Minek minősül a bérmunka áfa szempontjából?
Olvasási idő: 6 perc
Az Áfa tv. rendszerében minden ügylet, amely nem termékértékesítés, az szolgáltatásnyújtás. Döntő jelentőségű tehát, hogy a bérmunkát milyen szempontok alapján kell megítélni, minősítést pedig az adott ügyletre irányadó, és releváns körülmények alapján kell elvégezni. A kérdés alapvető jelentőséggel bír, mivel más-más szabályok alapján kell az ügyletet megítélni, annak függvényében, hogy termékértékesítésnek minősül-e, vagy szolgáltatásnyújtásnak.
Bérmunka alatt a következőkben azt a tevékenységet értjük, amely során a vállalkozó ellenérték fejében bizonyos munkaművelete(ke)t végez el a megrendelő által átadott terméken. A vállalkozó által elvégzett munkaművelet(ek) következtében a megrendelőtől átvett termék jellege, összetétele, fizikai tulajdonságai megváltozhatnak, illetve más termékké is átalakulhatnak. A vállalkozó a megrendelő részére átadja a tevékenysége következtében átalakított, illetve létrehozott termékeket.
Az Áfa tv. rendszerében az adóköteles ügylet termékértékesítésnek, vagy szolgáltatásnyújtásnak minősülhet.
A termékértékesítés fogalmát az Áfa tv. 9. § (1) bekezdése definiálja, amely szerint termékértékesítésnek minősül birtokba vehető dolog [9. § (2) bekezdés] átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.
Az Áfa tv. 10. §-a példálózó jelleggel megemlít, néhány termékértékesítésnek tekintendő ügyletet.
Az Áfa tv. rendszerében minden ügylet, amely nem termékértékesítés, az szolgáltatásnyújtás.
A bérmunka megítélését abban a tekintetben, hogy termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás, az adott ügyletre irányadó, és releváns körülmények alapján kell elvégezni. A releváns körülményeket a felek által kötött szerződésben vállalt kötelezettségek alapján kell meghatározni, feltéve, hogy a felek annak megfelelően jártak el.
Szolgáltatásnyújtásnak minősülő bérmunka jellemzői
Az Áfa tv. alapján akkor valósul meg szolgáltatásnyújtás, ha a bérmunkát végző részéről az ügylet teljesítése nem birtokba vehető dolog átadásával valósul meg.
Általában a bérmunkát végző belföldi adóalany teljesítése abban áll, hogy a megrendelő által rendelkezésre bocsátott termékeken elvégzi a szerződésben meghatározott munkaműveleteket. Továbbá a bérmunka végzője a munkaműveletek elvégzése során saját anyagot nem használ fel, azokat jellemzően saját munkaerővel és eszközeivel végzi el.
Ebben az esetben a bérmunkát végző teljesítése abban ölt testet, hogy a szerződésben meghatározott munkaműveleteket elvégzi, amely alapján a megrendelőnek szolgáltatást nyújt. Ezt a minősítést támasztja alá, ha a felek a szerződésben pontosan rögzítettek az elvégzendő munkaműveletek tartalmát (technológiai leírását), amelyet a megrendelő határozott meg.
Bár a munkaműveletek elvégzését követően birtokba vehető dolgot ad át a megrendelőnek, azonban ezen körülmény alapján a bérmunka nem minősíthető termékértékesítésnek. Ugyanis a vállalkozó tevékenységének lényege a megrendelő által meghatározott munkaműveletek elvégzése. A megrendelő részére munkaműveleteken átesett termékek átadása nem fejezi ki az ügylet tartalmát, ezáltal az adójogi minősítést sem alapozhatja meg.
A gyakorlatban azonban nem mindig az előzőleg említett körülmények fennállása állapítható meg.
Például a bérmunkát végző a megrendelő által átadott alapanyagból bizonyos termékeket állít elő, amelyhez szükséges segédanyagként felhasznál saját anyagot is. Álláspontunk szerint ebben az esetben is szolgáltatásnyújtás teljesítése történik az előzőleg leírt tényállás fennállása esetén, tekintettel arra, hogy saját anyag felhasználása segédanyagként nem minősíthető az ügylet megítélését meghatározó jellegadó körülménynek.
Szolgáltatásnyújtás valósul meg a felek között akkor is, ha a termék létrehozatalához szükséges gyártóeszközöket, technológiai leírást és alapanyagot a megrendelő biztosította, a bérmunkát végzőnél alapvetően bérjellegű költségek merülnek fel, és/vagy részéről segédanyagok beszerzése valósult meg. A minősítésre nem hat ki az a körülmény, hogy a gyártási tevékenységhez szükséges eszközöket a megrendelő a bérmunkát elvégző belföldi adóalannyal fejlesztette ki és vásárolta meg korábban, s azok használatát részére ingyen, illetve ellenérték fejében biztosítja.
