Belföldi adóalanyok köre az Áfa-törvényben
Olvasási idő: 3 perc
Az Áfa-törvény 2020. július 1-jétől hatályos változása számtalan eddigi szabályt és módszert megváltoztatott, több esetben azonban éppen a már alkalmazott gyakorlat félreértései mutatkoztak meg. Ilyen lehet az áfa-adóalanyiság és az áfa-kör azonosítása, de ugyancsak elterjedt tévhit, hogy csak a társas vállalkozások és az egyéni vállalkozók minősülnek adóalanynak. Az Áfa-törvény azonban nem ismeri sem az „áfa-kör”, sem pedig a vállalkozási formák fogalomrendszerét, sőt, még a magánszemély fogalmát sem.
Ki számít adóalanynak?
Az Áfa-törvény adóalanyokról és nem adóalanyokról beszél. Adóalanynak számít mindenki, aki belföldön gazdasági tevékenységet végez, függetlenül annak formájától. Tehát áfa alanynak számítanak az alanyi mentes adózók, a tárgyi mentes tevékenységet folytatók, valamint a KATA-s egyéni vállalkozók, az adószámos magánszemélyek is. Nem számítanak adóalanynak az olyan szervezetek, amelyek nem végeznek gazdasági tevékenységet. Ilyenek lehetnek például a gazdasági tevékenységet nem folytató társasházak, egyesületek, alapítványok stb. Ugyanakkor szintén nem tartoznak az adóalanyi körbe a kizárólag közhatalmi tevékenységet végző szervezetek sem. Ide tartozik például a bírósági, ügyészi tevékenység, de a törvényességi felügyeleti tevékenység is.
A belföldi adóalany fogalmába tehát nem csupán azok a vállalkozások tartoznak, amelyeknek „2”-es az adókódjuk, hanem szinte minden olyan adózó, akinek/amelynek adószáma van. Tehát belföldi adóalanynak minősül az „1”-es adókódú vállalkozás is.
A belföldi adóalany fogalma mind számlakibocsátói, mind pedig számlabefogadói oldalon nagyon fontos fogalom. A számlaadat-szolgáltatási kötelezettség ugyanis nem a számlán szereplő tételsoroktól függ elsősorban, hanem az eladó és a vevő jogállásától. Amennyiben mindkét oldalon belföldi adóalany van, akkor szinte biztos az adatszolgáltatási kötelezettség. Vannak némi kivételek (ezeket később fogjuk látni), ugyanakkor alapvetően a két fél pontos meghatározása alapján lehet tudni az adatszolgáltatási kötelezettséget.
Magánszemélyeknek kiállított számla például nem tartozik az adatszolgáltatási kötelezettség alá, és nem is szabad a magánszemélyeknek kiállított számlákról adatot szolgáltatni. Majd 2021. január 1-jétől fog hatályba lépni az ezen számlákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség. Ugyanakkor ez a kötelezettség nem fogja érinteni a magánszemély vevő nevét és címét. Ebből kifolyólag hosszú távon fel kell készülnünk arra, hogy a magánszemély vevőket meg tudjuk különböztetni az adóalany vevőktől. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség eltér a számla kiállítási kötelezettségtől. Tehát a magánszemély adatait a számlán továbbra is kell majd szerepeltetni, ugyanakkor a számlaadat-szolgáltatásban nem szabad benne lennie.
Hasonló a helyzet a külföldi társaságoknak kibocsátott számlákkal kapcsolatban. 2021. január 1-jéig nem szabad ezekről a számlákról adatot szolgáltatni, de azt követően kötelező lesz. Tehát a júliusi szabályozási változás alapján ezen vevői körnek kiállított számlákról sem szabad adatot szolgáltatni.
