Adózás a neten – modern jövedelmek, régi adók

Czöndör Szabolcs Dátum Legutoljára frissítve: 2019.09.14

Olvasási idő: 5 perc


Ez a tartalom 1680 napja jelent meg, lehetséges, hogy az itt szereplő információk már nem aktuálisak. Legfrissebb tartalmainkat itt érheti el.

Az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatban sokszor esünk abba a hibába, hogy csak webáruházon keresztüli értékesítést látunk benne, pedig ennek a tevékenységnek számos olyan területe van – letöltések, tartalom elérési szolgáltatások, elektronikus hirdetések – melyek kevéssé kézzelfoghatóak, de a marketing és az adózás szempontjából egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert.

Amennyiben a kérdést az adózásra szűkítjük le, akkor a távértékesítés, az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó import tevékenységek szoktak a legjellemzőbben előkerülni. Mindez nem véletlen, hiszen az ilyen típusú értékesítések kézzel foghatóak, és az elmúlt néhány évben a jogalkotás is sokat foglalkozott velük.
Az elektronikus kereskedelemnek ugyanakkor van olyan része is, mely kevéssé kézzelfoghatóak, ugyanakkor a lehető legelektronikusabb formák, amikor elektronikus szolgáltatásnyújtás történik. Az elektronikus szolgáltatásnyújtások közé általában a letöltéseket, tartalom elérési szolgáltatásokat szoktuk érteni. Az elektronikus hirdetések ezek közül egy olyan területet alkotnak, amit inkább marketing tevékenységhez sorolunk, és nem annyira az adózáshoz. Pedig, ha adózási szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg ezt a tevékenységet, akkor nagyon izgalmas területet látunk magunk előtt.

Internetes hirdetőtáblák - Affiliate marketing tevékenységek

Bár a szó nagyon idegenül hangozhat sokak számára, mégis ezzel a fajta hirdetéssel találkozhatunk az interneten a legnagyobb számban. Egyfajta marketing partnerprogramot jelent, melyben egy weboldal tulajdonosa engedélyezi, hogy a weboldalán hirdetések jelenjenek meg. A hirdető nincs közvetlenül kapcsolatban a weboldal tulajdonosával, egy szolgáltató végzi a hirdetések megfelelő oldalon való elhelyezését. 
Ezt a rendszert úgy kell elképzelnünk, mintha egy hirdetőtáblát adna bérbe a weboldal tulajdonosa. A weboldal tulajdonosa abban érdekelt, hogy minél többen megnézzék ezt a hirdetőtáblát, mely az internet világában az átkattintást jelenti. Természetesen annál több lesz az átkattintás, minél népszerűbb az oldal, azaz minél többen látogatják. A népszerűség növelését szintén internetes eszközökkel lehet növelni (pl. sokak számára érdekes tartalommal, SEO eszközökkel stb.). A weboldal tulajdonosa az átkattintások száma alapján kap ellenértéket.

