Ősztől változik az épületek energetikai tanúsítása

Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek az épületenergetikai követelményekkel összefüggő módosításáról szóló 200/2023. (V. 25.) Korm. rendelet az energetikai tanúsításhoz kapcsolódóan három jogszabályt módosít, legnagyobb mértékben az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendeletet.

Mi a célja az energetikai tanúsításnak?

Az épületek és lakások energetikai tanúsítását 2008-tól vezették be, egy uniós irányelv jogharmonizációja keretében [Az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2002. december 16.), amelyet később felváltott az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (átdolgozás) (2010. május 19.)].

Akkor az volt a fő szempont, hogy a kötelezettség miatt ugyan vezessük be a tanúsítást, de ne nagyon, azaz a tanúsítvány elkészíttetése lehetőleg ne legyen költséges és ne jelentsen adminisztratív terhet, továbbá az elkészítés ellenőrzésére sem tartalmazott előírást a jogszabály.

Később az elektronikus nyilvántartás bevezetésével [Az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet], és az energetikai tanúsítványok tartalmának ellenőrzésével, 2012-től kezdtek a tanúsítványok hasznosabbá válni és egyre jobban bekerült a köztudatba, hogy van értelme az épületek energiahatékonyság szempontjából való értékelésének.
Azóta az irányelv is többször módosult és új szempontok kerültek előtérbe. A mostani jogszabály-módosítás emiatt nemcsak a tanúsítvány külalakját, hanem információtartalmát is jelentősen kibővíti.

Jól szigetelt épületekkel és hatékonyan működő épületgépészeti rendszerekkel a fűtési energiaigény nagyon jelentős mértékben csökkenthető, ezért az épületek energiahatékonysága az utóbbi években különösen fontossá vált.

Az energetikai tanúsítványok célja, hogy a tulajdonost vagy a leendő tulajdonost, illetve a leendő bérlőt tájékoztassa az adott ingatlan energiahatékonyságáról. Az energetikai tanúsítás által kimutathatóak az egyes épületek közötti különbségek, és azok fajlagos energiaigénye is összehasonlítható. Az ingatlanpiac ma már Magyarországon is keresi és értékeli az energiahatékony épületeket és lakásokat.
A KSH és a MEHI kutatása szerint, a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50%-kal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Ha átlagos (FF) besorolású családi házunkat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20%-kal fog többet érni a lakáspiacon [8].

Megváltozott tartalmú fogalmak

Az új rendelet pontosít néhány korábban is használt fogalmat. A rendeltetési egység (jellemzően lakásegység, vagy üzlet) fogalma korábban az országos építésügyi követelményekben meghatározott fogalomra utalt. A jelenlegi megfogalmazás közérthető, és önmagában is használható. Ugyanilyen pontosításra került a hatósági rendeltetésű épület és a jelentős felújítás fogalma, amelyek tartalmukban közel azonosak a korábbi definícióval.

Mikor kell energetikai tanúsítványt készíttetni?

Gyakorlatilag nem változott a kötelezettség, a sajtóban elterjedt hírek tévesnek bizonyultak. Továbbra is kell energetikai tanúsítvány bérbeadáshoz, adásvételhez, valamint új épület használatba vételéhez, vagy ahol nincs előírva használatbavételi engedély, ott az új épület felépültét igazoló hatósági bizonyítvány kiállításának feltétele a kormányrendelet szerinti tanúsítvány. Értelemszerűen a folyamatban lévő eljárások és építkezések esetén a rendelet átmeneti engedményeket tartalmaz.
Várhatóan az épületenergetikai pályázatokban, a pályázati kiírás szerint is kell energetikai számítást vagy tanúsítványt készíttetni.

Bővül az energetikai tanúsítvány tartalma

Lényegesen eltér az energetikai tanúsítvány tartalma a korábbitól, amelyet az új rendelet 1. melléklete ismertet.
A tanúsítványnak tartalmaznia kell

• a mellékletben meghatározott összefoglaló lapot;
• a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység határoló és nyílászáró szerkezeteinek, valamint az épülettechnikai rendszereinek tanúsítás idején meglévő állapotának adatait;
• az energiafelhasználási adatokat a tanúsított épület vagy az önálló rendeltetési egység számított energiafogyasztásáról (energiaforrásonként), továbbá az energiafelhasználás célját is meg kell határozni;
• korszerűsítési javaslatokat;
• fotódokumentációt
• az alkalmazott szabványok listáját, ha az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai jellemzőjét nem a honlapon közzétett számítási módszerrel számolták;
• a mintalapokat az épülettechnikai rendszerek, alternatív energiák, szerkezeti elemek, valamint épülettípusok ikonjaival.

