Új törvény és új szabályok 2024-től az építésügyben
Olvasási idő: 2 perc
December 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2023. évi C. törvény a magyar építészetről. Az új törvény és a törvény szellemében módosuló, még meg nem jelent új építési jogszabályok alapvetően megváltoztatják az eddig is nehezen átlátható, de koherens építésügyi szabályrendszert.
Az új, a magyar építészetről szóló törvény átfogó kódexként egységes szabályozást hoz létre az eddig több különböző törvény által szabályozott területen.
Az új rendezés a későbbiekben hatályon kívül fogja helyezni:
- a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvényt;
- az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt, valamint
- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényt, továbbá integrálja:
- a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényből kikerülő műemlékvédelmi és emlékhelyek védelme rendelkezéseket is.
Emellett rendkívül sok más törvény egyes rendelkezéseit módosítja, különösen az új fogalmakra és elnevezésekre tekintettel. A törvények mellett a legalapvetőbb kormányrendeleti szintű jogszabályok helyébe is új jogszabályok fognak lépni. Például a felsorolt törvényekben szereplő, de törvényi szintet nem igénylő kérdések nem kerülnek át az új Törvénybe, hanem azok kormányrendeletben kerülnek majd szabályozásra.
Az új törvény egyes részei több különböző időpontban lépnek hatályba.
Néhány előírás, ezen belül a hatályba léptető szakasz, a sarkalatossági és az uniós záradékok, a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok, a nemzeti vagyonról szóló törvény, valamint a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló törvény módosításai már a kihirdetést követő 8. napon hatályba léptek, azaz 2023. december 30-án.
A törvény szövegének nagy része 2024. október 1-jén lép hatályba, majd 2026. január 1-jén, illetve a vármegyei területrendezési tervekre vonatkozó előírások 2027. július 1-jén.
