő járulék alapja az áfa nélküli összeg (5 vagy 27 százalék, a szolgáltatás adómértékének megfelelően). A felszolgálási díjat szocho fizetési kötelezettség nem terheli (NAV 49. számú Információs füzete:

Vonatkozó főbb jogszabályhelyek:
71/2005. (IX. 27.) GKM rendelet
a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól
1. § (1) *  A felszolgálási díj a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 30. pontja szerinti vendéglátás keretében a vendégek felszolgáló közreműködésével történő kiszolgálásáért felszámított külön díj.
(2) *  A fogyasztó részére adott számlán, nyugtán a felszolgálási díjat elkülönítetten kell feltüntetni.
(3) * 
(4) Az (1) bekezdés szerint felszámított felszolgálási díjat havonta kell a vendéglátásban közvetlenül – az üzletben – közreműködőknek kifizetni. A kifizetésnek meg kell egyeznie a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadával.
(5) A felszolgálási díj közreműködők közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet működik – az érdek-képviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdek-képviseleti szervezet nem működik a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodni.
2. § *  E rendelet alkalmazásában közreműködő a vendéglátó üzletben alkalmazott munkavállaló.
Számviteli törvény 72. § (1) *  Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
1990. évi C. törvény [Helyi adó tv.]
40/C. §  (3) Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:
b) a felszolgálási díjjal,
 
Szja tv. 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez
Az adómentes bevételekről
4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes: 4.21. *  a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló;
2019. évi CXXII. törvény [Tbj. (új)]
25. § (1) A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék.
2007. évi CXXVII. törvény [Áfa tv.]
65. § Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapja – ha e törvény másként nem rendelkezik – a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kell akár a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől, akár harmadik féltől, ideértve a támogatások bármely olyan formáját is, amely a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül befolyásolja.
Nav 49. számú információs füzete: szociális hozzájárulási adó  2022:
1.1. Az adófizetési kötelezettség
A munkaviszonyban álló biztosítottnál az adó alapja az a)-c) pontok szerinti jövedelemnél megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, ide nem értve a felszolgálási díjat, ez után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Kapcsolódó
Fél év haladékkal jön a vendéglátásban a kötelező adatszolgáltatás

Fél év haladékkal jön a vendéglátásban a kötelező adatszolgá

2023. január elsejétől indul a vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók adatszolgáltatási kötelezettsége. Az érintettek fél év felkészülési időt kaptak a kötelező NTAK-adatszolgáltatásra.

Kapcsolódó iratminták


Kapcsolódó cikkek


Céges karácsony adózása

Az év utolsó hónapjának közeledtével számos cég tervezi úgy, hogy az évzáró céges vacsoráját adómentesen számolja el. Az ilyen vacsorákat rendszerint étteremben szervezik, Van-e valamilyen külön kötelezettség annak érdekében, hogy ne kelljen járulékot fizetni?