Nyelvórát adó egyetemista adózása

Önálló formában végzett adóköteles tevékenység (néhány, az adózás rendjéről szóló törvényben említett kivételtől eltekintve) csak adószám birtokában folytatható. Magánszemély esetében ez adószámos magánszemély státuszt vagy egyéni vállalkozást jelent. Az adószámos magánszemély státuszt javaslom a kezdeti lépésekhez. Az adószám birtokában az egyetemi hallgató számlaképes lesz, viszont – mivel nem minősül vállalkozónak – iparűzési adó nem terheli. Az adószámot a NAV adja ki.

Az óraadásért kapott bevétel a személyi jövedelemadóról szóló törvény fogalmai szerint önálló tevékenység bevétele, és mint ilyenhez a költségelszámolás lehetősége kapcsolódik.

A költségek elszámolása történhet tételesen, a kiadást, ráfordítást igazoló bizonylatok (számla, útnyilvántartás) alapján, az Szja tv. 3. számú mellékeltében előírt szabályok figyelembevételével, vagy a bevétel 10 százalékában meghatározott költségátalány alkalmazásával. Ez utóbbihoz nincs szükség a költséget alátámasztó bizonylatokra. (Mivel az előbb említettem a bizonylatok körében az útnyilvántartást is, fontos hozzátennem, hogy a személygépkocsi tevékenységhez történő használata és az emiatti költségelszámolás esetén, számolni kell a cégautóadóval is, így mérlegelni kell, megéri-e az e körbe tartozó költségek elszámolása.)

Adófizetés, adóelőleg

Ha a megbízó az adózás rendjéről szóló törvény fogalmai szerinti kifizetőnek minősül – például egy önkormányzat vagy vállalkozás veszi igénybe a szolgáltatást a munkavállalói számára –, akkor a díjazásból levonja az adóelőleget, bevallja, befizeti az állami költségvetésbe, továbbá igazolást ad a magánszemélynek a levont adóelőlegről (Szja tv. 46. §).

Ha a megbízók nem tartoznak a kifizető kategóriájába – azaz „lakossági szolgáltatásról” beszélünk –, akkor a magánszemélynek negyedévente kell a személyi jövedelemadó előleget megfizetnie a negyedévet követő hónap 12. napjáig.

Ehhez figyelembe veszi a magánszemély költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatát. Azaz, a bevételből a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, a bevétel 50 százalékát meg nem haladó mértékű, igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költség, költséghányad levonásával meghatározott rész, az előbbiek hiányában, valamint amely bevételből e törvény szerint költséget levonni nem lehet, a bevétel teljes összege (önálló tevékenység esetében a bevétel 90 százaléka) lesz az adóalap.

Az említett nyilatkozattal legyen óvatos az adózó, mert adóelőleg-különbözeti bírságot kell fizetnie (a befizetési különbözet 12 százalékát, amelyet az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie) akkor, ha „eltúlozta” a költségeinek bevételeihez mért arányát a nyilatkozatban, és az így adódó költség-különbözet az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett költség összegének 5 százalékát, és a befizetési különbözet a 10 ezer forintot meghaladja.
Nem kell viszont adóelőleget fizetnie a magánszemélynek, mindaddig, amíg az adóév elejétől összesítve, vagy egyébként, amely negyedévben a fizetendő összeg nem haladta meg a 10 ezer forintot. A magánszemély az szja-bevallásában negyedéves bontásban – a negyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként – vallja be azt az adóelőleget, amelynek megfizetésére a fentiek szerint a negyedévben maga köteles.
Az Szja tv. nyilvántartási kötelezettséget is előír az önálló tevékenységet folytatók számára: attól függően, hogy költségátalányt számolnak el vagy tételesen megállapított költségeket, bevételi nyilvántartást vagy bevételi és költségnyilvántartást kell vezetniük, az Szja tv. 5. számú mellékeltében részletezett tartalommal.
Fentieken túlmenően, társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó is felmerülhet, a megbízási jogviszonyra irányadó szabályok szerint.

Biztosítotti jogállás

A megbízás alapján (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) foglalkoztatott magánszemélyek akkor lesznek biztosítottak, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelmük eléri a minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét. A biztosítási (és így járulékfizetési) kötelezettséget havonta kell elbírálni. Az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.

Például, ha Kovácsék megbízzák az egyetemi hallgatót, hogy hetente két alkalommal adjon angolórát a gyermeküknek, akkor az adott hónapban Kovácséktól kapott bevételből számított jövedelmet kell vizsgálni: havi, illetve naptári naponkénti összege eléri-e a minimálbér összegének harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Ha a díjazás kifizetése nem havonta történik, hanem időszakonként vagy a tevékenység befejezése után, a biztosítási kötelezettséget a díj kifizetésekor kell elbírálni. Ekkor a kifizetett díjból – ideértve az előleget is – a járulékalapot képező jövedelmet azon napok számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt. Ha a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontja nem állapítható meg vagy vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként:

• a tevékenység időtartamát,
• teljesítésre irányuló szerződésnél a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot,
• ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig eltelt időtartamot kell figyelembe venni.

Ha az adószámos magánszemély foglalkoztatása biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történik, az adózás rendjéről szóló törvény szerint kifizetőnek minősülő foglalkoztató kötelezettsége a biztosítási jogviszony és az ezzel összefüggő járulékalap megállapítása, a társadalombiztosítási járulék levonása, megfizetése és bevallása. Tehát a foglalkoztatói kötelezettségeket teljeskörűen teljesíteni kell. A járulékalapot képező jövedelem megállapítására a Tbj. 27. §-ában foglaltak az irányadók.

Az önálló tevékenységből származó, az adó-, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után szociális hozzájárulási adót kell fizetni. Ha az Szja tv. szerint önálló tevékenységből származó jövedelem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a kifizető (ideértve a külföldi kifizetőt is). Ha az Szja tv. szerinti önálló tevékenységből származó jövedelem nem kifizetőtől származik, az adó fizetésére kötelezett személy a természetes személy. Ha a magánszemély külföldi kifizetőtől szerez jövedelmet, de a jogviszony alapján (a fentebb részletezettek szerint) nem minősül biztosítottnak, a szociális hozzájárulási adót a magánszemélynek kell megfizetnie.

Az adó fizetésére kötelezett természetes személy az adót, adóelőleget a személyi jövedelemadó, a személyijövedelemadó-előleg megfizetésével egyidejűleg állapítja és fizeti meg. Az adót – az is, aki nem volt köteles adóelőleget fizetni – az szja-bevallásában vallja be.