Bejelentkezés

Ez a tartalom 203 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak.
Önnek válogatott legfrissebb tartalmainkat személyes kezdőlapján mindig elérheti.

Kata különadó hatása az új átalányadóra

Figyelemmel arra, hogy már a 2021. évi minimálbér számokkal kalkulálva is jelentősen magasabb a kedvezményes adózásra jogosító alap az átalányadó esetében, mint a KATA-ban, így érdemes lehet egy magasabb bevételre szert tevő egyéni vállalkozónak megfontolni az átalányadózásra való áttérés lehetősségét.

SZJA átalányadózás 2022-től 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 50-57. § határozza meg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályokat, melyek – a módosító törvény kihirdetésével – 2022. január 1. kezdeti hatállyal új, jelentős változásokon mennek át, ez által mind az adózás, mind a járulék oldalról kedvezőbb alternatívát kínálhat a vállalkozók számára. 
A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában megjelent 2021. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Módtv.) számos ponton módosítja az átalányadózás bonyolult szabályait. 

A jelenlegi fix összegű bevételi értékhatár helyett egy rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását lekövető szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem. 

Kapcsolódó
atteres-szja-kata

Áttérés SZJA-ról katára: legfontosabb gyakorlati teendők

A 2021-es katás szigorítások kapcsán, majd idén, az átalányadó adta kedvező lehetőségek miatt is elsősorban a kata alóli kilépés lehetőségeit volt érdemes elemezni. Természetesen előfordulhat fordított eset is, amikor a személyi jövedelemadó rendszerét hagyná el egy egyéni vállalkozó a kisadózó vállalkozások tételes adója kedvéért.

A Kata különadó hatása

Figyelemmel arra, hogy már a 2021. évi minimálbér számokkal kalkulálva is jelentősen magasabb a kedvezményes adózásra jogosító alap az átalányadó esetében, mint a KATA-ban, így érdemes lehet egy magasabb bevételre szert tevő egyéni vállalkozónak megfontolni az átalányadózásra való áttérés lehetősségét. 

A teljesség igénye nélkül egy egész évben működő vállalkozó 18 millió forintos bevételét alapul véve az alábbi táblázatban nyomon követhető, hogy milyen és mekkora összegű közterhekre számíthat az egyéni vállalkozó, ha 40 %-os költséghányad kulccsal átalányadózást, illetve KATA adózást választ. Mindezt főfoglalkozású, heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti (mellékfoglalkozású) és kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó szempontjából is láthatjuk; valamint az életszerűség fokozása érdekében a táblázat alján személyi jövedelemadó kedvezményként egy 3 gyermekre érvényesíthető családi adókedvezmény is figyelembevételre került.

Közterhek alakulása 18 millió forint bevétel után, átalányadózás 40%-os költséghányad kulcs alkalmazásánál és kisadózás választása esetén (iparűzési adót figyelembe nem véve) 200 000 Ft/hó minimálbér összegével kalkulálva.

  Átalányadó fő/mellék-foglalkozás Átalányadó kiegészítő tevékenység KATA főállású KATA nem főállású
Bevétel 18000000
Költség 
bevétel 40 %-a
7 200 000 -
Átalányban megállapított jövedelem
Bevétel-Költség
10 800 000 -
Mentes jövedelem 1 200 000
Minimálbér 6x
12 000 000 
(40 % KATA különadó alól mentes, feltételezve, hogy az egyéni vállalkozó a naptári év minden hónapjára köteles tételes adót fizetni)
Adóalap
Jövedelem-mentes jövedelem
9.600.000 6.000.000 
(40 % KATA különadó alapja)
Személyi jövedelemadó
Adóalap 15 %-a
1 440 000 -
40 % KATA különadó
különadó alap 40 %-a
- - 2 400 000
évi 12 millió forintot meghaladó részre kalkulálva
Szociális hozzájárulási adó
Adóalap 15,5 %-a
1 488 000 0 -
Társadalombiztosítási járulék  
Adóalap 18,5 %-a
1 776 000 0
Összes fizetendő közteher 4 704 000 1 440 000 600 000 (éves átalány) + 2 400 000 (különadó) = 3 000 000 300.000 (éves átalány) + 
2 400 000 (különadó) = 
2 700 000
Családi kedvezmény 1 188 000 -
Tényleges fizetendő közteher 3 516 000 252 000 3 000 000 2 700 000

