Hogyan alkalmazhat átalányadózást az őstermelő?

A mezőgazdasági őstermelő 2020. december 31-ig az ezen tevékenységéből származó bevételéből háromféle módszer szerinti állapíthatta meg a jövedelmét.
A mezőgazdasági őstermelő a személyi jövedelemadózásban választhatott:

• tételes költségelszámolást,
• 10 százalék költséghányad alkalmazását,
• átalányadózást.

Az adózási mód választása nem bírt jelentőséggel abban az esetben, ha a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem adómentes volt. A mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem abban az esetben volt adómentes, ha a mezőgazdasági őstermelő éves bevétele a bevételnek minősülő támogatások összegével csökkentve nem volt több mint 600.000 forint.

A 2021. január 1-jétől hatályos szabályozás a korábbi adózási lehetőségeket egyszerűsítette, átláthatóbbá tette. Ennek következtében megszűnt a mezőgazdasági kistermelő, mint adójogi kategória, és megszűnt a nemleges nyilatkozat, illetve a kistermelői költségátalány intézménye.

A legfontosabb egyszerűsítés, hogy a mezőgazdasági őstermelő által a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az őstermelői tevékenységével összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azaz adómentessé válnak, így azokat sem a bevételi értékhatár, sem a jövedelem számítása során nem kell figyelembe venni.

A mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó adójogi szabályok tekintetében alapvető fontossággal bír az a szabály, mely szerint nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – az őstermelői tevékenységből származó összes éves bevétel 25 százalékát meghaladja. Amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, akkor a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A mezőgazdasági őstermelők által választható adózási lehetőségek áttekintése előtt szükséges kiemelni, hogy 2021. január 1-jétől az értékhatárok és az adókedvezmény számítási alapja a minimálbér.

Az Szja tv. új értelmező rendelkezése szerint egyértelmű, hogy éves minimálbér alatt az év első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizenkétszeresét kell érteni.

Fentiekkel összefüggésben is lényeges, hogy a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapítását érintően, 2021 rendkívülinek bizonyult, mivel összegük az eddig megszokottakkal ellentétben, idén nem január 1-jével módosult.     

A minimálbér és a garantált bérminimum 2021. február elsejével emelkedett: a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) bruttó 167.400, a garantált bérminimum pedig 219.000 forintra nőtt. 

A minimálbérhez kapcsolódó jogosultságok felülvizsgálatáról ugyancsak egy kormányrendelet  intézkedik, előírva a minimálbér és a garantált bérminimum alapján megállapított jogosultságok újbóli megállapítását vagy felülvizsgálatát is. 
A Pénzügyminisztérium február 5-én – illetve február 12-én ezzel összhangban a NAV – tájékoztatót tett közzé honlapján a megemelt összegű minimálbér, garantált bérminimum adójogviszonyokban történő alkalmazásáról. 
A tájékoztatóban foglaltak szerint a kormányrendelet rendelkezését figyelembe véve, ha egy adójogszabály az év első napján hatályos minimálbérre hivatkozó rendelkezést tartalmaz, és a 20/2021 (I.28.) kormányrendeletben megállapított magasabb összegű minimálbér/garantált bérminimum alkalmazása 

• a fizetési kötelezettséget csökkenti (kevésbé terhessé teszi), úgy fizetési kötelezettség megállapításánál (csökkentésénél) a megemelt összegeket már a 2021. január 1-jét követő időszakra alkalmazni lehet, míg
• ha a megemelt minimálbérrel számolva a kötelezettség növekedne, ott a megemelt minimálbért a kötelezettség alapjának megállapításánál nem kell alkalmazni.

Ez az őstermelők esetében azt jelenti, hogy magasabb összegű minimálbérrel lehet számolni az őstermelői bevételi értékhatárok esetében, azaz

• Havi minimálbér: 167. 400 forint,
• Éves minimálbér (167. 400 X 12): 2. 008. 800 forint,
• Adómentes bevételi értékhatár az éves minimálbér fele: 1. 004. 400 forint.

Továbbá

• tételes költségelszámolást, vagy a 10 százalék költséghányadot választók esetében ez azt jelenti, hogy ha a bevétel meghaladja az 1.004.400 forintot, akkor jövedelmet kell számolni a bevétel és a költség alapján (ha alatta marad, akkor bevallást sem kell beadni);
• átalányadózók esetében a bevétel 10 százaléka minősül jövedelemnek.

