Mit jelent az új munkaszüneti nap a szociális szférában?

dr. Vető Marietta Dátum Legutoljára frissítve: 2026.11.21

Olvasási idő: 7 perc


2026-tól december 24. is munkaszüneti nap Magyarországon. A változás a szociális ágazat munkáltatóit és munkavállalóit egyaránt érinti, de az intézmények működési sajátosságai miatt nem minden dolgozó számára jelent automatikusan szabadnapot. A bentlakásos intézményekben továbbra is biztosítani kell a folyamatos ellátást, az ünnepnapi munkavégzés azonban többletdíjazással jár. A jogszabályváltozás a munkaidőkeretek felülvizsgálatát és a munkaidő-beosztások módosítását is szükségessé teheti.

December 24. már nem áthelyezett pihenőnap

Az Országgyűlés 2026. november 3-án fogadta el a 2026. évi LXXII. törvényt, amely december 24-ét állandó munkaszüneti nappá nyilvánította. A módosítás következtében a munka törvénykönyve (Mt.) 102. § (1) bekezdése szerint december 24., 25. és 26. egyaránt munkaszüneti napnak minősül. A változás már 2026-ban alkalmazandó, és lényeges különbséget jelent a korábbi szabályozáshoz képest.
Az eredeti munkarend szerint december 24. áthelyezett pihenőnap lett volna, amelyet december 12-én, szombaton kellett volna ledolgozni. Az új törvény elfogadását követően azonban a 4/2026. (XI. 13.) SZCSM rendelet hatályon kívül helyezte az erre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek megfelelően 2026. december 12. nem lesz áthelyezett munkanap, december 24. pedig nem ledolgozandó pihenőnap, hanem önálló munkaszüneti nap.

Mely szociális intézmények működhetnek december 24-én?

A munkaszüneti nappá nyilvánítás természetesen nem jelenti azt, hogy valamennyi szociális intézménynek zárva kell tartania. Az Mt. 102. §-a meghatározza azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén munkaszüneti napra is beosztható rendes munkaidő. Ilyen lehet különösen a rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltató vagy munkakör, illetve a megszakítás nélküli tevékenység.
A szociális ágazatban elsősorban a bentlakásos intézmények érintettek. Az idősek otthonai, a fogyatékos személyek bentlakásos intézményei, a pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonai, valamint más folyamatos ellátást biztosító intézmények december 24-én sem szüneteltethetik az alapvető gondozási és ápolási feladatokat. Az ellátottak étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerelését, személyi gondozását és biztonságát az ünnepnapokon is biztosítani kell.
Más a helyzet a kizárólag nappali nyitvatartással működő szolgáltatásoknál. A család- és gyermekjóléti szolgálatok, családsegítő központok, nappali ellátást biztosító intézmények és egyéb, általános munkarendben működő szolgáltatók esetében főszabály szerint nem kerül sor rendes munkavégzésre december 24-én. Ugyanakkor a készenléti, krízisellátási vagy más, jogszabály alapján folyamatosan biztosítandó feladatok ellátása továbbra is szükséges lehet. Az intézményvezetőnek ezért az adott szolgáltatás működési kötelezettségeit és a munkavégzés munkajogi feltételeit együttesen kell vizsgálnia.

Milyen díjazás jár a december 24-én dolgozóknak?

A változás egyik legfontosabb munkavállalói következménye az ünnepnapi munkavégzés díjazása. Az Mt. 140. § (2) bekezdése alapján a munkaszüneti napon munkát végző munkavállalót 100 százalékos bérpótlék illeti meg.Ez a pótlék a munkavégzés ellenértékén felül jár. A szabály tehát azokra a szociális dolgozókra is vonatkozik, akik december 24-én jogszerűen, rendes munkaidőben teljesítenek szolgálatot. Például egy idősek otthonában dolgozó gondozó, akinek december 24-ére nyolcórás szolgálatot osztanak be, az erre az időre járó munkabérén felül 100 százalékos munkaszüneti napi pótlékra jogosult. A pótlék számítási alapja főszabály szerint a munkavállaló alapbére. Az egyes intézményekben alkalmazandó különös foglalkoztatási szabályok, kollektív szerződések és díjazási megállapodások ugyanakkor további jogosultságokat is meghatározhatnak.
Ne feledjük: a munkaszüneti napi pótlék mellett más jogcímen is keletkezhet pótlékjogosultság, például éjszakai vagy műszakos munkavégzés esetén, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ha a munkavállaló december 24-én rendkívüli munkaidőben dolgozik, a munkaszüneti napi pótlékon túl a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó díjazási szabályokat is alkalmazni kell. Ilyenkor különösen fontos a munkavégzés jogcímének és időtartamának pontos nyilvántartása.