Főfoglalkozású egyéni vállalkozó esetében amennyiben kizárólag az adózott jövedelmet hasonlítjuk össze, úgy kevésbé lehet vonzó az átalányadó egy 40%-os költséghányad kulcs alkalmazásánál, azonban családi kedvezményre jogosult esetében már közel hasonló összegről beszélhetünk és még a jogviszony is „normál” számítás alá fog esni. Vagyis, a járulék alapja meg fog egyezni a jövedelemmel, szemben a KATA meghatározásával.
A kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó esetében – már 40 %-os költséghányad kulcs alkalmazásával is – közel felére esik vissza a közteher ellentétben a KATA-val, így részükre valóban versenyképes alternatíva lehet az átalányadózás; nem számítva az esetleges szja kedvezmények csökkentő hatását is(!).
Egy, a törvényben taxatív módon felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak még inkább érdemes lehet meggondolni az átalányadózási formára való áttérést, hiszen 80 %-os költséghányad kulcs alkalmazásával még látványosabb a közteherfizetési kötelezettség csökkenése.

Közterhek alakulása 18 millió forint bevétel után, átalányadózás 80%-os költséghányad kulcs alkalmazásánál és kisadózás választása esetén, 200 000 Ft/hó minimálbér összegével kalkulálva. 

  Átalányadó fő/mellék-foglalkozás Átalányadó kiegészítő tevékenység KATA
főállású
KATA nem főállású
Bevétel 18 000 000
Költség
Bevétel 80 %-a
14 400 000 -
Átalányban megállapított jövedelem
Bevétel-költség
3 600 000 -
Mentes jövedelem 1 200 000
Minimálbér 6x
12 000 000 
(40 % KATA különadó alól mentes)
Adóalap
Jövedelem- mentes jövedelem
2 400 000 6 000 000
(40 % KATA különadó alapja)
Személyi jövedelemadó
Adóalap 15 %-a
360 000 -
40 % KATA különadó
KATA különadó alap 40 %-a
- - 2 400 000
évi 12 millió forintot meghaladó részre kalkulálva
Szociális hozzájárulási adó
Adóalap 15,5 %-a**
372 000 0 -
Társadalombiztosítási járulék
Adóalap 18,5 %-a***
444 000 0
Összes fizetendő közteher 1 176 000 360 000 600 000 (éves átalány) + 
2 400 000 (különadó) = 
3 000 000
300.000 (éves átalány) + 
2 400 000 (különadó) = 2 700 000
Családi kedvezmény* 1 188 000 0 - -
Tényleges fizetendő közteher 372 000 360 000 3 000 000 2 700 000

Tekintettel arra, hogy családi kedvezményt kizárólag szja és tb járulék közteherre lehet figyelembe venni, így a vállalkozó szociális hozzájárulási adóra vonatkozó fizetési kötelezettsége fennmarad.
* kiegészítő tevékenységet folytató esetében nem feltételeztük, hogy jogosult családi kedvezmény érvényesítésére
** kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem köteles szociális hozzájárulási adót fizetni jövedelme után
***kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nem biztosított, így nem kötelezett társadalombiztosítási járulék fizetésére

Mindenfajta szja kedvezmény érvényesítése nélkül is látványosan jobban megérheti az átalányadózás alkalmazása egy taxatív tevékenységet végző jogosult vállalkozó esetében, de nem szabad elfelejteni, hogy az adminisztratív költségek ez esetben növekedhetnek (lásd pl. járulékbevallások készítése havonta).
Bár az elemzés nem taglalja a járulékszabályok pontos ismertetését, valamint a járadék  ellátások (társadalombiztosítás, álláskeresés stb.) igénylésénél figyelembe vehető ellátási alap eltéréseit, ugyanakkor az egyéni vállalkozónak magának kell eldöntenie, hogy milyen szempontokat tart szem előtt egy adózási forma választásánál. Azonban az megállapítható, hogy érdemes lehet alaposabban megvizsgálni az átalányadózás lehetősségét, és megfontolni az átlépést.

Kapcsolódó
katasoknak-feltett-kerdesek-ellenorzesok

Mit ellenőriznek a katásoknál 2022-ben?

Az átalányadó kedvező szabályai és a katások áttérési lehetőségei miatt ismét előtérbe kerültek a kisadózókra vonatkozó szabályok. A kata törvényben a 2022-es évre vonatkozólag nem történt változás, vagyis továbbra is érvényben vannak a 2021. évi szigorítások és továbbra is változatlan figyelemmel ellenőrzik a színlelt munkaviszony lehetőségét. Mutatjuk a leggyakoribb ellenőri kérdéseket a jó válaszokkal együtt!

Bíró Boglárka (2021-12-13)