Mit ellenőriznek a katásoknál 2022-ben?

A katás adózás alapszabályai

Ha egy belföldi adóalany egy olyan katás vállalkozásnak fizet ki akár egy forintot is, akivel kapcsolt viszonyban van, akkor a kifizetett összeg 71,42%-a után 40%-os adót kell bevallania és befizetnie a NAV-nak.
Ahogyan azt a jól ismert, 2021-es szigorítások rendezik, amennyiben egy belföldi adóalany több mint 3 millió forintot fizet ki egy katás vállalkozásnak, a 3 millió forint feletti rész 71,42%-a után 40%-os adót kell bevallania és befizetnie a NAV-nak.

Amire nem vonatkozik a 40%-os plusz adó

• amely után már megfizetésre került a 40 százalékos adó,
• az a bevétel után, amely az Egészségbiztosítási Alapból származik,
• amelyet jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttatnak
• amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.

Kapcsolódó

Jelentősen átalakulnak a kata szabályai

Az átalányadózás 2022-es átalakítása már előre vetítette a kata szerint adózók lehetőségeinek átalakulását. A folyamat újabb mérföldkőhöz érkezett, mivel az Országgyűlés elfogadta a kata szabályok szigorítását tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet – jelenlegi állás szerint – szeptembertől már alkalmazni kell. Egyelőre nyitott annak kérdése, hogy lesz-e valamilyen új adózási forma azok számára, akiknek sem az átalányadózás, sem az új kata nem megfelelő.

Adatszolgáltatási kötelezettség

Ha egy katás vállalkozó üzleti kapcsolatba lép egy másik vállalkozóval (akár másik katással is), a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatni kell az üzleti partnert, hogy kisadózónak minősül, és arról is, hogy ha már nem kisadózó, megjelölve a változás időpontját. Ez azért fontos, hogy a számlát befogadó vállalkozás tudja, hogy katással van dolga, és ha meghaladja az értékhatárt, akkor teendője lesz.
Amennyiben egy vállalkozás olyan számlát fizet ki egy katás vállalkozásnak, amely után 40%-os adófizetési kötelezettsége keletkezik, akkor erről írásban tájékoztatja a kisadózó vállalkozást tárgyévet követő év január 31-ig. 
Azaz, ha egy katás vállalkozónak például egy partnertől 15 millió forint bevétele keletkezett, akkor a 3 millió forint feletti rész után a kifizető fizeti meg és vallja be havonta a 40%-os plusz adót, és erről a következő évben írásban tájékoztatja a katást. Ez alapján készíti el a katás vállalkozó a bevallását.

Munkaviszonytól való elhatárolás

A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e (Kata tv) törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani.
Az adóhatóság ellenőrzési eljárás keretében - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezi, hogy a kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben az adatszolgáltatásra köteles adózó között munkaviszony jött létre.
Tehát például, ha egy korábbi alkalmazott csinál egy katás vállalkozást és ugyanazt a tevékenységet beszámlázza a cégnek, akkor az bizony gyanús lehet az adóhatóságnak. Ha a számlázott és kifizetett összeg meghaladja az 1 millió forintot, akkor a kata törvény automatikusan vélelmezi a burkolt munkaviszonyt, és bizonyítani kell ennek az ellenkezőjét mind a katás vállalkozásnak, mind a számlát kifizető vállalkozásnak.

A leggyakoribb kérdések

2021-től új lendületet vettek és változatlan intenzitással folytatódnak a katás ellenőrzések, és bizony nagyon kell figyelni, hogy mit válaszol mind a katás, mind a katás számláját kifizető vállalkozás. 

Az ellenőrzések alkalmával nagyjából harminc kérdést tesznek fel, elsősorban azokat, amelyeket az alábbiakban elemezni fogunk. A kérdésekből jól látszik, hogy az adóhatóság valóban a munkaviszonyt feltételezi, rendszeresen használja a munka, munkaidő, munkavégzés megjelölést. A kérdések megválaszolásához mindenféleképpen hozzáértő személy igénybevétele javasolt, mert még a nem megfelelő szóhasználaton is „el lehet csúszni”.

1.
Hogyan került kapcsolatba a K102-es (KATA számlát befogadó adózó adatszolgáltatási nyomtatványa a NAV felé) adatszolgáltatást teljesítő társasággal, mint vevőjével? Hogyan, és honnan ismerte meg őket, hogyan történt meg az első kapcsolatfelvétel?  Kérjük a partnerrel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információkról való tájékoztatást.

2.
Ha voltak, milyen tárgyalások előzték meg a szerződéskötést? Ha volt ajánlat bekérés, ajánlat össze állítás, ahhoz kapcsolódó infó gyűjtés, ajánlat nyújtás, ajánlat elbírálás, ajánlat pontosítási kérelem, ajánlat elfogadás, előzetes szerződés, akkor az arra vonatkozó iratokat kérjük a revízió részére átadni.

3,
A KATA egyéni vállalkozói tevékenysége vagy a BT bejelentett KATA-s tagi jogviszonya megkezdése előtt a megbízóval vagy annak kapcsolt vállalkozásával milyen jogviszonyban állt? Állt-e munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, tagi-tulajdonosi jogviszonyban, alkalmi munkavállalói jogviszonyban, nyugdíjaskénti foglalkoztatás vagy egyéb bármely jogviszonyban? Kérjük a jogviszonyra vonatkozó iratokat csatolni.