Átalányadózáskor a

• bevételi értékhatár (az éves minimálbér tízszerese): 20.088. 000 forint,
• a mentesített jövedelem az őstermelői tevékenységből származó jövedelemnek az éves minimálbér felét meg nem haladó része, ami 1.004.400 forint.

Családi gazdaságok esetében az átalányadózás akkor alkalmazható, ha a családi őstermelői tevékenység keretében folytatott őstermelői tevékenység bevétele az adóévben nem haladja meg a tagoknak (ideértve a képviselőt is) az adóév utolsó napja szerinti létszáma és az éves minimálbér tízszerese szorzatának összegét, de legfeljebb az éves minimálbér negyvenszeresét, ami 80.352. 000 forint.

Adómentes őstermelő

Az alacsony bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelők a jövőben is adómentességet élveznek. Az új szabály egyrészt megnöveli az őstermelők adómentességének bevételi értékhatárát, másrészt annak a minimálbérhez kötésével megvalósul az értékhatár éves valorizációja.

A mezőgazdasági őstermelőnek az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben nem haladja meg az éves minimálbér felét. Ezzel 600.000 forintról az éves minimálbér felére (2021-ben: 1.004.400 forintra) nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó kötelezettsége. Ha a bevétel az éves minimálbér felét meghaladja, a mezőgazdasági őstermelő a teljes bevételt figyelembe véve köteles a jövedelmét meghatározni.

Átalányadózó őstermelő

A mezőgazdasági őstermelő az átalányadózást 2021. január 1-jétől akkor alkalmazza, ha az e tevékenységéből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben: 20.088.000 forintot) nem haladja meg. 

A mezőgazdasági őstermelő a bevételből a jövedelmet 2021. január 1-jétől egységesen 90 százalék költséghányad levonásával állapítja meg, függetlenül attól, hogy az őstermelő milyen tevékenységet végez.  

Fontos új rendelkezés , hogy az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes. 

Lássuk, mekkora adókötelezettség terheli e szabályok alapján az átalányadózást alkalmazó mezőgazdasági őstermelőt!

*Az átalányadózást alkalmazó őstermelő e tevékenységéből származó jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része adómentes , az ezt túllépő jövedelem esetén is, vagyis ilyen esetben nem kell „az első forinttól” adóztatni a jövedelmet. (A táblázatban a 2021-ben érvényes adómentes értékhatárral számoltunk.)  

A számítások alapján megállapítható, hogy átalányadózás alkalmazása esetén az éves minimálbér ötszörösének megfelelő bevétel (2021-ben: 10.044.000 forint) az a határ, ameddig nem keletkezik adókötelezettség. Tehát a mezőgazdasági őstermelőnek átalányadózás alkalmazása esetén az éves minimálbér ötszörösét (2021-ben: 10.044.000 forintot) meghaladó, de az éves minimálbér tízszeresét (2021-ben: 20.088.000 forintot) meg nem haladó bevétel esetén keletkezik 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó kötelezettsége.

Nem kell adóelőleg-alapot megállapítania a példaként hozott esetekben az átalányadózó őstermelőnek a bevételéből, mivel e kötelezettsége mindaddig nem merül fel, amíg az  őstermelői bevétele alapján megállapított adóelőleg-alapja az adóév elejétől összesítve az adóévben nem több, mint az éves minimálbér fele. Ha az őstermelői bevétel ezt az értékhatárt meghaladta, akkor az adóelőleget csak a felettes rész után kell megfizetni.

Fontos, hogy 2021. január 1-jétől a mezőgazdasági őstermelő – főszabály szerint – az átalányadózás szabályai szerint állapítja meg az adókötelezettségét, feltéve, hogy nem választ más adózási módot, és nem lépte át a bevételi értékhatárt, az éves minimálbér tízszeresét. 

Ennek megfelelően 2021. január 1-jétől úgy rendelkezik az Szja tv., hogy a mezőgazdasági őstermelő – abban az esetben is, ha adóbevallásra nem kötelezett – az előző évre vonatkozó éves bevallása benyújtásának határidejéig azt jelenti be, ha átalányadózást nem választ (ideértve azt is, ha az átalányadózás feltételei nem állnak fenn). E bejelentés hiányában a mezőgazdasági őstermelő – ha annak feltételei egyébként fennállnak – átalányadózónak minősül.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő úgy dönt, hogy nem alkalmazza az átalányadózás szabályait, akkor vagy a tételes költségelszámolás, vagy a 10 százalékos költséghányad szabályai szerint köteles a jövedelmét megállapítani.