Érhet-e munkahelyi baleset home office-ban?
Olvasási idő: 5
Az otthoni munkavégzés általában nem azonos a távmunkavégzéssel, de a járványhelyzetre tekintettel elrendelt otthoni munkavégzés minősülhet távmunkavégzésnek. Emellett azt is tudnunk kell , hogy nem az egész lakásunk minősül munkahelynek, csupán az a 2-4 m2-es terület, ahol a munkaasztal és más eszközök vannak elhelyezve. Ennek megfelelően alakul a munkahelyi baleset megítélése is.
Otthoni munkavégzésre akkor van lehetőség, ha
1. a munkaköri feladatok természete lehetővé teszi azt, hogy a munkavállaló azt viszonylagos önállósággal, otthonából is ellássa, továbbá
2. a munkáltató vagy a munkavállaló rendelkezik olyan munkaeszközzel (jellemzően számítástechnikai eszközzel), amellyel a munkavállaló a munkafeladatokat távolról is el tudja látni illetve
3. a munkavállaló otthonában kialakítható egy olyan egészséges és biztonságos munkakörnyezet, ahol a munkafeladatok munkavédelmi és titokvédelmi szempontból is elvégezhetők.
A munkáltató feladata, hogy az otthoni mukavégzés elrendelése előtt
a) felmérje, hogy mely munkakörökben biztosítható az otthoni munkavégzés és mely munkakörökben nem,
b) van-e megfelelő számítástechnikai eszköz (tipikusan mobiltelefon, laptop), amellyel az otthoni munkavégzés teljesíthető – a munkaeszközök biztosításának kötelezettsége elsősorban a munkáltatót terheli, de ennek körében lehetőség van arra is, hogy a számítástechnikai eszközt ne a munkáltató, hanem a munkavállaló biztosítsa.
(Ugyanakkor a munkavállalói eszköz megfelelőségét a munkáltató IT-szakembere tudja megítélni, ahogy azt is, hogy rendszerbiztonsági szempontból lehetséges-e idegen eszköz igénybevételével hozzáférni a céges adatbázisokhoz),
Pontosan, hol van a munkahely?
Az ITM Munkavédelmi Főosztály álláspontja szerint, ha a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás minősül munkahelynek, hanem csak az a kb. 2-4 m2-es terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény stb. van elhelyezve.
A helyiségnek többek között megfelelően szellőztethetőnek, fűthetőnek, természetes és mesterséges megvilágítással ellátottnak kell lennie, a munkaeszközöknek meg kell felelniük a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek [(vonatkozó jogszabály: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről]).
Előzőek értelmében, amennyiben a munkavállaló olyan helyen tartózkodik, ahol nem a munkáját végzi, vagy nem a munkájával összefüggésben van jelen (pl. konyha, mosdó, kert), akkor ott (szervezett) munkavégzésről, így távmunkavégzésről sem beszélhetünk.
Az otthoni munkavégzés általában nem azonos a távmunkavégzéssel, de a koronavírusra tekintettel átmeneti jelleggel, vagy akár huzamos ideig is elrendelt otthoni munkavégzés minősülhet távmunkavégzésnek, mert a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen és rendszeresen történik, számítástechnikai eszközök útján.
A távmunkavégzés elrendelésére csak munkaszerződés-módosítással van lehetőség, míg az alkalmi jellegű otthoni munkavégzés akár belső szabályzattal is elrendelhető.
Az otthoni munkavégzés során a munkarendet a munkáltató jogosult meghatározni. Ennek során jogosult azt eldönteni, hogy a munkavállalók kötött vagy kötetlen munkarendben végezzék munkájukat.
Távmunkavégzés esetén a munkarend általában kötetlen, tehát a napi munkaidő mértékét a munkavállalók jogosultak lesznek önállóan meghatározni. Ez utóbbi esetben nem kell a munkáltatónak a rendkívüli munkavégzésért fizetni.
