Bejelentkezés

Kis értékű küldemények áfamentességének megszűnése

Az idei évben több új szabályozás jelent kihívást a vámszakmában dolgozóknak és a gazdálkodóknak egyaránt. Az egyik ilyen jelentős terület a júliustól életbe lépő kis értékű küldemények áfa-mentességének megszűnése.

Az új szabály 2021. január elsejére tervezett bevezetését az Unió 2021. július 1-re halasztotta. Az online kereskedelmi forgalom folyamatos növekedése statisztikák szerint 2008-tól tapasztalható hazai szinten, majd 2017-től nagyfokú növekedés jellemző nemzetközi szinten is. A forgalomnövekedés különféle kihívásokat jelent a vámszakmának, melynek következtében alapvető célkitűzéssé vált a vámeljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése, jogszabály-módosítások, árunyilatkozatok feldolgozási sebességének növekedése. 

Kis értékű küldemények áfamentessége és az e-kereskedelem

2021. július 1-jével az egész Európai Unió területén megváltoznak az e-kereskedelem szabályai, az ezzel összefüggő vám- és áfaszabályokat is beleértve, így a hazai szabályozást is ehhez kell igazítanunk. A vámkezelések szempontjából fontos változás, hogy megszűnik a kis értékű – azaz 22 EUR = 6000 HUF alatti – import termékek áfamentessége, azaz az eddigiekkel ellentétben már ezeket az árukat is vámkezelni szükséges. Maga a vámmentességi jogszabály nem változik, az áfabevallási és -fizetési módok azonban a következők lehetnek a fenti dátum után: IOSS, különös szabályozás, és a jelenlegi szabályok. 

Kapcsolódó
egyszerusodik-az-afafizetes-online-kereskedelem

Egyszerűsödik az áfafizetés az online kereskedelemben

Az e-kereskedelem európai uniós szabályozásában két lényeges változás lép életbe júliustól. Az Európai unión kívülről érkező, 22 eurót meg nem haladó értékű áruk áfamentessége megszűnik, de az áfafizetés egyszerűbbé válik.

E-kereskedelem aktuális kérdések

Az IOSS szabályok

Az IOSS (Import One Stop Shop) alapelve az, hogy a vevő az áfát a vételárral együtt kifizeti az online piactéren, így az árura a behozatalkor az áfát már nem kell megfizetni. Ehhez az eladónak egy áfa-azonosító számmal kell rendelkeznie, majd ezt a számot vásárláskor közölni kell a vevővel, így az áru beérkezésekor, a szabad forgalomba bocsátási indítványon az IOSS-szám feltüntethető lesz. Amennyiben ezt a NAV rendszere ellenőrzés után érvényesnek találja, akkor nem kerül kiszabásra az import után fizetendő áfa. Később az eladó az Unió országai között felosztva megfizeti az előre általa beszedett áfaösszegeket a címzett szerinti országnak. 

Special arrangement – különös szabályozás: ezt a rendszert a posták, gyorsposták, esetlegesen egyéb gazdálkodók fogják használni, mellyel ezek a gazdálkodók fizetik majd meg egyszerűsített formában az áfát az áru valódi címzettje helyett. Természetesen beszedik a címzettől az áfát, azonban az eljárás lényegesen gyorsabb lesz, mivel a gazdálkodó itt havi bontásban fogja elektronikusan bevallani az összes érintett termék áfáját saját nyilvántartása alapján. 

Általános eset: az eddig is érvényes fizetési esetet jelenti, amikor az import áfát a vámmal együtt a NAV illetékes hatósága kiszabja és beszedi; vagy engedély esetében az import áfa önadózással teljesül. 

Fentiek lebonyolításához a NAV fejlesztéseket kellett, hogy végezzen, mivel a jelenlegi vámkezelési rendszer (CDPS) például magánszemélyek részére elérhetetlen és érthetetlen is lenne. Így az új ügyfeleknek részére egyszerűbb és kényelmesebb árunyilatkozat-típusokat fognak bevezetni. Ilyen lesz az úgynevezett csökkentett adattartalmú vámáru-nyilatkozat (CSEV), mely webes felületen („E-VÁM”) lesz elérhető, néhány adat kitöltésével, előre rögzített vámtarifaszámok között választva nyújtható be vámkezelési kérelem. Postai küldemények esetében az úgynevezett PCSEV-et fogja alkalmazni a Magyar Posta Zrt. saját forgalmukban érkezett olyan küldemények vámkezelésére, melyek értéke az 1000 EUR-t nem haladja meg és nem esnek tilalom vagy korlátozás alá.   Ezeket a rendszereket még pontosan nem ismerjük, de sok kihívást kell a rendszerfejlesztőknek megoldaniuk. Például szükséges az ügyfelek azonosításának megoldása, online fizetési lehetőség megléte, kapcsolatok kezelése más (pl. a vámtarifa) rendszerrel, kommunikáció a szállítást végző céggel, hogy értesülhessenek, ha az ügyfél az áruját vámkezelte; mindezeknek a nemzeti és uniós jogszabályoknak megfelelve.

Természetesen, ha egy 150 EUR-t el nem érő küldemény nem normál, alap vámeljárásban kezelendő (például tértiáru, áruminta) vagy valamely tiltó, korlátozó rendelkezés hatálya alá tartozik, akkor a jövőben is az eddigi CDPS-rendszerben kell, hogy történjen a vámkezelés. 


(Cikkünket teljes terjedelmében a Logisztikai KKV Tanácsadó áprilisi számában olvashatják)

Bálind Éva (2021-03-25)