Vizsgáljuk meg ezt egy gyakorlati példán keresztül. Egy társaság internetes marketing kampányt szeretne indítani, és nagyon sok weboldalon szeretné elhelyezni a hirdetéseit. Megteheti azt is, hogy az általa relevánsnak ítélt weboldalak tulajdonosait egyenként felkeresi, de az internetes technológia erre a kérdésre egyszerűbb választ is tud adni. A Google Adsense szolgáltatás igénybe vételével a társaság ezt könnyebben el tudja érni. A társaság fizet a Google számára egy meghatározott összeget, és feltölti a hirdetését, bannerjét, logóját. A weboldal üzemeltetője, a példánkban legyen egy magánszemély, a Google AdSense szolgáltatás keretében kijelöli a weboldalán azokat a részeket, ahová a Google hirdetéseket helyezhet el. Vannak olyan weboldalak, ahol ez a weboldal szélét jelentik, de léteznek olyan weboldalak is, ahol a tényleges tartalom a képernyőfelületnek csupán a negyedét teszi ki, a képernyő háromnegyede pedig ilyen jellegű hirdetésekre van lefoglalva.
A szolgáltatás aktivizálását követően a weboldal tulajdonosának nincs más dolga, mint vár arra, hogy minél többen kattintsanak rá a hirdetésekre. Az átkattintásokat a Google AdSense programja regisztrálja, mely alapján megtörténik a kifizetés.
Lényeges, hogy a Google az ügyletben nem a klasszikus ügynöki közvetítőként működik közre, hiszen a hirdető és a hirdetési felületet szolgáltató cég egymással nem kerül közvetlen szerződéses kapcsolatba. A Google a saját nevében nyújtja a hirdetési szolgáltatást a hirdetni kívánó cégnek, illetve saját nevében veszi „bérbe” az ehhez szükséges hirdetési felületet a honlap-üzemeltetőktől. Ebből az következik – és az adózási szabályok szempontjából ennek van jelentősége –, hogy a honlap tulajdonosa nem nyújt közvetlenül hirdetési szolgáltatást a hirdetni vágyó társaságok számára, hanem pusztán a saját honlapjának szabad hirdetési felületeit bocsátja a Google rendelkezésre. A bevétel tehát nem hirdetési szolgáltatás díja. A Google szerepéből adódóan az AdSense szolgáltatásáért fizetett díj adójogi szempontból nem minősül közvetítői jutaléknak sem (bár a Google maga annak nevezi), a „jutalék” megnevezés pusztán azon a körülményen alapul, hogy a Google által fizetett díj nem átalányjellegű, hanem forgalomarányosan (a honlap látogatók „kattintásainak” száma alapján) kerül megállapításra.

Meg kell említeni, hogy a Google AdSense üzleti modelljén kívül vannak más affiliate üzleti modellek is. Léteznek olyan partner programok, ahol a weboldal tulajdonosa választhatja ki, kinek a hirdetését helyezi el a saját weboldalán. Itt is általában kattintás alapján történik a fizetés, de ettől eltérő módszerek is lehetségesek. Előfordulhat, hogy egy adott cél elérését követően történik meg a fizetés. Ez lehet egy űrlap kitöltése, egy hírlevélre történő feliratkozás is. De léteznek olyan programok, ahol tényleges értékesítéshez kötött a kifizetés. Amennyiben a weboldal böngészője az adott weboldalon keresztül jut el egy termék vagy szolgáltatás megrendeléséhez, akkor a weboldal tulajdonosa általában nagy arányú jutalékot kap. 

„Kattintással” (PTC oldalak útján) szerzett jövedelem

A PTC a paid to click rövidítése, melynek lényege, hogy a hirdetésekre történő kattintással lehet pénzt keresni. A PTC használatához általában egy szoftvert szükséges telepíteni, mely a hirdetéseket kezeli. A PTC nem a hatalmas pénzkeresetről szól, jellemzően nagyon csekély ellenértéket kap a magánszemély egy-egy kattintás után. A hirdetők számára azért éri meg, mivel aktív emberekhez tudnak eljutni, könnyebb őket profilozni. 

A magánszemély bár a kattintásával mutat aktivitást, ugyanakkor nehezen lehetne vállalkozási tevékenységnek felfogni a PTC oldalakon keresztüli jövedelmet. A tevékenység önállósága, a bevétel megszerzéséhez szükséges tevékenység mértéke bizonytalanságot okoz, így személyi jövedelemadó szempontjából az önálló tevékenység és az egyéb jövedelem közötti határvonalat jelenti.

Elektronikus hirdetés elfogadása, mint önálló tevékenység

Amennyiben az elektronikus hirdetési tevékenységet a magánszemély önálló tevékenységként végzi, azaz egyértelműen megjelenik a független forma, a tevékenység jelleg (nem passzív jövedelem elfogadásról beszélünk), a magánszemély bevétele a tevékenység végzéséhez kapcsolódik, akkor adószám kiváltására lesz kötelezett.
Az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapításánál vagy költségelszámolást, vagy pedig a 10 százalékos költséghányadot alkalmazhatja a magánszemély. Mivel jellemzően nem kifizetőtől származik a jövedelme, ezért a magánszemélynek negyedévente adóelőleg fizetési kötelezettsége is keletkezik.

A PTC megítélése már ennél vitatottabb. Itt már nem mindenben teljesül az önállóság követelménye, hiszen bár a magánszemély aktivitására valóban szükség van, ugyanakkor ez nem az a tevékenység, melyet ide sorolnánk.

