A hallgatói GYED egy különös esete

A felsőoktatási tanulmányokat folytató fiatalok és pályakezdő diplomások GYED-re való jogosultságának biztosítása annak érdekében került bevezetésre 2014-ben, hogy ösztönözze a gyermekvállalást. 

Szülő nő jogosultsága hallgatói GYED-re első gyermek születése esetén

A GYED-re való jogosultságnak komoly feltételrendszere van. Fontos például a szülés időpontját megelőző biztosítási idő, de vannak egyéb feltételek is.
Abban az esetben viszont, ha a GYED-re való jogosultság az általános szabályok szerint nem áll fenn, a kötelező egészségbiztosítási ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/E. §-a lehetőséget biztosít a hallgatói GYED igénybevételére. 

Elsősorban is meg kell jegyezni, hogy míg az általános szabályok szerint megállapított gyermekgondozási díjat az anya és az apa is azonos feltételekkel veheti igénybe, a hallgatói GYED elsősorban a szülő nőt illeti meg, és csak másodsorban a vérszerinti (és csakis a vérszerinti!) apát. 

A szülő nő jogosultsága

A hallgatói GYED-nek több jogosultsági feltétele is van, és a szülő nőnek ezek mindegyikének meg kell felelnie.
A szülő nő tehát abban az esetben jogosult a hallgatói GYED-re, ha az alábbi 6 pontban felsorolt feltételeknek megfelel. 
1. az általános szabályok szerint – az Ebtv. 42/A. §-a alapján – GYED-re nem jogosult, és
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben – a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével –, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe, és
3. a gyermeke a hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy annak a szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik, és
4. a gyermeket saját háztartásában neveli, és
5. magyar állampolgár vagy másik EGT-tagállam állampolgára, és 
6. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. 

A „2 aktív félév” feltétel

Államilag elismert felsőoktatási intézmény alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 1. mellékletében felsorolt intézményeket kell érteni.

A hallgatói GYED-re való jogosultsághoz szükséges két aktív félév megállapításához a szülő nőnek a gyermek születését megelőző két éven belüli aktív félévekben összesen 260 naptári napi hallgatói jogviszonnyal kell rendelkezni.
Aktív félév, az a félév, amely alatt az Nftv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézménnyel létesített hallgatói jogviszony az Nftv. 45. §-a szerint nem szünetel.

Figyelem! Párhuzamos félév esetén egy félévként csak egyetlen aktív hallgatói jogviszony számolható el.

Például, ha az édesanya gyermeke születésekor harmadéves alapképzésben résztvevő egyetemista, akkor négy teljes aktív félévet tud maga mögött az elmúlt 2 évben, azaz jogosult lesz az ellátásra. 

Ahogyan látjuk: önmagában a hallgatói jogviszony szünetelése nem akadálya a GYED megállapításának, a lényeg, hogy két éven belül meglegyen a két aktív félév.

Például, ha a tanulmányait 2024. szeptemberében kezdő egyetemista az első félév után szünetelteti a hallgatói jogviszonyát egy félévre, majd 2025. szeptemberétől újra aktív és 2026. márciusában szül, akkor jogosult lesz az ellátásra annak ellenében, hogy közvetlenül a szülés előtt nincs két aktív féléve. 

A hallgatói GYED-re való jogosultsághoz figyelembevehető minden magyar nyelvű képzés; ezen túl pedig mindazon idegen nyelvű képzések is, amelyek nem kizárólag külföldi állampolgárok részére kerültek meghirdetésre. 

Szülő nő jogosultsága hallgatói GYED-re újabb gyermek születése esetén 

Újabb gyermeke születése esetén – a fentieken túl – hallgatói GYED-re jogosulttá válhat az a szülő nő is, 

• akinek gyermeke a korábban megállapított hallgatói GYED igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő 1 éven belül születik, és 
• akinek tekintetében fennállnak az alábbi feltételek: 

1. az általános szabályok alapján GYED-re nem jogosult, 
2. a gyermeket saját háztartásában neveli, 
3. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és 
4. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel. 

Például, jogosult lesz az édesanya, ha az egyetemi tanulmányai folytatása alatt szül, a jogosultsági feltételeknek megfelel és hallgatói GYED-ben részesül, amelynek folyósítása alatt lediplomázik, de még mielőtt elhelyezkedne újból várandós lesz, és a korábbi GYED lejárta előtt megszüli második gyermekét.
Megállapítható a jogosultság akkor is, ha a tanulmányok ideje alatt folyósított hallgatói GYED folyósítási ideje lejár 2026. január 9-én, közben az anya befejezte a felsőfokú tanulmányait, munkába állt és biztosítottá vált 2025. december 1-től és a második gyermek 2026. október 7-én születik. 
Mivel ebben az esetben a második gyermeke születését megelőző két éven belül az anya nem rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel, ezért az általános szabályok alapján GYED-re továbbra sem jogosult. A második gyermek azonban az első gyermekre tekintettel folyósított hallgatói GYED-re való jogosultság megszűnését követő 1 éven belül született, így a második gyermeke után is jogosulttá válik hallgatói GYED-re (természetesen akkor, ha a többi jogosultsági feltételnek is megfelel).