Őstermelői tevékenység indítása

Kérdés: 

A kérdésben szereplő adózónak 2021. október 11-én szűnt meg a(z alkalmazotti) főállása, ezt követően igénybe vette a 90 nap álláskeresői járulékot, amely 2022. január 09-én járt le. A foglalkozásügyi osztályon arról tájékoztatták, hogy ezt követően 40 napig élő tb jogviszonya van, majd magának kell rendezni, ha nem létesítek főállást. Őstermelői engedélye évek óta van, bevétele 2021 őszén lett először (2-300 ezer forintnyi összesen). Tervei szerint őstermelői tevékenységet fejlesztené fel (zöldség-gyümölcs termesztés, kistermelői engedéllyel fűszer- és gyógynövény feldolgozás). Mikortól, mit kell fizetni „önmagam után”, illetve kell-e fizetnie egyáltalán? 

Válasz: 

Az őstermelő falugazdásztól az igazolvány kiváltásakor kapott betétlapot, bár ennek vezetése már nem feltétel, nem is adnak üres nyomtatványt. Egyelőre egy füzetbe vezeti az eladott termékeket név és mennyiség szerint, ezzel megegyező betelt nyugtatömbje van. Megfelelő-e ez így, vagy van esetleg valamilyen újabb nyomtatvány? Milyen bevételi határtól kell adóznia, annak bevallási módja hogyan történik? Fenti engedélyek mellett végezhet-e kiegészítő tevékenységet? pl. fűszernövénnyel kapcsolatos foglalkozást tartani gyerekeknek, vagy a gyümölcsfa metszésből keletkezett mulcsot eladhatja-e, vagy kiadhatja-e bérbe a rendelkezésre álló kisgépeket (földfúró, magasgaz vágó, ágdaráló)?

Kiindulási pont az, hogy az őstermelői tevékenység valóban biztosítási jogviszonyt jelent, de ez nem jelenti automatikusan a járulékfizetés alóli mentességet. Feltételezhető, hogy a kérdező is átalányadózónak minősül, amely adójogi értelemben egy rendkívül kedvező állapot. Azonban a járulékfizetési kötelezettség fennáll, de ebben a tekintetben létezik mentesítő szabály is.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítottnak minősül a 2021. január 1-jétől hatályos a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján.

Nem válik őstermelőként biztosítottá

• az őstermelők családi gazdaságának kiskorú tagja;
• az a személy, aki egyéb jogcímen biztosított; valamint
• a saját jogú nyugdíjas és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A járulékfizetés tekintetében az őstermelő, és ebbe beleértendő a tevékenységét a tárgyévben kezdő őstermelő is a tárgyhó első napján érvényes minimálbér (jelenleg 2020-ben 200 000 Ft) 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a Tb járulékot, melynek mértéke: 18,5 százalék.

2021-től az őstermelői tevékenység mellett kiegészítő tevékenységek is végezhetőek a tárgyévi árbevétel 25%-át meg nem haladó mértékben. Kiegészítő tevékenységre a földforgalmi tv. 5. § 14. és 18. pont szabályai kell tekinteni, mely szerint:

Kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység, fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-, erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése.

Mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás, a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes gazdálkodás.

Amennyiben az árbevételben a kiegészítő tevékenységből származó árbevétel eléri vagy meghaladja a 25%-ot, a korábbi évekhez hasonlóan, a kiegészítő tevékenység bevételei az összevont adóalap részeként, mint önálló tevékenység fog ezen árbevétel részeként adózni. (10% költséghányad, 90% jövedelem, vagy tételes költségelszámolás szabályai)

Létezik azonban mentesítő szabály is, melynek lényege, hogy a mentesítő szabályt az őstermelő alacsony szintű bevétele eseteiben lehet alkalmazni. Ez annyit jelent, hogy a mentesítő szabályt akkor lehet alkalmazni, ha az őstermelőnek a mezőgazdasági tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét. Amennyiben ez esetlegesen így alakulna, akkor a Tb járulékot az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka után kell megfizetnie. Fontos, hogy a támogatás nem része a bevételnek. A havi járulékalap a tárgyévet megelőző évi bevétel 15 százalékának egytizenketted része lesz a Tbj. 41. § (1)-(3) bekezdések értelmében.

A 2021-es járulékfizetési kötelezettség megállapításakor irányadó a 2020-as adóév, melynek lényege, hogy amennyiben az őstermelő bevétele 2020-ban nem haladta meg a 8 millió forintot, akkor 2021-ben a 2020-ban megszerzett bevételének a 15 százaléka után köteles a járulékot megfizetni.

Példa:

Az őstermelő 2021. évi járulékkötelezettségének megállapítása során az őstermelő 2020. évi bevétele 5 000 000 forint volt, amely alatta volt a 8 millió forintos értékhatárnak.
Járulékfizetési kötelezettség:
1. 5 000 000 x 0,15 = 750 000
2. 750 000 x 18,5 = 135 750 /Éves szintű fizetési kötelezettség/
3. 135 750 / 12  = 11 313 /Havi szintű fizetési kötelezettség/

Megjegyzendő, hogy annak természetesen nincs akadálya, hogy az őstermelő az előírtnál magasabb összegű járulékfizetést vállaljon erre lehetősége nyílik a már biztosítási jogviszonnyal rendelkező őstermelőnek.