Ez volt a logisztikai szektor 2023-ban

Kleszken Roland Dátum Legutoljára frissítve: 2024.01.21

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 187 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

A logisztikai szektor a 2022. évtől teljesen eltérő évet zárt. Míg 2022-ben keresleti többlet, a szokásosnál magasabb árbevétel, kedvező euró árfolyam jellemezte a piacot, addig 2023-ban a recesszió hatásai érződtek.

Egy erősödő forint árfolyam mellett gyakorlatilag minden költségelem nőtt az előző évhez képest, a keresleti többlet kínálati többletté fordult át, ami miatt jelentős árverseny alakult ki, így a vállalkozások zöme a 2022-ben megtermelt szokásos eredményen felüli többletet felhasználta 2023-ban és 2024-ben sem nézhet sokkal könnyebb év elé.

A recesszió egész évben érzékelhető volt

2023 első negyedévében a recesszió hatásait még nem érezték a logisztikai vállalkozások, jellemzően egy normál üzletmenet zajlott az év első három hónapjában, azonban április-május hónapokban már csökkent a kereslet. Az addig magasan tartott árak nagyjából fedezték az erős infláció miatt növekvő költségeket, ám ekkor egy komoly árverseny kezdődött, a szerződött díjakat a megbízók tendereztették, több logisztikai vállalkozás kényszerült az árak csökkentésére a munkák megtartása érdekében. Összességében tehát elkezdődött a realizált eredmény csökkenése, az eredményesség több esetben akár 3-4%ponttal is elmaradhatott a korábbi időszakokhoz képest.
2023 egészére jellemző volt a bizonytalanság, azok a vállalkozások, akik nem rendelkeztek kellő tartalékkal, könnyen nehéz helyzetbe kerülhettek. 2022 év végén több szakértő is arra figyelmeztette a logisztikai vállalatok vezetőit, hogy megtermelt többleteiket ne szórják el, ne fogjanak bele felesleges beruházásokba, ne vásároljanak új vontatókat vagy pótkocsikat, ne kössenek hosszú távú bérleti szerződéseket, mert 2023-ban szükségük lesz minden forrásra a gazdálkodás könnyítése érdekében. A szektorban az év feléhez közeledve jellemzően nőttek a fizetési határidők, esetenként tapasztalhattunk körbetartozásokat is, a pénzügyi problémák megoldására pedig jó alternatívát jelenthetett a faktorálás. E téren többen előrelátóan a faktorálási szerződéseiket már korábban megkötötték, hogy probléma esetén azonnal tudjanak reagálni.

 
 

A keresleti csökkenés miatt nőtt az álló autók száma, ami a fuvarozók egyik legnagyobb problémája, hiszen ezek az eszközök állásuk alatt negatív eredményt termelnek.

Magas álló autó arány mellett szinte teljesen mindegy, hogy a munkát végző eszközök milyen eredményességgel futnak, hiszen az eredményt felemésztheti az álló autók költsége.

Az infláció hatása

Az euró árfolyama (MNB közép) 2022-ben 390 Ft körül alakult, míg 2023-ban 380 Ft körül. 2023-ban összességében stabilabb volt a fizetőeszközünk, az árfolyam kevésbé szórt, mint 2022-ben. Jelenleg a forint fizetőereje valamelyest túlértékelt, hiszen a kamatvágások kezdete előtt a térségben erős kamatelőnnyel bírt a forint, ami vonzóvá tette azt a befektetők számára is. A további kamatvágások ezt a kamatelőnyt eltüntetik majd, azaz az árfolyam mérsékelt emelkedésére számíthatunk 2024-ben.
A logisztikai cégek jelentős része exportmegbízásokból él, azaz bevételének nagy hányadát euró képezi, miközben költségeinek zöme forintban realizálódik (biztosítások, értékcsökkenés, belföldi tankolás, bérek stb). Ez azt jelenti, hogy minél magasabb az árfolyam, annál kedvezőbb eredményt tudnak elérni. Miközben az infláció okozta költségnövekedések, illetve egyéb költségek alapvető emelkedése többletterhet rótt a vállalkozásokra, addig a keresleti csökkenés okozta árverseny mellett az alacsonyabb euró árfolyam is negatívan befolyásolta a vállalkozások eredményességét.

A belföldi útdíjat 2023. október 1. napján a júliusi inflációnak megfelelő 17,6%-kal emelték.

Jelentős évközbeni útdíjmódosítás történt ugyanakkor Németországban is, ahol a korábbi díjakat kb. 83%-kal növelték. Ezek olyan mértékű változások, amelyeket muszáj a díjazásban érvényesíteni, hiszen egy normál 40 tonnás szerelvény esetén az önköltség közel ötödét jelentette korábban az útdíj. Ennek egy 20%-os növekedése az önköltség 4%-os változását jelenti, azonban egy 50%-os útdíjnövekedés már 10%-os önköltség-emelkedést generál. Sajnos – mint általában minden olyan költségnövekedés, amelyet a díjakban érvényesítenek – valójában ez a végfogyasztókat fogja terhelni.
Az üzemanyagár az év első negyedévében volt a legmagasabb, majd a második negyedévben erősen csökkent, amit segített a keresleti csökkenés is. Az árak a harmadik negyedév derekán indultak meg ismét, és október-november körül az első negyedévihez hasonló szintre tért vissza, év végén azonban ismét kedvezően alakult a helyzet. Ezen a téren 2024-ben sem számíthatunk kedvező körülményekre, hiszen januárban (bár végül két lépcsőben) bruttó 41 forinttal emelkedett az üzemanyagár a jövedéki adó módosítása miatt. Ez azt jelenti, hogy a nettó árak körülbelül literenként 30 forinttal magasabbak, ezt ellensúlyozza a visszaigényelhető jövedéki adó mértékének 3,5 Ft/literről 10 Ft/literre történő emelése. Önköltségben ez egy 25 liter/100 km-es fogyasztást feltételezve, körülbelül 6-7%-os változást jelent.

Talán az egyetlen igazán pozitív változást a sofőrök adómentesen kifizethető bérének változása jelenti, hiszen a korábban alkalmazott belföldi napokra fizethető 3000 Ft-ot 9000 Ft-ra, míg a külföldi napra járó max. 60 eurót 85 euróra tolták ki.

Ezzel csökkent a sofőrök bérének járulékterhe, ami eredménynövelő hatással bírhat, ám idővel ez is beépül az árazásba.

Összességében a logisztikai szektor nem zárt könnyű évet, a szűkülő piac érintette a fuvarozást és a szállítmányozást, valamint a raktározási tevékenységet is. Év közben erősödtek a recesszió hatásai, a második negyedévben élénkült az árverseny, ami az alacsony euró árfolyam és a magas infláció okozta növekvő költségek mellett a szokásosnál alacsonyabb eredményességet okozott a vállalkozások többségénél. A kellő tartalékkal nem rendelkező cégek pedig még fizetési nehézségekkel is küzdöttek. Számos vállalkozás (jellemzően az alacsony flottaszámmal rendelkezők, vagy a kis raktárat üzemeltetők) szüntette meg év közben tevékenységét. 2024-ben további költségnövekedések várhatók, bár az infláció mérséklődik, de a költségek szintje negatív irányba nem változik, ezt valamelyest enyhítheti a forint enyhe gyengülése, de igazán csak azok a vállalkozások tudják sikerrel venni majd a 2024. évi akadályokat, amelyek szervezeti struktúrája, folyamatai, szakmai támogatottsága és stratégiája ezt lehetővé teszi.