A PTC-t úgy kellene elképzelnünk, hogy az utcán egy szórólap elfogadásával kapnánk 5 forintot is. Ugyanakkor ezért az ellenértékért nem végeztünk más tevékenységet, mint passzív módon elfogadtuk a hirdetést, valamint egy csekély összeget annak átvételéért. A szórólap átadója nem is kér semmit sem cserébe, még a hirdetést sem kell, hogy elolvassuk. Ezért nem lehet önálló tevékenységként felfogni a PTC-t, inkább egyéb jövedelem kategóriájába kell sorolnunk. 
Amennyiben a hirdetést például értékelnie vagy minősítenie is kellene az olvasójának (vannak ilyen internetes tevékenységek is), akkor önálló tevékenységről beszélhetünk. Az internetes hirdetések világában szintén önálló tevékenységnek számítana a hirdetések fordítása, szerkesztése is, bár itt egyértelműen látható a magánszemély aktivitása, függetlensége, a tevékenység önálló jellege.

Linkmegosztásból származó jövedelmek

A PTC világában egy külön terület a linkmegosztásból származó jövedelmek kérdése. A magánszemély egy blogon, fórumon, vagy akár a honlapján elhelyez egy linket, mely egy linkelosztóhoz kapcsolódik. A böngésző erre a linkre rákattintva általában néhány másodpercig tartó hirdetést kap, és csak ezt követően tudja elérni a kívánt tartalmat. A linkmegosztó minden egyes kattintás után bevételt kap. Ez a technika is a PTC-hez köthető, ugyanakkor működési elv vonatkozásában közelebb áll az affiliate marketinghez. A különbség annyi, hogy a magánszemélynek még csak nem is kell rendelkeznie weboldallal. Mindezek ellenére még mindig egyéb jövedelemről beszélünk, mivel a magánszemély nem végez tényleges tevékenységet.

Amennyiben a magánszemély egy általa szerkesztett weboldalon, vagy a saját blogjában helyezi el ezeket a linkeket, valamint van arra utaló aktív tevékenysége, melynek célja a látogatottság növelése, akkor már önálló tevékenységhez kapcsolódó bevételről beszélhetünk. 

A fentiekből is látható, hogy nagyon szűk az a határvonal, mely alapján be tudnánk sorolni az egyik vagy a másik kategóriába az internetes hirdetésekkel kapcsolatos magánszemélyi tevékenységeket. Fontos megérteni az üzleti modellt, a tevékenység jellegét, a magánszemély tényleges tevékenységét, valamint mindezekből levonni az adójogi konzekvenciákat.

Általános forgalmi adó és bizonylat-kiállítás

Fontos alapelv, hogy általános forgalmi adó alanyává nem adószám kiváltásával, hanem a gazdasági tevékenység megkezdésével válik az adózó. Tehát adószám hiányában is keletkeznek olyan kötelezettségek, melyet az Áfa törvény szabályoz. Amennyiben a hirdetéshez kapcsolódó adózói tevékenység adóalanyiságot is keletkeztet, akkor bejelentkezési kötelezettség, és közösségi adószám kiváltási kötelezettség is terheli az adózót, mivel a hirdetési szolgáltatók jellemzően más tagállamban letelepedett szolgáltatók.
A hirdetési tevékenység egyértelműen elektronikusan nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódik, melynek a teljesítési helye a szolgáltatást igénybevevő székhelye, lakóhelye, szokásos tartózkodási helye. Mivel a szolgáltatást jellemzően egy másik tagállamban letelepedett szolgáltatónak nyújtja a magyar adóalany, ezért a magyar Áfa törvény területi hatályán kívüli szolgáltatásnyújtásról beszélünk.
Függetlenül attól, hogy Magyarországon jellemzően nem keletkezik adófizetési kötelezettsége az elektronikus hirdetési szolgáltatások után a magyar adózónak, számla kibocsátásáról gondoskodnia szükséges. A számlán a vevő a hirdetési szolgáltatás üzemeltetője lesz, melynek a közösségi adószámát is szükséges feltüntetni.