Az összefoglaló lapon is meghatározott információkat kell megjeleníteni:

• a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység adatait (pl. cím, megrendelő stb.);
• az épületet, épületrészt vagy önálló rendeltetési egységet jól beazonosító, jó minőségű fotót;
• a besoroláshoz szükséges hatékonysági kategóriákat a módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése és 3. melléklete szerint;
• a jelentős felújításokra és az új épületekre meghatározott követelményeket;
• a tanúsító adatait;
• a tanúsítvány kiállításának időpontját;
• a jóváhagyott szoftverrel készített tanúsítvány számszaki ellenőrzéséről kapott azonosító kódot, a módosított 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 9/A §-a szerint; továbbá
• a tanúsítvány QR-kódját, amely bizonyítja, hogy az elektronikus nyilvántartásba feltöltötték.

A tanúsítványban az épületre vonatkozó követelményeket is fel kell tüntetni, de nemcsak az új építésre vagy a meglévő épület jelentős felújítására kell tekintettel kiválasztani a megfelelő követelményeket, hanem a szén-dioxid-kibocsátás szerinti besoroláshoz felhasznált referenciaértékeket is meg kell állapítani.

Sok tanúsító számára problémát jelentett többlakásos vagy több rendeltetési egységet befogadó épület esetében a tanúsítás a jelenlegi szabályok szerint. Különösen, ha nagyon eltérő energetikai követelményű vagy használati idejű rendeltetési egységekről volt szó (például, ha lakások, irodák, orvosi rendelő volt egy épületben). A mostani módosítás szerint, az alapeset az, ha az épület egészére készül energetikai tanúsítvány, de ha a tanúsítvány az önálló rendeltetési egység eladása vagy bérbeadása miatt készül, a tanúsítvány az önálló rendeltetési egységre elkészíthető. Hatályát veszti mindazon előírás, amely lehetővé tette hasonló lakások, vagy típusterv alapján készült épületek tanúsítását a már tanúsított rendeltetési egység tanúsítványa alapján, továbbá a számlák alapján történő tanúsítás sem engedélyezett. Ezek a lehetőségek valójában eddig sem fordultak elő gyakran, az előírások a minél olcsóbb tanúsítás érdekében kerültek be a rendeletbe korábban.

Lényegében nem változtak az új épületek tanúsításának szabályai.

Ha a tanúsítást az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján végzik, a felelős műszaki vezetőnek igazolnia kell, hogy az épület az építészeti-műszaki, illetve a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg, továbbá a tervezett műszaki paraméterekkel rendelkező épületgépészeti berendezéseket szerelték be. Új előírás azonban, hogy a helyszíni szemle időpontját a tanúsítványban fel kell tüntetni.

A tanúsítványon az energetikai szempontból mértékadó határoló szerkezeteket és épülettechnikai rendszereket hatékonyság szerint be kell sorolni. Mértékadó határoló szerkezetnek minősül a legnagyobb összes felületű nyílászárótípus, homlokzati fal, lapostető, fűtött tetőteret határoló szerkezet, padlás és búvótér alatti födém, árkád és áthajtó feletti födém, alsó zárófödém fűtetlen terek felett, továbbá azon határoló és nyílászáró szerkezetek, amelyek összes területe meghaladja az épület lehűlő felületének 10%-át. A besorolás szabályait a kormányrendelet 4. és 5. melléklete tartalmazza. Ez az előírás lehetőséget ad arra, hogy tájékoztassa az épület használóját vagy tulajdonosát arról, hogy az épületnek hol vannak a „gyenge pontjai”, azaz mely szerkezetek energetikai korszerűsítésével érdemes kezdeni az ingatlan felújítását. Az energetikai tanúsítványok új tartalmi előírásai között ez a módosítás tekinthető a leginkább hasznosnak és előre mutatónak. A nem szakember lakástulajdonosoknak biztosan sokkal több hasznos információt fog adni, mint az eddigi korszerűsítési javaslatok.

Mikortól kell az új rendeletben lévő szabályok szerint tanúsítani?

2023. november 1-jétől változik az energiahatékonysági osztályba sorolás módszertana, így a jelenlegi módszertan alapján készült tanúsítványok csak a változást követő 60. napig használhatók fel ingatlan adás-vétel vagy bérbeadás esetén. Új tanúsítványt kell készíttetni ingatlan eladáshoz vagy bérbeadáshoz a módszertan változása után 60 naptól kezdődően is.

(Cikkünket teljes terjedelmében az Építőipari Vállalkozási Értesítő augusztusi számában olvashatják)