Őstermelő iparűzési adója

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2022.06.03

Olvasási idő: 4 perc


Ez a tartalom 692 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Erről a témáról 2024-01-10 írtunk FRISS INFORMÁCIÓKAT: HIPA 2024: figyeljenek az egyéni vállalkozók és a gyártók!

A Menedzser Praxis Tudás és Válaszközpont tanácsadóihoz és szakértőihez érkező kérdések jelentős része kapcsolódott az őstermelőket érintő átalányadózás témaköréhez. Ezekből válogattunk:

Kérdés: 

Az őstermelő méhészettel foglalkozik, a 2021-es bevétele az éves minimálbér felét meghaladta és átalányadózó volt. A lakóhelye és a méhek tartási helye két különböző, szomszédos településen van. Ha jól értem, mindkét településre be kell jelentkezni az iparűzési tevékenység alá, és az iparűzési adóját meg kellene osztani. 
(A bevétele 1500 E Ft volt, ebből 150 E Ft volt a jövedelme, amiből (150 * 1,2) * 1,01 módon kellene kiszámolni az iparűzési adót, ami így 1,8 E Ft). Milyen módon kellene megosztani az iparűzési adót [ha a székhelye (= állandó lakhelye) és a telephelye (= méhek tartási helye), azaz mindkét önkormányzathoz be kell jelentkeznie]? 
Jól gondolom-e, hogy az iparűzési adót úgy kell kiszámolni, hogy az adóbevallásban meghatározott jövedelmet (ami nem adóköteles, mivel az adóköteles értékhatári alatt van) 20%-al növelem, és a kapott összeg után számolom ki az iparűzési adót (jelenleg 1%)?

Válasz: 

A NAV-nál bejegyzett átalányadózó őstermelőnek az illetékes önkormányzati adóhatósággal is előzetesen egyeztetni szükséges, hogy az iparűzési adóbevallását átalányadózókra vonatkozó feltételek alapján teljesíti. Esetünkben valóban mindkét önkormányzati adóhatóságnál be kell jelentkezni és jelezni kell feléjük, hogy átalányadózóként a helyi iparűzési adót illetően az egyszerűsített eljárást alkalmazza.

A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó szabályozás szerint is teljesítheti.

Az adó alapjának egyszerűsített meghatározását az 1990. évi C. törvény a helyi adókról 39/A. § (1) bekezdés a) pont alapján az átalány szerinti jövedelem megállapítását őstermelő alkalmazhatja. Irányadó továbbá a (2) bekezdés, mely szerint az (1) bekezdés a) pontja szerinti őstermelő esetében az adó alapja az Szja törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti – e tevékenységből származó – bevételének 80 százaléka.