Az őstermelőkre vonatkozó új szabályok a családi gazdaságok keretében
Olvasási idő:
Kihirdették a családi gazdálkodás formáiról és működéséről szóló törvényt. A jogszabály újraszabályozza az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaság alapítását, működését, valamint az őstermelők családi gazdaságának és a családi mezőgazdasági társaságoknak a nyilvántartását.
A rendelkezések értelmében mezőgazdasági őstermelőnek választania kell, hogy önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként folytatja az őstermelői tevékenységét, azzal, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelői tevékenysége tekintetében nem folytathat egyéni vállalkozói tevékenységet.
Családi mezőgazdasági társaság
A törvény bevezeti a családi mezőgazdasági társaság gazdálkodási formát, mely szerint családi mezőgazdasági társaság olyan, a családi mezőgazdasági társaságok nyilvántartásában szereplő, kizárólag mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytató gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat, amelynek legalább két tagja van, és tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak. Egy személy egyidejűleg csak egy családi mezőgazdasági társaságban lehet tag, jogi személy a családi mezőgazdasági társaságnak – a saját üzletrész vagy a saját részvény megszerzése esetének kivételével – nem lehet tagja.
Őstermelők adózását érintő változás
Mezőgazdasági őstermelők adózását érintő változás többek között, hogy őstermelők családi gazdaságának tagjai az adóévi iparűzési adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az őstermelők családi gazdaságának a tevékenységvégzéséből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével a tagok egyike állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót.
A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást akkor választhatja, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét nem haladja meg. Ebben az esetben a jövedelmet a bevételből a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg. (2020. évi CXXIII. törvény, Magyar Közlöny 264. szám)
(Lezárva: 2020. december 01.)
