Az adóhatósági ellenőrzés szempontjai

A NAV idén tavasszal is közzétette 2022. évi ellenőrzési tervét. Ennek tanúsága szerint az adóhivatal ellenőrzési gyakorlatát még mindig az alapozza meg, hogy elsősorban a jelentős költségvetési kockázatot hordozó tevékenységeket folytató vállalkozókat vizsgálja. Ezzel összefüggésben idén is felsorolták az érintett ágazatokat és foglalkozási köröket, ahol ellenőrzések várhatóak. Jellemzően idén is azok számíthatnak – más adózókhoz mérten nagyobb eséllyel – az ellenőrökre, akik eddig is: a vagyonvédelmi tevékenységet folytatók, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozók. Emellett találunk újdonságokat is az adóhatóság ellenőrzési tervében, például a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséhez kapcsolódó ellenőrzések fókuszba helyezését.

Az ellenőrzési terv szerint az adóhatóság hangsúlyos – elméletileg azonnali –, hatósági lépéseket igénylő feladata a jelentős munkaerő-igényű tevékenységekkel összefüggő csalárd adózói magatartások feltárása. Ebben a – valamikori magyartanáraimnak bizonyára nem tetsző, de – beszédes elnevezésű rendszer, a „Foglalkoztatotti riaszt” adataira támaszkodnak.

Kiemelt területek és vállalkozások

Az online kereskedelem területén a közvetett vámjogi képviselők beiktatásával bonyolított eljárások esetében az adóhatóság az ezen képviselők mögött megbújó, eltűnő importőrökre is kiemelten figyel, mivel e személyek működése jelentősen megnöveli annak kockázatát, hogy – az áfalevonás jogának engedményezése következtében – az általános forgalmi adó tényleges megfizetése mind Magyarországon, mind az Európai Unió valamely más tagállamában elmarad. Az ellenőrzés hangsúlyos célja ezért az azonnali fellépés azon ügyletek esetében, melyeknél az áru Magyarországon lefolytatott import vámkezeléssel nyeri el az uniós státuszt.

A költségvetési bevételek biztosítása érdekében a kiemelt és legnagyobb adóteljesítményű adózók ellenőrzése, nemzetgazdasági súlyuknál fogva mindig is a NAV ellenőrzési tevékenységének középpontjában állt, és ez változatlanul így van most is. A nemzetközi információcsere alapján fogadott adatok (országonkénti jelentések, határon átnyúló konstrukciók) kockázatelemzésével 2022-ben is hangsúlyos szerepet kap a határon átnyúló ügyletek ellenőrzése.

Mindezek mellett a NAV ugyancsak nagyon fontos feladatának tekinti az újonnan alakult vállalkozások folyamatos kockázatelemzését és ellenőrzését, a már hosszabb ideje működők esetében pedig különösen a személyi változással érintett vállalkozások folyamatos kockázatelemzésére és ellenőrzésére fókuszálnak.

Az adóhatóság ellenőrzési munkájának jelentős értékű támasza az Online Számla rendszer. Ennek adatai alapján folyamatos kockázatelemzést végeznek a hivatal munkatársai, és javarészt erre épül a kiválasztás szerinti ellenőrzés is, valamint az Online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzése is.

Gyorsan adóellenőrzési vizsgálat alanyaiként „ébredhetnek” az áfabevallást be nem nyújtó, vagy nullás adókötelezettséget valló, de kontroll alapján tevékenységet folytató, áfakontroll-eltéréssel rendelkező, illetve az „alvó státuszból feléledő” társaságok is.
Folyamatos figyelmet fordít az adóhatóság a személyi jövedelemadó visszaigénylést és a visszatérítést tartalmazó bevallásokra is – természetesen még a kiutalás előtt.

Fontos szerep jut még

• a jövedékiadó-köteles tevékenységek ellenőrzésének;
• a Népegészségügyi termékadó adókötelezettséghez kapcsolódó vizsgálatok lefolytatásának;
• az áruk, termékek és szolgáltatások helyszíni ellenőrzésének és ezek tapasztalatai alapján indított ellenőrzéseknek.

Az adóhatóság persze igyekszik nemcsak a „mumus arcát” megmutatni, hanem segíteni is az adózókat abban, hogy kötelezettségeiket az előírásoknak megfelelően teljesíthessék. E célt szolgálják az úgynevezett támogató eljárások, amelyek keretében a NAV vizsgálja:

• a 2021. évi adatok alapján a foglalkoztatotti bejelentések és a járulékbevallások közti (T1041-08-as bevallás) eltéréssel rendelkező adózókat;
• a beérkezett nemzetközi automatikus információcsere-adatok, illetve más kontrolladatok alapján adókötelezettséget nem megfelelő mértékben, vagy egyáltalán nem teljesítő adózókat;
• a gépjármű-, és gépjárműadó-adatok alapján cégautóadót nem fizető adózókat,
• a családi járulékkedvezményt érvényesítő adózókat;
• a 2021. július 1-től a műanyag hordtasakok adózását érintően megváltozott adózási tételekre vonatkozó szabályok alkalmazásában érintett adózókat;
• a népegészségügyitermékadó-köteles termékeket gyártó adózókat.

