Céges ingatlan értékesítése

ÁFA
Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2025.08.02

Olvasási idő: 3 perc

Ez a tartalom 363 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Amennyiben egy társaság 2014-ben vásárolt egy ingatlant a könyv szerinti értéknél magasabb áron, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van a kültagnak és a társaságnak az értékesítés után? Eladható-e az ingatlan a kültagnak könyv szerinti értéken?

A társaság az ingatlant 14.500.000 Ft-ért vásárolta, az ingatlan könyv szerinti értéke pedig 2024 végén (december 31-én) 12.101.342 Ft volt.

Az ingatlan értékesítését megelőzően hivatalos értékbecslést kell kérni és ennek eredménye lenne az irányadó. 
A lényeg, hogy a Bt. könyveiben létezik egy könyv szerinti érték, ugyanakkor a piaci értéket az értékbecslés tudja megállapítani. Mivel az eladási ár és a (meg nem állapított) piaci ár között biztosan különbözet létezik a cég terhére, ezért a különbözetet illetően a Bt.-t adófizetési kötelezettség terheli (Tao)
Amennyiben a magánszemélynek a könyv szerinti értéken értékesítenék az ingatlant, akkor a magánszemélynek (mivel a piaci érték biztosan magasabb összeget képvisel) a számított különbözet után egyéb bevételként keletkezik adófizetési kötelezettsége.

A kérdés ugyan nem érinti, de ez ügyletet az áfa oldaláról is vizsgálni kell, mivel ingatlan és ingatlan között is létezik különbség. 

Áfa oldaláról kiindulási pont az, hogy főszabályként ingatlan értékesítése az Áfatörvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében mentes az adó alól. Ugyanakkor, amennyiben esetlegesen az ingatlan építési telek lenne, akkor az értékesítéskor minden esetben fel kell számítani az áfa összegét attól függetlenül, hogy az ingatlanértékesítést illetően a Bt. tagja-e az áfakörnek vagy nem. Továbbá, amennyiben az ingatlan esetlegesen új építésű ingatlannak minősülne és a használatbavételi engedély kiadásától számított két év még nem telt volna el, akkor ebben az esetben is áfa terheli az ügyletet. Amennyiben áfát is érintene az adásvétel, akkor a magánszemélynek áfafizetési kötelezettsége is keletkezik, amely áfát értelemszerűen a magánszemély nem tud visszaigényelni.

Magánszemély oldalán még illetékfizetési kötelezettség is keletkezik, amelyet az illetékhivatal állapít meg az adásvételi szerződéstől függetlenül.

Kapcsolódó iratminták

Kapcsolódó kérdés-válaszok

Kártérítés szemüveg ügyben

Munkavállaló munkába jövet elesett, és összetörte a szemüvegét. Szemüvegtámogatást 2025. évben vett igénybe. A meghallgatási jegyzőkönyv alapján elismerte, hogy baleset, saját figyelmetlensége miatt. Keresőképtelenség nem merült fel, munkavállaló folyamatosan dolgozik. A munkavállaló élhet-e kártérítési igénnyel?

Megnézem a választ

Kapcsolódó cikkek

Vállalkozási tevékenység két országban

Most induló egyéni vállalkozó autókereskedése az autókat Magyarországon vásárolná és adná el, míg a forgalmazott használt kerékpárokat párokat közösségi magánszemélytől vásárolná. A vállalkozó jelenleg Ausztriában dolgozik, nyolcórás munkaviszonyban. Hogyan alakul az adóügyi illetőség és az azzal összefüggő járulékfizetés, valamint áfa-bevallás?

Megnézem a cikket

Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos kérdések

Az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos, legtöbbször felmerülő, kérdéseket foglaltuk össze: Van-e a befejezésre előírva minimum határidő, vagy csak a maximum 150 nap van? Ha a zárás még év vége előtt végbemegy, akkor kell-e leadni éves zárást a cégbíróság felé?

Megnézem a cikket

Ingatlan értékesítés: azonos tulajdonosi kör

Az érintett betéti társaság földterületet és hozzá tartozó épületet vásárolt, amit könyvvizsgálóval felértékeltettek. A vevő cég (Kft.) tulajdonosai azonosak az eladó Bt. tulajdonosaival. A Bt. alanyi adómentes, a Kft. az általános szabályok szerint adózik. A számlát lehet-e szabályosan az értékbecsléssel növelt és az értékcsökkenéssel csökkentett értéken értékesíteni. Van-e áfa fizetési kötelezettség és illetékfizetés?

Megnézem a cikket