Egyéni vállalkozó őstermelő lett – hogyan kell adóznia?
Olvasási idő: 7 perc
A Menedzser Praxis Tudás és Válaszközpont tanácsadóihoz és szakértőihez érkező kérdések jelentős része kapcsolódott az őstermelőket érintő átalányadózás témaköréhez. Ezekből válogattunk:
Kérdés:
Adott egy budapesti székhelyű egyéni vállalkozó. Zöldség-gyümölcs kereskedő, áfa általános eljárás alá tartozik, fizeti a felügyeleti díjat és az agrárkamarát. Nyugdíjas, egyéni vállalkozó, alkalmazottja nincs, mikrovállalkozás. Bevétele az egyéni vállalkozásból 6–20 millió forint/ év között mozog. Kiderült, hogy 2021. 11. 11. napjával őstermelő lett, megkapta az eddigi FELÍR számát, megkapta az őstermelői azonosítóját és gabona féle termesztésére 011101-es ÖVTJ kódot.
Válasz:
Mivel a vállalkozónak már van adószáma, mint egyéni vállalkozó ezt fogja megkapni az őstermelésre is. A 101-en ezt 15 napon belül be kellett volna jelenteni, és az áfa hatálya alá tartozásáról is. Ha az egyéni vállalkozásában általános eljárású, az őstermelősége tekintetében is ugyanaz lesz? Egy áfa bevallása lesz? Ha tételes költség elszámolású a vállalkozásában, lehet átalány adózó az őstermelőségében? Iparűzési bejelentkezés (Art. 18. §) is kell, ami lehet adómentes, de akkor mi lesz az egyéni vállalkozásával ami budapesti, ha megosztom nem lehet mentes.
Aranykoronánként 500 Ft. Mi lesz a 08-as bevallásokkal? Az agrárkamarai díjjal? Felügyeleti díj: őstermelőként mentes lenne, vállalkozásában nem mentes.
Ha az őstermelő nem végez általános forgalmi adó- köteles tevékenységet – azaz nem végez termékértékesítést akkor nem kötelező adószámot kérnie. Mivel ezt az adózói döntést önállóan hozta meg, nem lehetek biztos benne, hogy nem lesz bevétele. Az adószám kiváltása mellett lennék. Áfában általános eljárásba jelenteném, hogy ne kelljen az áfát arányosítani, he mégis lesz bevétele és költsége. Jól gondolkodom?
2021. január 1-jét követően az őstermelő már nem lehet egyéni vállalkozó is. Ez a tiltó szabály viszont csak a mezőgazdasági tevékenységre vonatkozik az egyéni vállalkozót illetően. Ez annyit jelent, hogy az őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyúttal egyéni vállalkozói tevékenységet is. Ha viszont az egyéni vállalkozói tevékenység teljesen elkülönül az őstermelői tevékenységtől, akkor az egyéni vállalkozói jogviszony is létezhet. Amennyiben 2020. december 31-ig a magánszemély családi gazdaság tagjaként egyéni vállalkozó is volt, akkor ez azt jelenti, hogy 2021. január 1-jétől mezőgazdasági őstermelőnek minősül. Az egyéni vállalkozást illetően az érintetteknek nyilatkozniuk kell a NAK-nál, hogy egyéni vállalkozóként vagy őstermelőként végzik a továbbiakban a mezőgazdasági tevékenységüket. Ha egyéni vállalkozóként, akkor a NAK-nál értelemszerűen törlésre kerülnek az őstermelői nyilvántartásból. Ha pedig az egyéni vállalkozást töröltetnék, akkor ezt a WEBES ügysegéden keresztül lehet megtenni.
Ha mindkét vállalkozói tevékenység tovább folytatódik, akkor az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozóan töröltetni kell a mező- és erdőgazdasági tevékenységet.
Az áfát illetően csak egyfajta választás lehetséges, amelyet mindkét tevékenységre alkalmazni kell. Az egyéni vállalkozás esetében az adózási mód viszont eltérő lehet az őstermelő adóügyi besorolásától, így pl. lehet Kata szerinti jogviszonyban is, de átalányadózó is.
Ami a HIPÁ-t illeti: A tényleges tevékenység, illetve a tevékenység helye dönti el azt, hogy az őstermelő hol fizet helyi iparűzési adót. A helyi adóról szóló törvény mellékletében van benne az őstermelőre vonatkozó megosztás. Ahol a tényleges tevékenység folyik, kérjük, hogy az ottani önkormányzat saját rendeletét is keresse az önkormányzat honlapján, mert van olyan önkormányzat, ahol nem kell fizetni.
