ADÓ 2022: átalányadó
Olvasási idő: 7 perc
A 2022-től átalakuló átalányadózásban emelkednek a bevételi értékhatárok, kevesebb költséghányaddal kell számolni, és egy adómentes jövedelemsáv is megjelenik. A fazonigazítás az átalányadót versenyképessé teszi más adózási formákkal, akár a katával szemben is.
Minden egyéni vállalkozónak érdemes végigszámolnia, hogy ez az adózási mód esetleg milyen adómegtakarítást jelent a számára. A változásokat követik a járulékszabályok is. Az új átalányadó alternatívát kínálhat az ingatlant bérbeadók jövedelmének a meghatározására is.
Az átalányadózó jövedelem
Az általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese, ami 2022-ben 24 millió forint bevételt jelent, kizárólag kiskereskedelmi tevékenység esetén az éves minimálbér ötvenszerese, azaz 120 millió forint.
A bevételhez fűződő feltétel, hogy az átalányadózás megkezdését megelőző évben, és az adóévben a bevétel nem haladhatja meg az értékhatárt. A bevételi értékhatár átlépésekor az átalányadózó kiesik az átalányadóból négy évre.
Hiába emelkedik az értékhatár, átmeneti rendelkezés hiányában az átalányadóba nem lehet visszatérni. Ennek következtében, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó 2021-ben átlépte a 15 milliós értékhatárt, 2022-ben nem választhat átalányadót.
Az eddigi költséghányad kulcsok megszűnnek, valamint megszűnik a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozók külön költséghányada is. Az egyszerűsítés következtében a végzett tevékenységhez kötődően három költséghányad kulcs határozza meg a jövedelmet.
Az általános költséghányad 40 százalék, ami azt jelenti, hogy a bevétel 60 százaléka után kell adózni.
A kizárólag a törvényben felsorolt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó költséghányada 80 százalék, azaz a bevétel 20 százaléka után fizetnek adót.
A kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozó költséghányada 90 százalék, azaz a jövedelem a bevétel 10 százaléka.
Vegyes tevékenység esetén mindig a kisebb költséghányad alkalmazandó. Ha év közben változik meg a tevékenység, akkor visszamenőleg az év első napjára az alacsonyabb költséghányadot kell alkalmazni.
Érdemes profiltisztítást végezni, hogy az apróbb tevékenységek ne rontsák el a magasabb költséghányad alkalmazásának lehetőségét.
80 százalék költséghányados tevékenységek:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási (TESZOR 01, 02), bányászati (TESZOR 05-től 09-ig) és feldolgozóipari (TESZOR 10-től 32-ig) termék-előállítás, építőipari kivitelezés (TESZOR 41, 42),
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (TESZOR 01.6), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (TESZOR 01.70.10), erdészeti szolgáltatás (TESZOR 02.40.10) és zöldterület-kezelés (TESZOR 81.30.10),
- halászati szolgáltatás (TESZOR 03.00.71), halgazdálkodási szolgáltatás (TESZOR 03.00.72),
- feldolgozóipari szolgáltatás (TESZOR 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatás és az egyéb sokszorosítás (TESZOR 18.20) kivételével,
- építőipari szolgáltatás (TESZOR 43),
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása (TESZOR 33.1), gépjárműjavítás (TESZOR 45.20), személyi, háztartási cikk javítása (TESZOR 95.2), épületgépészeti berendezések javítása (TESZOR 43.21, 43.22, 43.29),
- a taxis személyszállítás (TESZOR 49.32.11) személygépjármű kölcsönzése vezetővel (TESZOR 49.32.12), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (TESZOR 49.39.39), közúti áruszállítás (TESZOR 49.41.1),
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása (TESZOR 95.1),
- fényképészet (TESZOR 74.20),
- textil, szőrme mosása, tisztítása (TESZOR 96.01), fodrászat, szépségápolás (TESZOR 96.02), hobbiállat-gondozás (TESZOR 96.09.11),
- a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (TESZOR 56).