Szolgáltatásnyújtás teljesítése esetén a teljesítés helye határozza meg, hogy a szolgáltatás az Áfa tv. tárgyi hatálya alá esik-e.
Szolgáltatásnyújtásnak minősülő és adóalany részére végzett bérmunka esetében a fő szabály szerint a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást megrendelő gazdaságilag letelepedett.
Gazdasági letelepedés helye az a hely, ahol a megrendelőnek székhelye, illetve állandó telephelye van. Amennyiben a megrendelő külföldi adóalany és nem rendelkezik belföldön a bérmunka igénybevételéhez legközvetlenebbül érintett székhellyel, vagy állandó telephellyel, akkor a teljesítés helye nem belföld, tehát a bérmunkát elvégző belföldi adóalany nem köteles áfát felszámítani.
A bérmunka számviteli kérdései
Mi a különbség a bérmunka és az igénybe vett szolgáltatás között számvitel, könyvelés és kontírozás szempontjából?
Termékértékesítésnek minősülő bérmunka jellemzői
A vállalkozó nem kizárólag szolgáltatásnyújtást teljesíthet megrendelő felé, hanem termékértékesítést.
Termékértékesítésnek akkor minősíthető a bérmunka, ha a vállalkozó a megrendelő felé kifejezetten birtokba vehető dolog átadására vállalt kötelezettséget és ennek eleget is tett.
Ezt a minősítést alapozza meg, ha a szerződésben a felek kizárólag a megrendelő felé átadandó termékek mennyiségét és minőségi paramétereit rögzítették. Ez arra mutat, hogy az ügylet jellegadó körülménye birtokba vehető dolog átadása, amely alapján a termékértékesítésnek kell minősíteni.
Amennyiben a szerződés kizárólag a megrendelő felé átadandó termékek mennyiségét és minőségi paramétereit tartalmazza, akkor ebből az következik, hogy termék előállításához szükséges gyártóeszközökről a vállalkozónak kell gondoskodnia, valamint a teljesítéshez szükséges egyéb tevékenységek (tervezés, gyártási folyamat kialakítása, minőségellenőrzés, stb.) elvégzése is őt terheli. Ezek határozzák meg a minősítést, tehát a bérmunka akkor is termékértékesítés, ha az előállításhoz szükséges alap-, és segédanyagokat kizárólag a megrendelő köteles biztosítani.
Akkor is termékértékesítésként adózik a bérmunka, ha a termék előállításához szükséges alapanyagokat a vállalkozó köteles biztosítani, a megrendelő pedig adja a gyártási technológiát, valamint a segédanyagokat. Az alapanyagok beszerzése nélkül a termék előállítása és megrendelő részére történő átadása nem valósulhatott volna meg, ezáltal az adójogi megítélést meghatározó (jellegadó) körülmény az alapanyagból előállított termékek birtokba adása. Ekkor a vállalkozó számlája nem foglalhatja magában a gyártási technológia és a részére átadott segédanyagokat ellenértékét, ha azt a megrendelő ellenérték nélkül bocsátotta rendelkezésére.
Termékértékesítés teljesítése esetén az adómentesség Közösségen belüli termékértékesítés, illetve termékexport jogcímén állhat fenn. Amennyiben az Áfa tv. 6/B. számú mellékletében szereplő termék átadása valósult meg, valamint a vállalkozó és a megrendelő egyaránt belföldön nyilvántartásba vett, áfafizetésre kötelezett adóalany, akkor a fordított adózás irányadó.
Mi a különbség a bérmunka és az igénybe vett szolgáltatás között számvitel, könyvelés, kontírozás szempontjából?
A bérmunka egy szűkebb fogalom, az igénybe vett szolgáltatás egy bővebb fogalom, ami a bérmunkát is magába foglalja.
Tehát a bérmunka is igénybe vett szolgáltatás, ami megkülönbözteti az egyéb igénybe vett szolgáltatásoktól, hogy a bérmunka esetén a bérmunkát végző szolgáltató – a megrendelő által átadott megmunkálandó anyagot, alkatrészt, vagy esetleg tárgyi eszközön végez – a megrendelő és közte lévő szerződés alapján – munkafázisokat, a megrendelés alapján.
Bérmunka alatt azt a tevékenységet értjük, amely során a bérmunkát végző vállalkozó ellenérték fejében bizonyos munkaművelete(ke)t végez el a megrendelő által átadott anyagon, terméken.
