Megfelelő áfakulcs alkalmazása a vendéglátásban
Olvasási idő: 3 perc
Éttermet üzemeltet egy vállalkozás, ahol lehetőség van helyben elfogyasztani, elvitelre, valamint házhozszállításra is. Az alanyi menteség bevételi értékhatárát átlépte a vállalkozás, bejelentkeztek áfakörbe. Azonban kérdéses a megfelelő áfakulcs alkalmazása az egyes szolgáltatások és termékértékesítések esetében.
Az alkalmazandó áfamérték meghatározásánál vizsgálandó, hogy az adott ügylet áfajogi szempontból termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak minősül-e.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 82.§ (2) bekezdés értelmében a 3. számú mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.
Étkezőhelyi vendéglátásban 5 százalékos áfakulcs az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra alkalmazható, amennyiben a
- TESZOR’15 szerint az 56.10-es kód, vagyis az éttermi és mozgó vendéglátás alá tartozik, és
- az ügylet szolgáltatásnak minősül.
Szolgáltatásnak akkor tekinthető az ügylet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali, helyben fogyasztást is lehetővé tevő, megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérik, például étkezési lehetőséget is biztosítanak asztalokkal, székekkel, padokkal, és ezek a szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. Az étel, ital értékesítése tehát csak az egyik része az ügyletnek, melyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban.
Az ügyletben a szolgáltatásnyújtás akkor dominál, ha helyben fogyasztásra van lehetőség, és ezzel a vendég él is, vagyis az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat elfogadja. Ha azonban helyben fogyasztásra nincs lehetőség vagy az ételt, italt a vendég elvitelre kéri, akkor a termékértékesítés dominál az ügyletben.
Ez azt is jelenti, hogy a szolgáltatásnyújtás túlsúlya nem kizárólag éttermi vendéglátásban, az éttermi vendéglátásra jellemző körülmények közt valósulhat meg, hanem például gyorsétkezdékben, a bevásárlóközpontok úgynevezett „food court”-jaiban is, ahol általában nincs felszolgálás, és a vendégek műanyag tálcát, étkészletet használnak.
Az ügylet jellemző és domináns elemeinek meghatározásakor tehát figyelembe kell venni a vendéglátás összes körülményét, mert csak ezek értékelésével lehet eldönteni, hogy az ügylet inkább termékértékesítés vagy inkább szolgáltatásnyújtás. Nem a szolgáltatásnyújtás színvonala a meghatározó, hanem az adott tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatási elemek.
A helyben készített étel, a nem alkoholos ital elvitelre történő értékesítése, illetve annak házhozszállítása az azonnali fogyasztáshoz szükséges kiegészítő szolgáltatások hiányában termékértékesítésnek minősül.
Az Áfa tv. 82.§ (3) bekezdése szerint az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt termékek, szolgáltatások esetében az adó mértéke az adó alapjának 18 százaléka.
Az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében felsorolt termékek elnevezésük mellett vámtarifaszámuk szerint is azonosítva vannak.
Az Áfa tv. 257/I. § értelmében a hivatkozással meghatározott termékek és szolgáltatások vonatkozásában a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1925 bizottsági végrehajtási rendelet 2018. január 1-jei állapota szerinti áruazonosító számot (vámtarifaszám) kell irányadónak tekinteni. A vámtarifaszám és besorolási rend ezt követő (időközi) változása az adókötelezettséget nem változtatja meg.
Figyelemmel kell lenni tehát arra, hogy ha a termékek vámtarifaszáma beletartozik az Áfa tv. 3/A. számú melléklet alatt meghatározott termékkörbe, akkor az alkalmazandó adómérték – termékértékesítésre tekintettel – 18 %.
Azon termékek esetében, amelyek nem szerepelnek az Áfa tv. 3/A. számú mellékletében, az értékesítésükre az Áfa tv. 82.§ (1) bekezdése szerinti 27 %-os adókulcs alkalmazandó.
