Kis értékű küldemények áfamentességének megszűnése
Olvasási idő: 5 perc
Az idei évben több új szabályozás jelent kihívást a vámszakmában dolgozóknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Az egyik ilyen jelentős terület a júliustól életbe lépő kis értékű küldemények áfa-mentességének megszűnése.
Az új szabály 2021. január elsejére tervezett bevezetését az Unió 2021. július 1-re halasztotta. Az online kereskedelmi forgalom folyamatos növekedése statisztikák szerint 2008-tól tapasztalható hazai szinten, majd 2017-től nagyfokú növekedés jellemző nemzetközi szinten is. A forgalomnövekedés különféle kihívásokat jelent a vámszakmának, melynek következtében alapvető célkitűzéssé vált a vámeljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése, jogszabály-módosítások, árunyilatkozatok feldolgozási sebességének növekedése.
Kis értékű küldemények áfamentessége és az e-kereskedelem
2021. július 1-jével az egész Európai Unió területén megváltoznak az e-kereskedelem szabályai, az ezzel összefüggő vám- és áfaszabályokat is beleértve, így a hazai szabályozást is ehhez kell igazítanunk. A vámkezelések szempontjából fontos változás, hogy megszűnik a kis értékű – azaz 22 EUR = 6000 HUF alatti – import termékek áfamentessége, azaz az eddigiekkel ellentétben már ezeket az árukat is vámkezelni szükséges. Maga a vámmentességi jogszabály nem változik, az áfabevallási és -fizetési módok azonban a következők lehetnek a fenti dátum után: IOSS, különös szabályozás, és a jelenlegi szabályok.
Egyszerűsödik az áfafizetés az online kereskedelemben
Az e-kereskedelem európai uniós szabályozásában két lényeges változás lép életbe júliustól. Az Európai unión kívülről érkező, 22 eurót meg nem haladó értékű áruk áfamentessége megszűnik, de az áfafizetés egyszerűbbé válik.
Az IOSS szabályok
Az IOSS (Import One Stop Shop) alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt kifizeti az online piactéren, így az árura a behozatalkor az áfát már nem kell megfizetni. Ehhez az eladónak egy áfa-azonosító számmal kell rendelkeznie, majd ezt a számot vásárláskor közölni kell a vevővel, így az áru beérkezésekor, a szabad forgalomba bocsátási indítványon az IOSS-szám feltüntethető lesz. Amennyiben ezt a NAV rendszere ellenőrzés után érvényesnek találja, akkor nem kerül kiszabásra az import után fizetendő áfa. Később az eladó az Unió országai között felosztva megfizeti az előre általa beszedett áfaösszegeket a címzett szerinti országnak.
Special arrangement – különös szabályozás: ezt a rendszert a posták, gyorsposták, esetlegesen egyéb gazdálkodók fogják használni, mellyel ezek a gazdálkodók fizetik majd meg egyszerűsített formában az áfát az áru valódi címzettje helyett. Természetesen beszedik a címzettől az áfát, azonban az eljárás lényegesen gyorsabb lesz, mivel a gazdálkodó itt havi bontásban fogja elektronikusan bevallani az összes érintett termék áfáját saját nyilvántartása alapján.
Általános eset: az eddig is érvényes fizetési esetet jelenti, amikor az import áfát a vámmal együtt a NAV illetékes hatósága kiszabja és beszedi; vagy engedély esetében az import áfa önadózással teljesül.
Fentiek lebonyolításához a NAV fejlesztéseket kellett, hogy végezzen, mivel a jelenlegi vámkezelési rendszer (CDPS) például magánszemélyek részére elérhetetlen és érthetetlen is lenne. Így az új ügyfeleknek részére egyszerűbb és kényelmesebb árunyilatkozat-típusokat fognak bevezetni. Ilyen lesz az úgynevezett csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozat (CSEV), mely webes felületen („E-VÁM”) lesz elérhető, néhány adat kitöltésével, előre rögzített vámtarifaszámok között választva nyújtható be vámkezelési kérelem. Postai küldemények esetében az úgynevezett PCSEV-et fogja alkalmazni a Magyar Posta Zrt. saját forgalmukban érkezett olyan küldemények vámkezelésére, melyek értéke az 1000 EUR-t nem haladja meg és nem esnek tilalom vagy korlátozás alá. Ezeket a rendszereket még pontosan nem ismerjük, de sok kihívást kell a rendszerfejlesztőknek megoldaniuk. Például szükséges az ügyfelek azonosításának megoldása, online fizetési lehetőség megléte, kapcsolatok kezelése más (pl. a vámtarifa) rendszerrel, kommunikáció a szállítást végző céggel, hogy értesülhessenek, ha az ügyfél az áruját vámkezelte; mindezeknek a nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelve.
Természetesen, ha egy 150 EUR-t el nem érő küldemény nem normál, alap vámeljárásban kezelendő (például tértiáru, áruminta) vagy valamely tiltó, korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozik, akkor a jövőben is az eddigi CDPS-rendszerben kell, hogy történjen a vámkezelés.
(Cikkünket teljes terjedelmében a Logisztikai KKV Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)
