Munkavédelem: jobb félni, mint megijedni

Munkafolyamati ellenőrzések

A munkavégzést közvetlenül irányító munkavállalók kötelesek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeiről, követelményeinek betartásáról rendszeresen meggyőződni, az irányításuk alatt álló munkavállalókkal a munkabiztonsági előírásokat folyamatosan betartatni.
A szervezeti egységek vezetői, a rendszeres ellenőrzésre kötelezett munkavállalói a szakmai ellenőrzések során kötelesek – elsősorban a technológiákhoz kapcsolódó – munkabiztonsági előírások betartását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét, az egyéni védőeszközök rendeltetésszerű használatát, megfelelőségét a munkakörülményeket folyamatosan és rendszeresen valamennyi telephelynél ellenőrizni.
A szakmai felügyeleti ellenőrzések során az ellenőrzést végzőnek a szakmai felkészültségéhez kapcsolódóan a munkabiztonsági követelmények meglétét, betartását is ellenőriznie kell.
Az ellenőrzés tényét, a megállapításokat az ellenőrzési naplóban, ha a szervezeti egységnél nincs ellenőrzési napló, akkor a megállapításokat más alkalmas módon (pl. jegyzőkönyv, levél) javasolt rögzíteni. Az ellenőrzés hiányosságainak megszüntetésére az ellenőrzött szervezeti, szolgálati egység vezetője az előírt határidőre köteles intézkedni.
    

Munkavédelmi szemlék

A munkavédelmi szemle célja a munkavégzés biztonságának, veszélymentességének, a munkát végzők munkavédelmi tudatosságának ellenőrzése.
A szemle komoly megelőző eszköz a munkáltató kezében. A munkavédelmi szemle rendszeres megtartása és a szemle során feltárt hiányosságok megszüntetése a munkavégzés minden résztvevője számára a biztonság javulását eredményezi.
A munkavédelmi szemle vezetője: a szervezeti egység vezetője. A szemle vezetője dönt a szemlén részt vevők köréről. A szemlére minden esetben javasolt meghívni a foglalkozás-egészségügyi orvost (munkaegészségügyi szolgáltatót), a munkabiztonsági szakembert (munkabiztonsági szolgáltatót), valamint – nem utolsósorban – a munkavédelmi érdekképviseletet.
A munkavédelmi szemle megállapításairól jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a megállapításokat, az intézkedések megtételének felelősét, a hiányosság megszüntetésének vagy intézkedés megtételének határidejét, valamint a munkavédelmi állapotok összefoglaló minősítését. A szemle befejezését követően – soron kívül – a szemle vezetője köteles továbbítani a szemléről készült jegyzőkönyvet mindazoknak, akik abban felelősként meg vannak jelölve, továbbá a szemlebizottság valamennyi résztvevőjének.

Rendszeres munkabiztonsági ellenőrzések

A munkabiztonsági szolgáltató a működési területén lévő szervezeti egységeken köteles rendszeres ellenőrzéseket végezni. Az ellenőrzés célja az információgyűjtés a munkabiztonsági követelmények érvényesüléséről, mely alapján visszajelzést tudunk tenni a megbízó felé, és megalapozott intézkedési javaslatokat kezdeményezhetünk a feltárt nem-megfelelőségek megszüntetéséhez.

Az ellenőrzések tervezése

A munkabiztonsági szolgáltató szakembernek az éves munkabiztonsági ellenőrzéseiről javasolt tervet készíteni. A terv készítése során, az ellenőrzések gyakoriságának meghatározásánál figyelembe kell venni az alábbi tényezőket:
- a Megbízó Munkavédelmi Szabályzatának vonatkozó követelményei;
- az ellenőrzés tárgyát képező munkahely(ek) munkabaleseti helyzete;
- a munkahely(ek)en jelen lévő veszélyes munkaeszközök, veszélyes technológiák, nagy mennyiségű veszélyes anyagok;
- a munkavállalók szabálykövető magatartása;
- a kockázatértékelések eredményei
- a munkavédelmi Hatóság ellenőrzéseinek eredményei
(Év közben a tervtől el lehet térni, hiszen balesetkivizsgálás, oktatás vagy vezetői szemle, vezetői utasítás esetén (munkavédelmi vezető, munkavédelmi területi szakmai vezető), esetleg célvizsgálattal egybekötve a tervezett rendszeres munkabiztonsági ellenőrzést is el lehet végezni.)

