Amikor a végzettség zsebre megy
Olvasási idő:
Nem mindegy hogy a munkavállaló minimálbérre vagy garantált bérminimumra jogosult. A garantált bérminimum két feltétele, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, a másik feltétel, hogy a képzettség a munkakör betöltésének feltétele is legyen. De mi a helyzet az alsó középfokú végzettséggel?
A Kúria a közelmúltban a garantált bérminimum kapcsán hozott döntést arra vonatkozóan, hogy középfokú végzettségnek minősül-e az alsó középfokú végzettség a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.
A tényállás szerint a munkáltató által üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó munkavállalók üzemanyag kútkezelői végzettséggel rendelkeznek. A munkáltató a munkavállalók részére minimálbért fizetett garantált bérminimum helyett.
A Kúria többek között a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. § (3) bekezdése, az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről szóló 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet (a továbbiakban: NFGM rendelet), az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárási rendjéről szóló rendelet és a perbeli időszakban hatályos minimálbér-rendeletek alapján azt állapította meg, hogy a garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek kell együttesen érvényesülni.
Az egyik feltétel, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell legalább középfokú iskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, a másik feltétel, hogy ez a középfokú képzettségi szint a munkakör betöltésének a feltétele legyen.
Az NFGM rendelet határozza meg a képesítési követelményeket, azonban abból csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, de az nem, hogy az milyen fokú, a képzettségi szintet az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) határozza meg. Az OKJ 1. táblázata a 32. szakképesítési szintet írja elő a töltőállomás-kezelő munkakörre. Az OKJ 2. táblázat a 32. szakképzési szintet értelmezi, amely szerint: alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. Az OKJ megkülönböztet:
– 32. szintet, azaz alsó középfokú szakképesítést,
– 33. szintet, azaz alsó középfokú szakképesítés-ráépülést (alapfokú iskolai végzettsége igénylő iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg),
– 34. szintet, azaz középfokú szakképesítést (32. és 33. szintektől eltérően jellemzően iskolarendszerű szakképzésben szerezhető meg), és
– 35. szintet, azaz középfokú szakképesítés-ráépülést (jellemzően iskola rendszerű képzésben szerezhető meg).
Tehát a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem azonos képzettséget takar, alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.
A jogszabályok fogalmi rendszerének egybevetéséből következően különbséget kell tenni iskolarendszerű oktatásban – szakmunkásképző, szakképző oktatási intézményben – megszerezhető szakmunkás/szakközépiskolai bizonyítvány, mint iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány, valamint iskolarendszeren kívüli szakképzés (tanfolyami képzés, OKJ képzés) keretében, jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés között, amelynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (igazolás, oklevél stb.) kiadására kerül sor. A szakképesítéshez kötött munkakörök – az adott munkakörre vonatkozó jogszabály szerint – más-más fokú, illetve szintű szakképesítéssel tölthetők be, így a jogszabály előírhatja, hogy pl. legalább középfokú szakképesítéssel kell rendelkezni az adott munkakör betöltőjének.
Az érintett munkavállalók munkakörére vonatkozó rendeletben meghatározott töltőállomás-kezelő munkakört csak szakmai képesítéssel (szakképzettséggel) rendelkező személy töltheti be. Az NFGM rendelet az üzemanyagtöltő állomáskezelő munkakör betöltéséhez szükséges végzettségként az OKJ szerinti szakképesítést írja elő, amely nem iskolarendszerű képzésben megszerezhető alsó középfokú szakképesítésnek minősül. A felperesi munkavállalók képzettsége nem minősül iskolarendszerű oktatásban, tanulói jogviszonyban szerzett középfokú végzettségnek, azzal nem egyenértékű. A minimálbér-rendelet a garantált bérminimum fizetését „legalább középfokú végzettség”-hez köti.
A fentebb hivatkozott jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából, ezért a munkavállalók részére legalább a garantált bérminimum jár.
