Július 31.: kétszeresen is fontos határidő!

Valamennyi szociális szolgáltatás, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység (kivéve: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők) esetében július 31-ig jelenteni kell a foglalkoztatottak számát a KENYSZI-ben. Másrészt a szociális szolgáltatók egy része a rendszeres, KENYSZI-be történő adatszolgáltatás mellett évente kétszer, január 31-ig és július 31-ig az Országos Jelentési Rendszerbe egyéb adatokat is szolgáltat. A szolgáltatásra kötelezett intézmények és szolgáltatandó adatok körét az 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése értelmében a rendelet 1. számú mellékelte határozza meg. 

A feladat célja az állam felé történő kötelező statisztikai és pénzügyi adatszolgáltatás teljesítése. A bejelentés pontos tartalma és menete szolgáltatástípusonként eltérő. július 31-i határidő során az év első felére (január 1-től június 30-ig) vonatkozó adatokat és a június 30-i állapotot kell rögzíteni. 

OJR-KENYSZI- mi a különbség?

Az Országos Jelentési Rendszer (OJR) és a KENYSZI (Igénybevevői Nyilvántartás) nem két különálló, egymástól független szoftver, hanem ugyanannak a központi informatikai háttérrendszernek a különböző funkcionális részei. Mindkét modul jogilag egyazon jogszabály, a 415/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (Nyr.) alá tartozik, és technikailag a közös TEVADMIN felületen érhető el.
A KENYSZI tehát a rendszer operatív, napi szintű és személyhez kötött adatbázisa. Feladata a szociális szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevők adatainak (TAJ szám, név) és az ellátási napoknak a folyamatos rögzítése, mely alapján a Magyar Államkincstár elszámolja a szolgáltatóknak járó állami normatívát és támogatásokat. Országos Jelentési Rendszer (OJR) tehát a KENYSZI-be épített időszakos, statisztikai és pénzügyi jellegű adatgyűjtő felület. Feladata olyan összesített intézményi adatok befogadása, amelyek nem köthetők közvetlenül egy-egy konkrét ellátott napi jelenlétéhez (például: várakozók száma, intézményi térítési díjak, vagy az itt tárgyalt egyszeri- és belépési hozzájárulások összegei. Ennek megfelelően célja is hosszabb távú: az ágazati szintű ellenőrzés, a hatósági árak (pl. törvényi maximumok) felügyelete és a makroszintű statisztikai adatszolgáltatás.
A rendszer előnye, hogy az intézményeknek nem kell két külön programot megtanulniuk. Aki rendelkezik belépési jogosultsággal a KENYSZI-TEVADMIN rendszerbe, az ugyanazon a felületen, a menüpontok között váltva tudja teljesíteni a július 31-i OJR adatbejelentést is. Ráadásul a rendszer képes összekapcsolni a KENYSZI-ben lévő létszámadatokat az OJR-be jelentett pénzügyi összegekkel.

Mely szolgáltatókra vonatkozik az OJR-be való jelentési kötelezettség?

A jelentési kötelezettségek típusa és határideje az ellátás jellegétől függ: óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység esetében a tárgyhót követő 15. napig kell eleget tenni a kötelezettségnek, bölcsődei ellátás esetében évente kétszer, április 30-áig és szeptember 30-áig. Az egyéb szociális szolgáltatások főszabály szerint évente kétszer, január 31-éig és július 31-éig szolgáltatnak adatot az OJR-be.
Az adatszolgáltatást a szolgáltatói nyilvántartásba jogerősen bejegyzett fenntartóknak és az általuk működtetett intézményeknek (úgynevezett engedélyeseknek) kell teljesíteniük az elektronikus TEVADMIN felületen keresztül. A jelentési kötelezettség nem általános, csak az alábbi szolgáltatásokra vonatkozik: falu- és tanyagondnoki szolgáltatás; utcai szociális munka; jelzőrendszeres házi segítségnyújtás; pszichiátriai és szenvedélybetegek közösségi alapellátása; Bentlakásos intézményi ellátás jelentése a hajléktalanok otthona, a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthon kivételével; idősek otthona; támogatott lakhatás.

Milyen szempontok alapján jelent a szolgáltató?

A rendszer nem személyes (nevesített) adatokat, hanem összesített statisztikai és működési mutatókat gyűjt. Az adattartalom szolgáltatástípusonként változik, de a legfontosabb kategóriák a következők: 

• Ellátotti statisztikák: A jelentési időszakban ténylegesen ellátott vagy szolgáltatást igénybe vevő személyek száma.
• Kapacitások és kihasználtság: Engedélyezett férőhelyek száma, betöltött férőhelyek aránya, gondozási vagy jelenléti napok száma.
• Szakmai tevékenységek és feladatok: Elvégzett szakmai tevékenységek száma.
• Pénzügyi és térítési díj adatok: A szolgáltatásokért megállapított és fizetett intézményi, illetve személyi térítési díjak összegei.
• Technikai és infrastrukturális adatok: Például falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetén a futott kilométerek száma és a használt gépjármű rendszáma.

Az országos jelentési rendszer adatai a Szociális Ágazati Portálon bárki számára hozzáférhetők.

Mi történik a jelentési kötelezettség elmulasztása esetén?

Az adatszolgáltatás elmulasztása, késedelmes vagy valótlan adatokkal való teljesítése hatósági jogkövetkezményeket és pénzügyi szankciókat von maga után a fenntartóra nézve. Mivel a szociális szolgáltatások jogszerű működésének alapfeltétele a naprakész adatszolgáltatás, a kormányhivatalok szigorúan ellenőrzik a július 31-i határidőt.

A mulasztásnak több hátrányos következménye lehet az intézményre nézve. Ha az intézmény a határidőig nem rögzíti az adatokat, a működést felügyelő kormányhivatal határidő kitűzésével kötelező adatszolgáltatási felszólítást ad ki. A határidő be nem tartása azonnali kockázati tényezőnek minősül, ami indokot ad egy átfogó, helyszíni vagy dokumentumalapú hatósági ellenőrzésre. Ha a fenntartó a hatóság felhívása ellenére sem pótolja vagy javítja a hibás adatokat, közigazgatási és mulasztási bírság szabható ki.
Mivel az állam a fenntartónak járó finanszírozást az adatszolgáltatás alapján ellenőrzi, az OJR-jelentés hiánya akadályozhatja a pénzügyi elszámolások lezárását. A tartósan fennálló, nem pótolt adatszolgáltatási hiányosság végső soron a normatív állami támogatás folyósításának felfüggesztését is eredményezheti.

A jogszabályban előírt adatszolgáltatás a kötelező működés feltétele. 

Amennyiben egy intézmény szándékosan vagy ismételten megtagadja a bejelentést, a kormányhivatal kezdeményezheti a szolgáltatói nyilvántartásból való törlést, ami a működési engedély visszavonását és az intézmény bezárását jelenti.