A korábbi szabályozáshoz képest üdítő újdonság, hogy adómentes adóalap került bevezetésre. Ez az adómentes határ az éves minimálbér fele, amely a különböző költséghányadok miatt eltérő adómentes bevételt jelent.
| Költséghányad | Mentesített bevétel /Ft | Maximum bevétel |
| 40 % | 2 000 000 | 24 000 000 |
| 80 % | 6 000 000 | 24 000 000 |
| 90 % | 12 000 000 | 120 000 000 |
Érdemben befolyásolja az adónem előnyét/hátrányát a járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
A személyi jövedelemadó-mentes értékhatárig a mellékállású és nappali tagozatos hallgató egyéni vállalkozónak nem kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie.
Az adó- és járulékmentes sávot meghaladó jövedelemrész után a személyi jövedelemadó mellett 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot, valamint 13 százalék szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.
A nyugdíjas egyéni vállalkozónak értékhatártól függetlenül nem kell sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót fizetnie.
A főállású egyéni vállalkozónak is jár az adómentesség értékhatáráig a járulék és szociális hozzájárulási adó mentesség, de továbbra is él az a szabály, hogy a legalább a minimum járulékfizetési szabályok alapján kell járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie: minimálbér/garantált bérminimum után járulékot, szociális hozzájárulási adót a minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka után.
A járulék és szociális hozzájárulási adó mentességgel érdemben akkor tud élni a vállalkozó, ha az adóköteles átalányadó alapja meghaladja a kötelezően fizetendő járulékalapot.
Az átalányadózásból származó jövedelem alapja a személyi jövedelemadó adóalap kedvezményeinek.
Ebből adódóan az átalányadózó egyéni vállalkozó élhet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, a 25 év alattiak kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel is.
Ráadásul a családi kedvezmény a fizetendő járuléknál is érvényesíthető.
Jelentősen átalakulnak a kata szabályai
Az átalányadózás 2022-es átalakítása már előre vetítette a kata szerint adózók lehetőségeinek átalakulását. A folyamat újabb mérföldkőhöz érkezett, mivel az Országgyűlés elfogadta a kata szabályok szigorítását tartalmazó törvényjavaslatot, amelyet – jelenlegi állás szerint – szeptembertől már alkalmazni kell. Egyelőre nyitott annak kérdése, hogy lesz-e valamilyen új adózási forma azok számára, akiknek sem az átalányadózás, sem az új kata nem megfelelő.
Kinek lehet jó az átalányadó?
- annak az egyéni vállalkozónak, akinek alacsonyak a költségei, és az átalányadó költséghányada magasabb költséglevonást tesz lehetővé;
- aki a keletkező jövedelmet adóalap kedvezményekkel le tudja csökkenteni;
- akik mellékállásban, hallgatói jogviszony, vagy nyugdíj mellett vállalkoznak;
- azoknak az alacsony bevételű vállalkozásoknak, akik az adómentes sávba esnek;
- akiknek a kata választása nem éri meg a 12 millió forintnál magasabb bevétel miatt;
- ingatlan bérbeadással foglalkozóknak, ha az egyéni vállalkozásban nem, vagy csak a mentes jövedelemhatárt meghaladóan kell járulékot, szociális hozzájárulási adót fizetni.
A minimálbér és a garantált bérminimum növekedése azt jelenti, hogy az egyéni vállalkozóknak gondoskodniuk kell arról, hogy az általuk választott adózási forma továbbra is megfelelő legyen számukra. Az átalányadózás feltételei nem változtak, azonban az adókötelezettségek és azok mértéke átalakultak a minimálbér-emelkedés hatására. Ezért kiemelten fontos, hogy az érintettek naprakész információkkal rendelkezzenek az adózási változásokról. Készüljön fel időben és legyen naprakész az aktuális törvényi változásokkal kapcsolatban! Töltse le ingyenesen a Menedzser Praxis Átalányadószám 2024 Különszámát, és legyen előrébb a versenytársainál!
