Bejelentkezés

SZJA átalányadózás 2022: így módosul a bevételi értékhatár

Jelentős változásokon mennek át 2022-től az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályok. A jelenlegi fix összegű bevételi értékhatár helyett egy rendszeres valorizálást biztosító, az éves minimálbér változását lekövető szabály kerül bevezetésre, egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere és mentesül a személyi jövedelemadó alól az éves minimálbér felét el nem érő átalányban meghatározott jövedelem.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja. tv.) 50-57. § határozza meg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályokat, melyek – a módosító törvény kihirdetésével – 2022. január 1. kezdeti hatállyal új, jelentős változásokon mennek át, ez által mind az adózás, mind a járulék oldalról kedvezőbb alternatívát kínálhat a vállalkozók számára. 
A Magyar Közlöny 2021. évi 106. számában megjelent 2021. évi LXIX. törvény (továbbiakban: Módtv.) számos ponton módosítja az átalányadózás bonyolult szabályait.

Módosul a bevételi értékhatár

Az Szja tv. 50. § nevesíti, hogy mely egyéni vállalkozók jogosultak élni az átalányadózás lehetősségével, azaz milyen feltételek fennállása esetén választhatják ezt az adózási formát. 
2021. december 31. napjáig fix összegben került meghatározásra a bevételi értékhatár, mely át nem lépésével jogosult választani/alkalmazni a vállalkozó az átalányadózást.
Azonban a módosítás következményeként 2022-től nem tételes forint összeg, hanem az éves minimálbér adott szorzata fogja meghatározni az adott évi limitet.

Ennek értelmében megszűnik a 15 millió forintos értékhatár és helyette – kezdő vállalkozás esetében adott évi, míg meglévő vállalkozás esetén a tevékenység megkezdését közvetlenül megelőző adóévben elért bevételre vonatkozóan – bevezetésre kerül az éves minimálbér tízszeresét meg nem haladó bevételi összeghatár.

A kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra vonatkozó 100 millió forintos értékhatár is megszűnik és helyette 2022-től a vállalkozói bevétel határa az éves minimálbér ötvenszerese.
A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a kizárólag kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az éves minimálbér 50-szereséig választhatja az átalányadózást.
Ha a jelenlegi 167 400 Ft minimálbér maradna jövőre is, akkor 100 440 000 Ft (167 400 Ft/hó x 12 hónap x 50) megszerzett bevételig lenne jogosult egyéni vállalkozó az átalányadó alkalmazására, ellentétben a hatályos 100 millió forinttal.

Minden más egyéni vállalkozó – természetesen a további feltételek fennállása esetén – 2022-től az éves minimálbér 10-szereséig választhatja az átalányadózást.
Ha a jelenlegi 167 400 Ft minimálbér maradna jövőre is, akkor 20 088 000 Ft (167 400 Ft/hó x 12 hónap x 10) megszerzett bevételig lenne jogosult egyéni vállalkozó az átalányadó alkalmazására, ellentétben a most hatályos 15 millió forinttal
Látható, hogy a jelenleg minimálbér alapul vételével is a jövő évre jelentős bevétel emelkedést enged a jogalkotó. Ugyanakkor a bevételi értékhatár változása kereskedelmi tevékenység esetén csak csekély mértékű.

Számoljunk a 200 ezres minimálbérrel…

Azonban fontos megjegyezni, hogy a 2022. évre vonatkozó minimálbér összege még nem ismeretes, így annak egy esetleges releváns emelkedése magával hozhatja az átalányadó értékhatárának jelentősebb emelkedését is.
Az őszi parlamenti ciklus kezdetével egyre gyakrabban hallható a minimálbér 200 000 forintra való emelésének szándéka, így, ha ezt a számot vesszük alapul, úgy a fent vázolt értékhatár még inkább kecsegtető lehet az egyéni vállalkozók számára. 
Amennyiben a 200 000 Ft/hó minimálbért vesszük alapul, akkor 24 000 000 Ft (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 10) bevételi limitig lehet majd alkalmazni az átalányadót, míg kereskedelmi tevékenység esetében az értékhatár 120 000 000 forint lenne (200 000 Ft/hó x 12 hónap x 50).
Bevételi értékhatár alakulása (adatok: Ft-ban)

  Egyéni vállalkozó Taxatív tevékenységek Kereskedelmi tevékenységek
2021 15 000 000 15 000 000 100 000 000
2022/I. 20 088 000 20 088 000 100 440 000
2022/II. 24 000 000 24 000 000 120 000.000

A táblázatban 2022/I.-es évnél feltüntetett számítás a 2021. évi minimálbér adatokkal kalkulál, a 2022/II. pedig a 200 000 Ft/hó minimálbérrel számol.