Jó gyakorlat lehet, ha a munkáltató előírja a munkavállalók számára, hogy az otthoni munkavégzés alatt a legutolsóként előírt (kötött) munkarend lesz továbbra is irányadó. Előírhat azonban egy olyan rugalmas munkarendet is, amelyben meghatározza, hogy a munkavállalónak mely időszakban kell mindenképpen elérhetőnek lenni, illetve mi az elvárt magatartás a válaszadásra, visszahívási türelmi időre vonatkozóan. Ezeket a magatartási elvárásokat, illetve munkarend szabályokat a munkáltatók akár e-mailen is előírhatják, nem szükséges ehhez a munkavállaló hozzájárulása.
A munkarend meghatározása mellett szükséges meghatározni azt is, hogy a napi munkaidő-nyilvántartási kötelezettségét a munkavállaló az otthoni munkavégzés során milyen határidővel és milyen felületen tudja teljesíteni.
Az otthoni munkavégzés során, ha tényleges munkavégzés történik, a munkavállalók a munkaszerződésük (kollektív szerződésük, illetve a jogszabály) szerinti juttatásokra jogosultak továbbra is.
Érhet-e otthon munkahelyi baleset?
Az Mvt. azokat a baleseteket tekinti munkabalesetnek, amelyek a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben következnek be. A felek a távmunkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötésekor meghatározzák, hogy a távmunkavégzés mely munkatevékenységre és munkahelyre terjed ki. A munkatevékenységet és a munkahelyet célszerű úgy körülhatárolni, hogy az egyértelműen azonosítható legyen. Amennyiben tehát a munkavállaló a tevékenységét a megjelölt 2-4 m2-es helyen végzi, úgy az őt ezen a munkaterületen érő baleset olyan balesetnek tekintendő, mely a munkavégzés során következik be, így munkabalesetnek minősül.
Nem minősül azonban munkabalesetnek, ha a munkavállaló munkahelyét elhagyja, azaz pl. kimegy a konyhába, mosdóba vagy kertbe, és ott éri baleset.
Ugyanis míg az Mvt. 87. § 3. pontja szerinti „munkavégzéssel összefüggő” tevékenységekért, a munkáltató által nyújtott szolgáltatásokért a munkáltató tartozik felelősséggel, addig a távmunka keretében foglalkoztatott munkavállaló saját maga által kialakított mosdó, konyha, kert állapota már a munkavállaló felelősségi körébe esik.
Amennyiben munkaeszköz használata során következik be munkabaleset, a balesetet követően az érintett munkaeszközt az Mvt. 23. § (2) bekezdése alapján soron kívüli ellenőrzésnek kell alávetni.
Az otthoni munkavégzés elrendelésével a munkáltatóknak és a munkavállalónak figyelmet kell fordítania az információ- és adatvédelmi szabályok betartására is.
Ennek során a munkavállalónak az alábbi előírásokatra szükséges betartani:
- a munkavállalónak biztosítania kell a részére átadott munkaeszközök biztonságos tárolását,
- a munkaeszközöket úgy kell tárolnia, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá, az eszközökön csak a munkáltató által telepített programokat, alkalmazásokat használhatja,
- munkavégzés közben az eszközt úgy kell használnia, hogy ahhoz harmadik személy ne férjen hozzá,
- munkavégzésének helyét (ha ez nem lehetséges, akkor otthonát) zárni köteles, ha elmegy otthonról,
- köteles gondoskodni a munkaeszköz és a céges dokumentumok elzárásáról,
- illetéktelen használat észlelése esetén a kijelölt IT- szakemberrel kötelesek felvenni a kapcsolatot.
Az otthoni munkavégzés feltételeit, valamint azt, hogy a munkavállalók betartják-e a munkáltatói előírásokat, a munkáltató ellenőrizheti a munkavállaló otthonában, de az ott lakók kíméletével, és előzetes bejelentés alapján.
Fontos, hogy ellenőrzésen túl a munkáltató vagy megbízottja a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából léphet be és tartózkodhat a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területén.
Hatósági ellenőrzést a felügyelet kizárólag munkanapon, 8 és 20 óra között végezheti. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal erről tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a munkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.