Munkabiztonsági ellenőrzések elvégzése

Az ellenőrzési szándékunkat előre bejelenthetjük, vagy végezhetjük bejelentés nélkül is, fontos viszont, hogy ottlétünket jelezzük a munkahely irányítójának, vezetőjének, kérve az ellenőrzéshez szükséges együttműködést. Amennyiben van lehetőség, a terület munkabiztonsági ellenőrzésébe vonjuk be az intézkedésre is jogosult munkahelyi vezetőt is.
Ellenőrzés során jogosultak vagyunk a munkahelyekre belépni, viszont úgy kell végezni az ellenőrzést, hogy ottlétünkkel a munkavégzést ne akadályozzuk. Az ellenőrzött szervnél irányadó biztonsági szabályokat be kell tartani, és ahol a technológia és területre vonatkozó előírások, szabályok indokolják, kötelező az egyéni védőeszközt viselni.

A munkabiztonsági ellenőrzésnek számos eszköze van, pl. dokumentációk vizsgálata, munkafolyamatok megfigyelése, munkahely, munkaeszköz vizsgálata, munkavállalók, munkavédelmi érdekképviselet megkérdezése, mérések (ellenőrző, tájékoztató) elvégzése stb. Ezekre az ellenőrzést megelőzően fel kell készülni. Az ellenőrzést segítheti egy előre elkészített vagy meglévő kérdéslista, szempontrendszer. Célszerű áttekinteni az ellenőrizendő munkahelyre vonatkozó előző ellenőrzések, kockázatértékelések, és munkabalesetek dokumentációit.

Az ellenőrzés dokumentálása

Minden ellenőrzésről javasolt írásos visszajelzést készíteni. A jegyzőkönyvezés történhet a szervezeti egységnél található ellenőrzési naplóban vagy napló hiányában az általunk készített jegyzőkönyv formájában. Fontos, hogy az ellenőrzési naplóban is szerepeljen, hogy mikor, ki(k), mit és hogyan ellenőrzött, milyen megállapításokat tett és milyen intézkedéseket javasolt. A dokumentálás célja, hogy megállapítható és igazolható legyen az ellenőrzés megtörténte és megállapításai.
Amennyiben az ellenőrzés nem tárt fel hiányosságot, azt is jegyzőkönyvezni kell, rögzítve benne az ellenőrzés szempontjait és megállapítást. A jegyzőkönyv elkészítésekor fontos, hogy lényeges és tényszerű megállapításokat tartalmazzon, a leírásból megállapítható legyen, hogy: hol/tevékenység/tevékenységet végző/a nem-megfelelőség részletesen. Hibák, mulasztások esetén utalni kell jogszabályra, belső előírásokra, okmányokra, körülményekre, tényekre. A jegyzőkönyvhöz a könnyebb értelmezhetőség és tényszerűség érdekében a helyszínen készített felvételeket lehet csatolni.

Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmi elemei:
- sorszám, 
- az ellenőrző személy,
- szervezet megnevezése, az ellenőrzött szervezetet képviselő személy neve, beosztása,
- az ellenőrzés időpontja,
- az ellenőrzést végző személy(ek) neve és beosztása,
- ellenőrzés szempontjai,
- az ellenőrzés megállapításai, és eltérés esetén javaslat a nem megfelelőség megszüntetési módjára,
- mellékletek, plusz oldalak felsorolása (ha van),
- aláírás.

Fontos, hogy a jegyzőkönyvben szereplő hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket, felelős és határidő meghatározása mellett intézkedésre jogosult személynek kell meghatározni.

(Cikkünket teljes terjedelmében a gyógyszertáraknak szóló Ellenőrzési Tanácsadó januári számában olvashatják)