Céges ingatlan értékesítése

A társaság az ingatlant 14.500.000 Ft-ért vásárolta, az ingatlan könyv szerinti értéke pedig 2024 végén (december 31-én) 12.101.342 Ft volt.

Az ingatlan értékesítését megelőzően hivatalos értékbecslést kell kérni és ennek eredménye lenne az irányadó. 
A lényeg, hogy a Bt. könyveiben létezik egy könyv szerinti érték, ugyanakkor a piaci értéket az értékbecslés tudja megállapítani. Mivel az eladási ár és a (meg nem állapított) piaci ár között biztosan különbözet létezik a cég terhére, ezért a különbözetet illetően a Bt.-t adófizetési kötelezettség terheli (Tao)
Amennyiben a magánszemélynek a könyv szerinti értéken értékesítenék az ingatlant, akkor a magánszemélynek (mivel a piaci érték biztosan magasabb összeget képvisel) a számított különbözet után egyéb bevételként keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A kérdés ugyan nem érinti, de ez ügyletet az áfa oldaláról is vizsgálni kell, mivel ingatlan és ingatlan között is létezik különbség. 

Áfa oldaláról kiindulási pont az, hogy főszabályként ingatlan értékesítése az Áfatörvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében mentes az adó alól. Ugyanakkor, amennyiben esetlegesen az ingatlan építési telek lenne, akkor az értékesítéskor minden esetben fel kell számítani az áfa összegét attól függetlenül, hogy az ingatlanértékesítést illetően a Bt. tagja-e az áfakörnek vagy nem. Továbbá, amennyiben az ingatlan esetlegesen új építésű ingatlannak minősülne és a használatbavételi engedély kiadásától számított két év még nem telt volna el, akkor ebben az esetben is áfa terheli az ügyletet. Amennyiben áfát is érintene az adásvétel, akkor a magánszemélynek áfafizetési kötelezettsége is keletkezik, amely áfát értelemszerűen a magánszemély nem tud visszaigényelni.

Magánszemély oldalán még illetékfizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet az illetékhivatal állapít meg az adásvételi szerződéstől függetlenül.