A teljesítés időpontja esedékesség hiányában

Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját megelőzi, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdése alapján kell meghatározni.

Ha az esedékesség időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt fő szabály szerint kell megállapítani, amely értelmében a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.

Abban az esetben, ha az esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő időpont, akkor a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1b) bekezdése alapján kell meghatározni. E szabály szerint a teljesítés időpontja az esedékesség napja, illetve az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap.

Az előzőek alapján leszögezhető, ha az esedékesség időpontja nem ismert, akkor a teljesítés időpontját nem lehet meghatározni az Áfa tv. 58. § (1a) vagy (1b) bekezdése alapján. Ennek következtében a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt alapszabály alapján lehet meghatározni, amely szerint a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.

Az Áfa tv. 169. §-a a számla kötelező tartalmi elemei között nem említi az esedékességet. Ebből adódóan a számlán nem kell az esedékesség időpontját szerepeltetni. Tehát a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója nem követ el jogsértést, ha a számlán az esedékességet nem tünteti fel. Ezzel szemben a teljesítési időpont kötelező adat, amelyet csak akkor nem kell a számlán szerepeltetni, ha az egybeesik a számla keltével.

Az esedékesség időpontját folyamatos teljesítésű ügyleteknél sem kötelező a számlán feltüntetni. Még akkor sem, ha az esedékesség időpontja minősül az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontnak.

Az Adó- és Vámértesítő 2016. évi 3. számában megjelent tájékoztatás („Az időszakos elszámolású ügylet teljesítési időpontjának meghatározása a fizetési esedékesség ismerete hiányában”) idézi az Áfa tv. 58. § (1) és (1a) bekezdését, és ezekre hivatkozva a következő jogértelmezést fogalmazza meg:

„Az előzőek alapján látható, hogy az ellenérték megtérítésére vonatkozó esedékesség időpontja olyan tényező, mely mindkét – az Áfa tv. 58. § (1a) bekezdésében foglalt, a teljesítés időpontjára vonatkozó – különös szabály alkalmazása szempontjából relevanciával bír, így amennyiben ezen információ a bizonylatolás időpontjában nem áll rendelkezésre, az ügyletről kiállított számlán a teljesítés időpontjaként [a különös szabályok alkalmazhatóságát érintő jogszabályi feltétel(ek) teljesülésére vonatkozó ismeret hiányában] kizárólag az Áfa tv. 58. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerinti időpont, azaz az időszak utolsó napja vehető figyelembe.”

A tájékoztatásban foglaltak szerint a fizetési határidő pontos ismeretének hiányában a teljesítés időpontja az elszámolási időszak utolsó napja.

A folyamatos teljesítésű ügyletben érintett felek számára adókockázatot jelent, ha az esedékesség időpontját nem, vagy nem egyértelműen határozzák meg. Ugyancsak adókockázatot jelent, ha az esedékesség időpontját a számla kiállítását követően állapítják meg.
A tájékoztatás szerint a számlázás időpontjában ismert információk alapján kell a teljesítés időpontját meghatározni. Ebben foglaltak szerint, ha ekkor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek, akkor a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni.

Abban az esetben, ha az ügylet teljesítője számára az esedékesség időpontja a számlázáskor nem ismert, de ennek ellenére az elszámolási időszak utolsó napját követő időpontot tekint teljesítési időpontnak, akkor kockázatot vállal fel. Ugyanis, ha az ellenőrzés betű szerint ragaszkodik a tájékoztatásban foglaltakhoz, akkor a fizetendő adót az elszámolási időszak utolsó napját magában foglaló adóbevallási időszakban írja elő. Ebből a terhére adókülönbözet keletkezhet, amely adóbírság alapját képezi, ha adóhiánynak, vagy jogosulatlan visszaigénylésnek minősül.

Az említett kockázat elkerülhető, ha a felek az esedékesség időpontját egyértelműen rögzítik. Például abban állapodnak meg, hogy az esedékesség a tárgyhónapot követő hónap 15. napja.

A gazdasági életben elterjedt gyakorlat, hogy a felek az esedékesség időpontjának számítását valamely esemény bekövetkeztétől számítják. Erre példaként hozható fel az az eset, amikor akként állapodnak meg, hogy a vevő (megrendelő) a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a teljesítés ellenértékét kiegyenlíteni. Ebben az esetben a számla kibocsátója a számlán az esedékesség időpontját csak akkor tudja meghatározni, ha a kézhezvétel időpontját a számla kiállításakor napra pontosan ismeri. 

Az esetek többségében a számla kiállítója vélelmez egy kézhezvételi időpontot, és azt alapul véve határozza meg az esedékesség időpontját, amelyet a számlán fizetési határidőként feltüntet. Amennyiben ez az időpont az elszámolási időszak utolsó napját követi, valamint korábbi, mint az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. nap, akkor vélhetően a számlán ezt tünteti fel a teljesítés időpontjaként is.

A tárgyalt esetben a felek megállapodása adókockázatot generál. Ugyanis egy adóellenőrzés során az adóhatóság a korábban vázolt jogértelmezés alapján azt a döntést hozhatja, hogy a számlázáskor az esedékesség időpontja nem tekinthető ismertnek. Amennyiben a számla postai úton került megküldésre a címzettnek, akkor ezzel az állásponttal nehezen lehet vitatkozni. Ugyanis a kézhezvétel időpontját nemigen lehet előre látni. Előfordulhat, hogy a címzett nem veszi át a küldeményt, így azt a posta visszaküldi a feladónak. Ebből adódóan a teljesítés időpontjának az elszámolási időszak utolsó napját kell tekinteni. Ez a megállapítás azzal a következménnyel járhat, hogy az adóellenőrzés korábbi bevallási időszakban írja elő a fizetendő adót, mint amelyben azt a revízió alá vont vállalkozás bevallotta.

Álláspontom szerint a vázolt adókockázatot érdemes elkerülni. Ennek érdekében a számlázási határidőt lehetőség szerint határozzuk meg fix időpontban. Ha ez nem lehetséges, akkor az esedékesség számításának kezdő napját ne kössük előre nem látható esemény bekövetkeztéhez. A számlázáskor az esedékesség (fizetési határidő) időpontja egyértelműen legyen meghatározható.