Mindezek mellett az adóhatóság ellenőrzései során kiemelt ágazatnak, tevékenységnek tekinti

• a webhelyeken, portálokon értékesítőket;
• az élelmiszeriparral, mezőgazdasággal összefüggő árukat, terményeket forgalmazókat;
• a beszerzőket (cukor, étolaj, sajt, kávé, csokoládé, liszt, ásványvíz, üdítőital, mák, dióbél, rizs, szója, műtrágya), valamint élelmiszeripari termékek előállítását végzőket;
• az építőipari, valamint építőanyag-kereskedelmi tevékenységet folytatókat;
• a (használt) gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedelmet, valamint a gépjárműjavítás ágazatot;
• a számítástechnikai termékek kereskedelmével foglalkozókat;
• a turizmus, vendéglátás, szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytatókat;
• a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben érintett vállalkozásokat;
• a futár tevékenységet folytatókat, ideértve az ételkiszállítást végző vállalkozásokat;
• a személyszállítási tevékenységet végzőket (taxi, telekocsi);
• a szezonális termékek ideiglenes árusítóhelyeken történő értékesítését végzőket;
• a távol-keleti termékeket árusító, textil (kis)kereskedelmi tevékenységet folytatókat;
• a hatósági árazás körébe bevont termékek kereskedelmével foglalkozó adózókat.

Röviden összefoglalva: lényegében mindenki „gyanús” és számíthat az adóellenőrök megjelenésére, aki vállalkozói tevékenységet folytat, főként, ha áfa fizetésére is kötelezett (tekintve, hogy ez az egyik legfontosabb adónem az állami költségvetés szempontjából).

Az adóhatóság a foglalkoztatói bejelentések nyomon követése alapján az új foglalkoztatóknál jogkövetési vizsgálatokat is végez, illetve felülvizsgálja a korábbi foglalkoztatóknál a bejelentési kötelezettségek helyzetét. A NAV tervei szerint növelik a helyszíni ellenőrzések számát, és szigorúan fellépnek a feketefoglalkoztatással szemben, jogkövető magatartásra, szabályszerű foglalkoztatásra késztetve a munkaadókat.

Az egyszerűdített foglalkoztatás

Fenti cél tükrében vizsgálják az egyszerűsített foglalkoztatás szabályszerűségét is, valamint a kisadózó vállalkozók szerződéseit is, a jogviszonyok valós körülményeinek feltárásával.
Ugyancsak ellenőrzik a biztosítotti bejelentésben szereplő, de a bevallások alapján bevallásban nem szereplő foglalkoztatottak esetében a jogviszony megszűnésével kapcsolatos bejelentési kötelezettséget.
A magánszemélyek sem maradnak ki a körből, esetükben az adóhatóság kiemelt feladatának tekinti a gyermeket nevelő magánszemélyek adó-visszatérítéséhez kapcsolódó ellenőrzés személyi jövedelemadót érintő, visszaigénylést tartalmazó bevallások kiutalás előtti ellenőrzését, valamint az egyéni vállalkozók adókötelezettségeinek ellenőrzését is.

A NAV ellenőrzési terve mellett érdemes nyomon követni az adóhatóság „Adótraffipax” oldalát is.
Ezen az adóhatóság előre közzéteszi, hogy hol lehet helyszíni ellenőrzésekre számítani a közeljövőben. Ebből – például – kiderül, hogy Somogy Megyében a nyár folyamán az adóhatóság biztosan helyszíni ellenőrzést tart majd 

• a fagylaltozóknál,
• a vendéglátóknál,
• az építkezéseken.

Ennek keretében a nyugta- és számlaadást, a pénztárgépekkel kapcsolatos előírások betartását, a nyilvántartások vezetését, valamint a foglalkoztatottak bejelentésének szabályszerűségét is vizsgálják a revizorok.

Ugyancsak számíthat ellenőrzésre a vállalkozás, ha a székhelyét székhelyszolgáltatóhoz jelentette be, vagy ha az éppen csak megalakult társaságnak hirtelen többmilliós üzleti kapcsolatot jelentő partnerei lesznek. Az is okot ad az adóhatóság gyanakvására, ha az eddig csak vegetáló, vagy akár alvó státuszban lévő társaság hirtelen feltámad poraiból, és olyan jelentős bevételeket ér el, mint addig még soha.

Fentiek kapcsán célszerű nem csupán azt átgondolniuk a vállalkozóknak, hogy ők maguk kerülhetnek-e az adóhatóság látókörébe, hanem azt is, hogy van-e olyan üzleti partnerük, amely ebben a vonatkozásban kockázatot jelenthet. Ebben sokat segíthetnek az adóhatóság szabadon elérhető adatbázisai, de az érintett partnerek mérlegbeszámolóinak tanulmányozása, elemzése is. A már benyújtott beszámolók szabadon letölthetőek az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata honlapjáról.
Persze az sem mindegy, hogy milyen adónemekben „utazunk”, egyes adókötelezettségeket az adóhatóság hajlamosabb fokozottabban figyelni, mint más, kevésbé jelentőseket. Az ellenőrzések jelentős többsége (megközelítőleg 80-85 százaléka) eddig is, most is az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik. Ennek oka egyértelmű: az áfa normál kulcsa más adónemekhez mérten kiugró érték (27 százalék), és ebből az adónemből ered az állami költségvetés adóbevételeinek meghatározó hányada.
Kényes területei az ellenőrzésnek mindezek mellett – és egyre több az ezeket érintő vizsgálat is – a népegészségügyi termékadó, a környezetvédelmi termékdíj és a jövedéki adó. Az ezekben az adónemekben érintetteknek érdemes felülvizsgálniuk e kötelezettségeik teljesítését, akár adószakértőt is felkérve az e területek ellenőrzésére.