Apasági szabadság visszaigénylése

Leipán Tibor Dátum Legutoljára frissítve: 2026.11.16

Olvasási idő: 5 perc


A munkavállaló munkaviszonya 2026 márciusában kezdődött, a munkáltató a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt vette igénybe. 2026 júniusában született gyermeke után apasági szabadságra ment, az apasági szabadság első öt munkanapjára járó távolléti díjat, valamint az ahhoz kapcsolódó közterheket a Magyar Államkincstártól kívánja a munkáltató visszaigényelni. Miként kell helyesen eljárni ebben az esetben?

A munkavállaló munkaviszonya 2026 márciusában kezdődött. A munkáltató a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezményt az alábbiak szerint vette igénybe:
- a foglalkoztatás első 12 hónapjában a minimálbér összegéig 0%-os szociális hozzájárulási adó; ezt követően további 6 hónapon keresztül a minimálbér összegéig 6,5%-os szociális hozzájárulási adó. 
A munkavállaló gyermeke 2026 júniusában született, ezért apasági szabadságot vett igénybe 2026. június 30.; 2026. július 1–6. között, a munkarend szerinti munkanapokra figyelemmel, napi 8 órában, általános munkarendben foglalkoztatva. 
A munkavállaló havi bruttó alapbére 420 000 Ft. 
Az apasági szabadság első öt munkanapjára járó távolléti díjat, valamint az ahhoz kapcsolódó közterheket a Magyar Államkincstártól kívánják visszaigényelni. 

Munkaerőpiacra lépő az a munkavállaló, aki a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni vagy társas vállalkozói jogviszonnyal.

Irányadó a 318/2021. (VI. 9.) Kormányrendelet 5. § (3) bekezdése, melynek értelmében 2021. június 10. óta létrejött munkaviszonyok esetében ez a kör bővül azokkal, akiknek a foglalkoztatás kezdő hónapja előtti fél évben (183 nap) volt legfeljebb három hónap (92 nap) munkaviszonya, illetve egyéni, társas vállalkozói jogviszonya.

Feltételezhető, hogy a NAV erre vonatkozóan kiadta a szükséges igazolást. Esetünkben a minimálbér feletti rész az, amely adófizetési kötelezettség alá esik, a minimálbér alatti összeg pedig adómentes a szochó tekintetében. Az adómentesség (minimálbér alatti rész) a foglalkoztatás első 12 hónapjára vonatkozik, mint szochó mentesség. Minimálbér feletti bérrész 420 000 Ft esetében viszont nincs kedvezmény, azaz szochó fizetési kötelezettség keletkezik.

Jogszabályi oldalról irányadó az 535/2022 (XII. 21.) Kormányrendelet, amely az „az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről” rendelkezik. A hivatkozott Kormányrendelet értelmében a munkáltató az apasági szabadság első öt munkanapjára kifizetett távolléti díjat, illetve annak közterheit igényelheti vissza, vagyis a megállapított Szochót, amely megfizetésre került.

A rendelet szövege szerint:
5. § (1) A munkáltatónak a munkavállalót megillető apasági szabadsággal összefüggő költségek megtérítése iránti kérelmet a Magyar Államkincstárnak az igénylő székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtania. 
(2) Az Igazgatóság ellenőrzi a munkavállalót megillető apasági szabadság alapján járó, kifizetett és elszámolt távolléti díj és közterhei nyilvántartását, annak jogszerűségét és elszámolását. Az ellenőrzés a kifizetést megelőzően a munkáltató által benyújtott, erre a célra rendszeresített nyomtatvány vagy űrlap adatainak formai, tartalmi és összegszerű ellenőrzése alapján, továbbá szükség esetén a helyszínen, kifizetett költségtérítés tekintetében utólagos helyszíni ellenőrzés keretében történik.
(3) A jogosultság hiányában, illetve magasabb összegben elszámolt összeg megtérítéséről az Igazgatóság visszafizetési kötelezettséget megállapító határozatot hoz. A határozat ellen közigazgatási per megindításának van helye. A kereset elbírálásának a vitatott összeg erejéig a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(4) A munkáltató a munkavállalót megillető és részére kifizetett távolléti díj és annak közterhei megtérítését a Magyar Államkincstár honlapján megjelentetett adattartalmú, erre a célra rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – március 31-éig, június 30-áig, szeptember 30-áig, valamint december 31-éig – elektronikus úton kérelmezheti. Az Igazgatóság a benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül gondoskodik a kimutatott – negyedéven belül összesített – összeg átutalásáról. A munkáltató által kifizetett távolléti díj és annak közterhei legkésőbb a kifizetéstől számított három évig számolhatóak el.
7. § A 2022. december 31-éig a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján igénybe vett apai pótszabadság megtérítésére a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadság igénybevételéről és a pótszabadsággal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 350/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 2022. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

Az apasági szabadság elszámolása az öt napra vonatkozóan

Kiindulási pont az, hogy két különböző hónapra datálódik a felvázolt öt munkanap. Ebből egy munkanap 2026 június 30.-ára keddre esik a másik 4 munkanap pedig feltételezve az általános munkarendet 2026. július 01 és 06 közé. A Magyar Államkincstár felé beadandó kérelmek eseteiben a júniusi egy napot a szeptember 30-i, a júliusi négy napot pedig a december 31-i határidős bevallásban kell szerepeltetni. A távolléti díj esetében az összességében kieső öt napot érintő bruttó távolléti díj teljes egészében visszaigényelhető a MÁK-tól.
Szochó tekintetében a távolléti díj minimálbérre eső része a minimálbér alatti szochó alapba kerül azzal, hogy mivel a munkaerőpiacra lépők tekintetében az nulla forintot jelentett, ezért a MÁK nyomtatvány kitöltésekor a fizetendő szochó vonatkozásában is nulla forintot kell kimutatni a szochó soron. Bérszámfejtés során pedig az apasági szabadság érintett öt napját elkülönítetten kell kezelni teljes távolléti díjjal.