4.
Pontosan mire irányult a megbízás, egy konkrét munkára, megrendelésre, folyamatosan végzett feladatokra, alkalomszerűen végzett feladatokra, stb. )? A szerződés alapján milyen tevékenységgel járó munkát végzett a vizsgált időszakban? Kérjük vevőnkét megadni a kért adatokat. 

5.
Helyileg hol végezte a munkát? Írja le pontosan a munkavégzés helyének címadatait? Ha több helyen végezte a feladatokat akkor az összes címadatot kérjük megadni. A munkavégzés helye kinek a tulajdonában volt, vagy ki bérelte, lízingelte azt? 

6.
A munkaidő meghatározásra került-e? A feladatok gyakorlati elvégzésének voltak-e, időbeli behatárolásai, korlátai? A feladatokat 24 órában, akár hétvégén is el lehetett, végezni, vagy csak konkrét idő intervallumban? Kérjük csatolni az egyes elvégzett feladatokra vonatkozó időnyilvántartást, vagy teljesítés igazolást. 

7.
Milyen tárgyi feltételei voltak a munkavégzésnek? Milyen eszközöket kellett a feladatok elvégzéséhez használni, igénybe venni? Milyen szoftvereket használt a munkavégzés során? Kérjük felsorolni azokat az eszközöket, melyek a feladatok elvégzéséhez szükségesek voltak, amiket használt. 

8.
A tárgyi feltételeket ki biztosította? Kinek a tulajdonában voltak a feladat teljesítése során használt eszközök és szoftverek? Kérjük számlákkal és/vagy szerződésekkel igazolja a feladat teljesítése során használt tárgyi eszközök és szoftverek beszerzését. Ha nem saját beszerzésű eszközöket használt, kérjük megadni azt, hogy milyen megállapodás alapján használhatta azokat, és a használt eszközök kinek a tulajdonában voltak.

9.
A megbízó adott-e utasítást a tevékenység végzésének módjára? Kinek az irányítása alatt végezte a munkát? Kérjük megadni annak a személynek a nevét és elérhetőségét, akinek az utasítása/irányítása alatt a munkát végezte, feladatait ellátta.

10.
Korábban állt-e munkaviszonyban vagy egyéb biztosítási jogviszonyban a megbízónál, vagy annak a kapcsolt vállalkozásával? Ha igen, mikortól meddig, milyen jogviszonyban? Kérjük az ezt alátámasztó bizonylatok rendelkezésre bocsájtását.

11.
A megbízási tevékenység keretében végzett tevékenysége mennyiben tér el a munkaviszonyban folytatott tevékenységétől? Melyek azok a megbízási tevékenységek, amelyek megegyeznek a munkaviszonyban folytatott tevékenységeivel? Kérjük pontosan adja meg az eltérő és az egyező tevékenységeket.

És a jó válaszok, avagy: Hogyan lehet bizonyítani, hogy a katás megbízás nem munkaviszony?

Leginkább egy jó vállalkozási szerződéssel, amit ügyvéd is átnézett. 

Kerülni kell az olyan szavakat, hogy munka, inkább megbízási feladat. Munkaidő helyett időkeret, amely alatt a megbízott elvégzi a teljesítést. Lényeges elem, hogy a megbízott köteles önállóan végezni a tevékenységet, saját időbeosztás szerint. A megbízó nem ad utasítást a tevékenység végzésének módjára, mivel a megbízott a tevékenységet megbízási jogviszony alapján végzi. 

Mikor dől meg a színlelt munkaviszony feltételezése?

Ha az alábbi körülmények közül egynél több megvalósul:

• a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; (valakivel együtt dolgozik)
• a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (akinek beszámláztál több mint 1 millió Ft-ot) szerezte; (a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen)
• az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; (önállóan dolgozik)
• a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; (saját iroda, telephely)
• a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; (saját eszközökkel dolgozik)
• a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg; (a katás dönti el, hogy mikor dolgozik)
• a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak feltéve, hogy a kisadózó vállalkozás naptári évi bevételének legalább 50 százalékát olyan személytől szerezte, akivel a kisadózó a naptári évben nem állt munkaviszonyban. (máshol van a katás főállása)

Azaz, ha legalább két feltétel teljesül, akkor megdől a burkolt munkaviszony (elvileg). Gyakorlatilag pedig egy ellenőrzés után derül ki, hogy mit fogad el a NAV, ezért is fontos a jó szerződés, meg valóban bizonyítani lehessen, hogy ez egy vállalkozási tevékenység.

Az a vállalkozás, aki egy katás vállalkozónak fizetett ki több, mint 1 millió forintot egy évben, tárgyévet követő év március 31-ig adatszolgáltatásra kötelezett, azaz be kell jelentenie azokat a kisadózókat egy bevallásban, akiknek az előző évben több mint 1 millió forintot fizetett ki. Nem kell figyelembe venni azokat a bevételeket, amelyekről nem számla vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylat került kiállításra (nyugtát nem kell figyelembe venni).
Nyilván ennek az összegnek meg kell egyeznie azzal, amit a kisadózó adott be a kata bevallásában.