Egy kellemetlen meglepetés – mi legyen, ha törölnek?
Olvasási idő:
Az elmúlt hónapokban több civil szervezet kaphatott a törvényszékektől végzést arról, hogy a bíróság a civil szervezet közhasznú jogállását megszüntette és elrendelte az adatok nyilvántartásból való törlését. A kellemetlen meglepetés mögött az egyesülési jogról szóló törvény egyik feltételének be nem tartása áll. Mit lehet tenni?
A törlés oka ezekben az esetekben az volt, hogy a civil szervezetek 2018. május hó 31. napjáig vagy nem helyezték letétbe 2017. évi beszámolójukat, vagy az Országos Bírósági Hivatal honlapján közzétett 2017. évi beszámolójuk alapján nem feleltek meg a közhasznú jogállás megtartásához szükséges feltételeknek (Ectv. 32. § (5) bek.). Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Ectv.) 30. § (1) bekezdése szerint a 30. § (1) bekezdés szerint a civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.
Az Ectv. 32. § (4) bekezdés szerint megfelelő erőforrás áll az (1) bekezdés szerinti szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét, ideértve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény alapján közérdekű önkéntes tevékenységet végző személyek által összesen teljesített munkaóráknak a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti értékét is.
Az (5) bekezdés alapján megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki az (1) bekezdés szerinti szervezetnél, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított
összes bevétel kettő százalékát, vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.
Az Ectv. VII. fejezete tartalmazza a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit. A civil szervezetnek a közhasznú jogállás megszerzéséhez az Ectv. 32. § (4) és (5) bekezdésekben foglalt feltételeket teljesítenie kell az ott meghatározott módon.
Nagyon gyakori eset, hogy csak azért nem felelnek meg a szervezetek a közhasznúság feltételeinek, mert a könyvelés nem pontos, nem kerül a mérlegbeszámoló pontosan kitöltésre és szintén sokszor előfordul, hogy a társadalmi támogatottság résznél nem tüntetik fel, hogy legalább 10 önkéntes segítette a szervezet munkáját.
Úgy gondolnánk, hogy a beszámoló javítására – mivel elírás vagy adminisztrációs hiba történt – ilyenkor lehetőségünk van. Sajnos nem, a javított beszámoló figyelembevételére jogszabályi lehetőség nincs.
A civil szervezet beszámolójára az Ectv. 30. § (6) bekezdése értelmében egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet
előírásait kell alkalmazni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 4. § (2) bekezdés értelmében az (1) bekezdés szerinti beszámolónak megbízható és valós összképet kell adnia a gazdálkodó vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről és forrásairól), pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről.
A számviteli törvény 15. § (3) bekezdés értelmében a könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen az e törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak (a valódiság elve).
A számviteli törvény 18. § alapján az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok változásáról megbízható és valós képet kell mutatnia.
Tartalmaznia kell minden eszközt, a saját tőkét, a céltartalékot és minden kötelezettséget (figyelembe véve az időbeli elhatárolások tételeit is), továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott eredményt, valamint azokat az adatokat, szöveges indokolásokat, amelyek a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének bemutatásához szükségesek.
A számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009 (04. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet 1. § (1) bekezdése
értelmében a cégnek a számviteli törvény rendelkezései alapján összeállított beszámolót, a független könyvvizsgálói jelentést, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot (a továbbiakban együtt: beszámoló) és az elektronikus űrlapot a személyre szabott
ügyintézési felület útján kell a céginformációs szolgálat részére megküldeni. A beszámoló beküldésekor a beküldő személy az elektronikus űrlap benyújtásával nyilatkozik arról, hogy az elektronikus űrlapon megadott adatok a valóságnak megfelelnek, valamint, hogy az elektronikus űrlaphoz csatolt beszámolóban szereplő adatok az elfogadott beszámoló adattartalmával egyezőek.
Fenti együttes rendelet 3. § (6) bekezdése alapján a cég kérelmére a már közzétett beszámoló – a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel – a céginformációs szolgálat honlapjáról nem távolítható el.
A rendelet szerint, az egyik eset, ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad.
A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. Másik eset, ha szervezet kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentés közzétételét kéri.
A kialakult bírósági gyakorlat szerint tehát – mely teljes mértékben megegyezik a Kúria iránymutatásával – a bíróság az adminisztratív hiba folytán módosított beszámolót sem fogadja el ugyanazon üzleti év vonatkozásában. Az elkészített beszámolót nem lehet módosítani, abban az adatok nem írhatóak át utólag.
Amennyiben később kiderül, hogy a beszámoló hibás adatokat tartalmaz, akkor a következő évben készített beszámolóban az előző üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat (korrigált hibákat) be kell mutatni. Tehát ilyen esetben a következő évben készített egyszerűsített mérlegben és az eredmény levezetésben is külön - oszlopban szerepelnek az előző évi adatok, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások (korrigált hibák), illetve a tárgyévi adatok.
A civil törvény 39. § (1)-(2) bekezdése és 86. § (1) bekezdése értelmében a civil szervezetek nyilvántartása és az országos névjegyzék közhiteles, az elektronikus úton megküldött beszámoló közzétételére pedig a közhiteles országos névjegyzékben napi feltöltéssel kerül sor. A civil szervezet ugyanazon üzleti év vonatkozásban két tartalmában különböző beszámolót nem helyezhet letétbe, illetve a bíróság kizárólag az elsőként közzétett beszámolót fogja figyelembe venni az eljárása során. Ellenkező esetben a civil szervezet eljárása akár büntetőjogi felelősségre vonást is eredményezhet.
A közhasznú szervezet hatvan napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg és közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
Amennyiben megszüntette és törölte a törvényszék a civil szervezet közhasznú jogállását az alapítványok, egyesületek a civil szervezet változás bejegyzési eljárás keretében ismételten kérheti a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben megfelel a szervezet két lezárt üzleti év vonatkozásában az Ectv. 32. § (4) és (5) bekezdés szerinti feltételeknek, tehát megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére és megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki.
