Céges autó: év végén lezárul a hibridek átmeneti kedvezménye

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.) 18. § 9. pontjához kapcsolódó környezetkímélő minősítés és a 19/D. § (1) bekezdése együtt határozza meg az átmeneti helyzetet. 
A tisztán elektromos és a nulla emissziós, 5E vagy 5Z osztályjelzésű autókat el kell választani az 5P plug-in hibridektől és az 5N növelt hatótávolságú hibridektől. A nem külső töltésű hibridek pedig pusztán a hibrid hajtás miatt nem jogosultak a plug-in kategóriákhoz kapcsolódó átmeneti kedvezményre. 

A marketingelnevezés és a rendszámtábla színe helyett a hatósági osztályjelzés és a releváns dátum a döntő.

A 2025. január 1-je előtt 5P vagy 5N jelzéssel forgalomba helyezett, illetve hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjárművek 2026. december 31-éig a törvényben meghatározott átmeneti védelmet élvezik. E körben a gépjárműadó alóli mentesség és a cégautóadó hatályán kívüli státusz is fennmarad. A 2025-től az érintett körbe újonnan belépő autókra ez a védelem nem alkalmazható automatikusan. Az év végi beszerzésnél ezért nem elegendő a modell gyártásának megkezdését vagy az adásvételi szerződés keltét megnézni.

2027. január 1-jétől a korábban védett 5P és 5N járműveknél is megszűnik az átmeneti kedvezmény. 

Ez már elfogadott szabály következménye, nem tervezett módosítás. A NAV 2026. október 19-én a 2027-es valorizált adómértékeket is közzétette. A 91–120 kW-os, kedvezőbb adótételű kategóriába tartozó személygépkocsik havi cégautóadója 2026-ban 25 000, 2027-ben 25 500 forint. A legfiatalabb személyautók gépjárműadójának mértéke 375-ről 380 forint/kW-ra változik. A konkrét gépjárműnél az életkori sávváltást is figyelembe kell venni.

A konstrukciók számszerű összehasonlítása

Az első példában egy társaság egész 2026-ban saját tulajdonában tart egy 2024-ben gyártott, 100 kW-os, 15-ös környezetvédelmi osztályjelzésű autót. 

Mindkét adó alanya ugyanaz a társaság, és a gépjárműadót határidőben megfizeti. A cégautóadó 12 × 25 000, azaz 300 000 forint, a gépjárműadó 100 × 375, azaz 37 500 forint. A beszámítás után 262 500 forint cégautóadó és 37 500 forint gépjárműadó fizetendő. Az együttes teher 300 000 forint, nem 337 500. Ha a gépjárműadót késve fizeti, a levonás törvényi feltétele hiányozhat, így a két adó együttesen 337 500 forint, a késedelem további következményei előtt.
Ugyanennél az autónál pénzügyi lízing esetén is a lízingbevevő lehet a cégautóadó alanya. Ha ő a gépjárműadó alanya is, és teljesülnek a beszámítás feltételei, a fenti közteher változatlan. Tartós bérletnél viszont feltételezzük, hogy a bérbeadó a tulajdonos, a bérlő az üzembentartó. Ekkor a bérbeadó 300 000 forint cégautóadójába nem számítható be a bérlő 37 500 forintos gépjárműadója. A konstrukció összes ilyen közterhe 337 500 forint, még ha annak végső viselését a díjban rendezik is. Ez a különbség a szereplők eltéréséből ered, nem a magánhasználat arányából.

A második példa a költség és a pénzkiadás elválását szemlélteti. 

Egy autó számviteli bekerülési értéke 12 millió forint, az éves számviteli értékcsökkenése 2 millió, az adott teljes évre jutó tao-értékcsökkenése 2,4 millió forint. A 20 százalékos kulcs alkalmazhatóságát és az egész éves használatot feltételezzük. A számviteli ráfordítás miatti 2 milliós növelés és a 2,4 milliós csökkentés egyenlege 400 000 forintos taoalap-csökkenés, ennek 9 százalékos adóhatása 36 000 forint. Ez a kétféle leírás eltérésének hatása, nem az autó teljes éves adóelőnye.
Ha ugyanez az eszköz pénzügyi lízingben van, és az éves tőketörlesztés 2,8 millió, a kamat 600 000 forint, a tőke nem további ráfordítás. Az értékcsökkenés és a kamat együtt 2,6 millió számviteli ráfordítást jelent, a 3,4 milliós kifizetéstől eltérően. Valódi tartós bérletnél évi 3 millió forint elszámolandó díj esetén 3 millió ráfordítás merül fel, az autó értékcsökkenését a bérlő nem számolja el. Az összehasonlítás csak szemléltető, mert a vételár, a későbbi eladási bevétel, a futamidő és a szolgáltatáscsomag nélkül nem dönthető el, melyik konstrukció gazdaságosabb.

A harmadik példában a munkavállaló egy hónapban 1000 kilométer igazolt üzleti utat tesz meg hagyományos benzines magánautójával. 

A megfelelően megállapított fogyasztási norma 7 liter/100 kilométer, a példában alkalmazható NAV-árat 600 forint/liternek feltételezzük. Az üzemanyag-térítés 70 × 600, azaz 42 000 forint, a normaköltség 15 000 forint, így a rendelvény alapján 57 000 forint téríthető a bemutatott szabály szerint. A 600 forintos ár szemléltető feltevés, nem valamely konkrét hónap hivatalos közlése. Ha az autóval kapcsolatban kizárólag a törvényben megengedett térítések történnek, e használat nem hoz létre cégautóadót.

A negyedik példában egy 2024-ben megfelelően nyilvántartásba vett 5P autó 2026-ban még az átmeneti szabály alá tartozik. 

Feltételezzük, hogy a nyilvántartott teljesítmény 100 kW, a gyártási év 2024, és 2027 egészében ugyanaz a társaság marad mindkét adó alanya. A 2027-es cégautóadó 12 × 25 500, azaz 306 000 forint, a gépjárműadó 100 × 380, azaz 38 000 forint. Szabályos beszámítással a cégautóadó maradványa 268 000 forint, az együttes éves teher 306 000 forint. A 2026-os nulla teherhez képest ez tényleges költségnövekedés, nem pusztán a havi adótétel 500 forintos valorizációja.

A számításokból látható, hogy az adótervhez a szerződéses és nyilvántartási adatokat együtt kell kezelni. Autónként követni szükséges a tulajdonost, az üzembentartót, a lízing minősítését, a teljesítményt, az osztályjelzést, az adóköteles hónapokat és a határidős befizetést. A magánhasználat engedélyezése vagy megtiltása ezek egyikét sem helyettesíti. A megalapozott döntés a beszerzés, a használat és a szerződés lezárásának együttes költségéből indul ki.

(Az elemzés a 2026. október 27-én ismert, elfogadott jogszabályok és szabályok alapján készült.)