Természetesen még a jövő évi minimálbérről nincs tudomásunk, de már az előzőek alapján látható, hogy a bevételi értékhatár jelentős emelkedése várható.

Az Szja tv. 50. § (8) bekezdése alapján megilleti az átalányadózás választásának joga a tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozót is, azonban esetében az értékhatárok pontos meghatározásakor – hasonlóan a jelenlegi szabályozáshoz – számításba kell venni, hogy a bevételi értékhatárok időarányosan vehetők figyelembe.
A jogalkotó nem titkolt célja, hogy a bevételi értékhatár növelésével egy, a kisadózó vállalkozások tételes adójával (továbbiakban: KATA) szemben versenyképes alternatívát kínáljon, ez által is visszavezetve a „normál” adózás – vagy inkább társadalombiztosítás – rendszerébe az egyéni vállalkozókat. Éppen ezért a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: KATA tv.) 25. § (5) bekezdése értelmében az egyéni vállalkozó a KATA szerinti adóalanyisága megszűnése bejelentésével(!) egyidejűleg az átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazására is nyilatkozatot tehet, feltéve, hogy a bejelentés időpontjában megfelel az Szja tv-ben foglalt valamennyi feltételnek.

Fontos kiemelni, hogy év közben a KATA szerinti adózásból kizárólag saját elhatározás alapján kilépő (!) egyéni vállalkozót illeti meg az átalányadózás választásának joga, mely esetben a bevételi értékhatárokat – hasonlóan az év közben kezdő vállalkozóhoz – időarányosan kell figyelembe venni.

A vállalkozói bevétel összetételét illetően az Szja tv. 51. § (1) bekezdése szerint a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján folyósított támogatások összege bevételt növelő tételek, azonban a költségek fedezetére, fejlesztési célra folyósított támogatás összege nem számít vállalkozói bevételnek. Amennyiben az egyéni vállalkozó ilyen jellegű támogatásból jövedelemre tesz szert, úgy arra az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell az adókötelezettségeket teljesítenie. 
A bevétel arányosítás kapcsán megjegyzendő, hogy az Szja tv. 50. § (8) bekezdése szerint a bevételi értékhatárt nemcsak a KATA hatálya alól év közben kilépő, hanem az év közben bejelentkező vállalkozó, illetve a tevékenység évközi megszüntetése, valamint a tevékenység szüneteltetése esetén is szükséges arányosítani. Természetesen ez esetben – a (9) bekezdésre tekintettel – az egyéni vállalkozó bevételének az adóévben az Szja tv. rendelkezései szerint megszerzett vállalkozói bevétel minősül.

Kapcsolódó
uj-atalanyado-katasoknak

Segít-e az új átalányadó a katásoknak?

Jelentős változásokon mennek át 2022-től az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó szabályok. Új szabály kerül bevezetésre a fix összegű bevételi értékhatár helyett és egyszerűsödik a jövedelem megállapításához szükséges átalányköltség-hányadok rendszere is. Segítenek-e az új lehetőségek a 40 százalékos különadót elkerülni kívánó katásoknak?

A kedvezményes átalányadózás szabályai mindaddig alkalmazhatók, ameddig a választásra jogosító bevételi értékhatárt az egyéni vállalkozó nem lépi túl, valamint az egyéb választhatósági feltételeknek együttesen megfelel. Abban az esetben, ha az előzőek bármelyike okán az átalányadózásra való jogosultság évközben megszűnik, úgy egész évre az egyéni vállalkozóra vonatkozó általános adózási szabályokat kell egységesen és visszamenőlegesen alkalmazni.

Bíró Boglárka (2021-10-19)