Kötelező felülvizsgálni a munkaidőkereteket

Az új szabályozás nemcsak a december 24-i munkavégzést érinti, hanem a 2026-ban már folyamatban lévő munkaidőkereteket és elszámolási időszakokat is. A 2026. évi LXXII. törvény átmeneti rendelkezése szerint a munkáltatónak írásban újra meg kell határoznia a teljesítendő munkaidő tartamát. A Szociális és Családügyi Minisztérium külön közleményben is felhívta a munkáltatók figyelmét erre a kötelezettségre.
A számítás módja a munkarendtől függ. Az általános munkarendben, de egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottak esetében december 24-ét munkaszüneti napként, december 12-ét pedig pihenőnapként kell figyelembe venni. Az általánostól eltérő munkarendben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatottaknál a december 24-i munkaszüneti napot ki kell hagyni a teljesítendő munkaidő meghatározásakor. Az újonnan meghatározott munkaidő tartamát a munkáltatónak írásban közzé kell tennie.
A jogszabály nem állapít meg külön határidőt a módosítás elvégzésére, a minisztérium azonban annak mielőbbi végrehajtását javasolja. A szociális intézményekben ez különösen a többhavi munkaidőkeretben, váltott műszakban vagy egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerint dolgozó munkavállalókat érinti. A munkáltatóknak célszerű ellenőrizniük a korábban elkészített éves és havi munkaidő-terveket, valamint a decemberi szolgálati beosztásokat is.

Hogyan módosítható a már elkészített beosztás?

A munkaszüneti nappá nyilvánítás időpontja miatt előfordulhat, hogy egyes intézmények már elkészítették a decemberi munkarendet, vagy a munkavállalókat a korábbi szabályok alapján tájékoztatták a várható munkavégzésről.
A beosztások módosításakor az Mt. 97. §-ának rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Főszabály szerint a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét legalább 168 órával megelőzően, írásban kell közölni. A már közölt beosztást a munkáltató előre nem látható működési vagy gazdálkodási körülmény esetén legalább 96 órával korábban módosíthatja. A munkavállaló írásbeli kérésére történő módosításnak szintén van lehetősége.
Az új munkaszüneti nap bevezetése tehát nem jelenti azt, hogy a munkáltató korlátlanul és bármikor átszervezheti a decemberi szolgálatokat.
A változtatásoknál a munkaidő-beosztásra, a napi és heti pihenőidőre, valamint a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat egyaránt be kell tartani.

Kell-e szabadságot kiadni december 24-re?

Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében december 24. munkaszüneti nap, ezért arra főszabály szerint nem kell és nem is lehet éves rendes szabadságot elszámolni. Ez különösen azoknál a munkavállalóknál fontos, akik korábban már szabadságot igényeltek vagy kaptak erre a napra. A munkáltatóknak indokolt felülvizsgálniuk a decemberi szabadságnyilvántartást, és szükség esetén helyesbíteniük az érintett munkavállalók szabadságegyenlegét. A munkaszüneti nap bevezetése nem csökkentheti automatikusan a munkavállaló éves szabadságkeretét.

Milyen feladatok várnak az intézményvezetőkre?

A jogszabály változása több területen is intézkedést igényelhet a szociális intézmények vezetőitől és a fenntartóktól.
Elsőként célszerű áttekinteni, hogy az intézmény mely szolgáltatásait szükséges december 24-én is biztosítani, és ezekhez milyen minimális személyi feltételek szükségesek.  A munkáltatóknak ellenőrizniük kell a decemberi munkaidő-beosztásokat, a folyamatban lévő munkaidőkereteket, valamint a szabadságok és a bérpótlékok elszámolását. A fenntartóknak emellett számolniuk kell az ünnepnapi munkavégzésből eredő esetleges többletkiadásokkal.
Különösen fontos, hogy a munkavállalók időben, egyértelmű tájékoztatást kapjanak arról, változik-e a decemberi beosztásuk, szükséges-e munkát végezniük december 24-én, és milyen díjazásra jogosultak. A nappali szolgáltatásoknál az ellátottak és hozzátartozóik tájékoztatása is szükségessé válhat a megváltozott nyitvatartásról, valamint az ünnepi időszakban elérhető szolgáltatásokról.

Források
2012. évi I. tv. a munka törvénykönyvéről
2026. évi LXXII. törvény egyes törvényeknek december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról
4/2026. (11.13.) SZCSM rendelet
SZCSM KÖZLEMÉNY - December 24-e munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggésben a 2026. évi munkáltatói kötelezettségekről a munkaidő-keret, elszámolási időszak vonatkozásában