A veszélyes anyagokkal kapcsolatos munkahelyi teendők

A munkavédelemről szóló 1993 évi XCIII törvény 87. § 12. pontja szerint
Veszélyes anyag:
a) az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkettő tulajdonság alapján veszélyesként osztályozott anyag, vagy
b) az a vegyi anyag, amely bár nem felel meg az a) pontban meghatározott osztályozás feltételeinek, mégis kockázatot jelent a munkavállalók biztonságára vagy egészségére fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonságai és felhasználási módja vagy munkahelyen való jelenlét miatt, ideértve minden olyan vegyi anyagot, amelyre a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet határértéket határoz meg.
12/A. Veszélyes keverék: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során a fizikai, egészségi veszélyek vagy mindkét tulajdonság tekintetében veszélyes besorolást kap.

A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény a veszélyességet egy európai osztályozási rendszerhez köti. A magyar törvény azt tartja veszélyesnek, ami a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai rendelet (angol rövidítése: CLP) alapján veszélyesnek minősül. A CLP-rendelet minden európai uniós tagországban azonos módon, közvetlenül hatályban van. A rendelet melléklete tartalmazza azokat a vegyi anyagokat, amelyeket tulajdonságaik alapján veszélyesnek soroltak be. A keverékek veszélyességét a bennük lévő anyagok tulajdonságai és azok aránya alapján kell megítélni.

A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. EüM -SzCsM (IX. 30.) együttes rendelet ezen felül még minden olyan anyagot veszélyesnek tart, melynek jelenléte kockázatot jelenthet a munkavállaló egészségére, illetve biztonságára. Kockázatot jelenthet a munkavállalók biztonságára vagy egészségére a veszélyes anyag fiziko-kémiai, kémiai vagy toxikológiai tulajdonsága, a felhasználás módja vagy a munkahelyen való jelenlét miatt (mint pl. a daganatos megbetegedések kockázatát megnövelő egyes munkahelyi eljárások, tevékenységek esetén), ideértve minden olyan vegyi anyagot is, amelyre a rendelet mellékletei  [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet 2. számú melléklete; 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet 3. § ab)] határértéket határoznak meg.

A vegyi anyagok felhasználása és az alapvető munkavédelmi jogszabályok

A munkavédelmi törvény és a külön jogszabályok szerint a munkáltatónak kell biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. A vegyi anyagokról szóló jogszabályok ezt a kötelességet pontosítják.

A legfontosabb jogszabályok a következők:

• A kémiai biztonságról 2000. évi XXV. törvény
• 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról
• 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
• Az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP), a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról
• Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről
• 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól
• 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről

A munkáltató teendői vegyi anyagok felhasználása esetén

A munkáltató kockázatbecslés keretében azonosítja a veszélyeket, elemzi az expozíció-hatás összefüggést, megbecsüli az expozíciót, minőségileg/mennyiségileg értékeli a kockázatot (25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM rendelet 5. § – A kémiai kockázatbecslés elvégzése munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység).

A munkáltató a kockázatokat minimálisra csökkenti a következő módszerekkel:

• veszélyes munkatevékenység megszüntetése;
• veszélyes anyag kicserélése kevésbé veszélyesre;
• a veszélyes anyagok mennyiségének minimalizálása;
• a veszélyes anyagnak a dolgozókhoz jutását megakadályozó technológiai utasítások, munkaeszközök és műszaki védőberendezések alkalmazása;
• a vegyi anyagnak kitett munkavállalók számának minimalizálása és egyéni védőeszközök juttatása.

Határértékkel rendelkező anyag esetén a kitettség mértékét meg kell mérni és azt folyamatosan ellenőrizni szükséges. Ha a mérések határérték feletti eredményt adnak vagy emelkedő tendenciát mutatnak, akkor felül kell vizsgálni a kockázatértékelést és be kell avatkozni.
A 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet előírásai szerint megfelelő öltözőt, étkezési lehetőséget kell biztosítani, gondoskodni kell a veszélyes anyag ártalmatlanításáról, intézkedési tervet kell készíteni üzemzavar esetére, a dolgozókat ki kell oktatni a veszélyes anyagok kezeléséről, minden vegyi anyagot tartalmazó tárolóedényt és csővezetéket megfelelő címkével kell ellátni, biztosítani kell a munkavállalók rendszeres orvosi ellenőrzését és minden lényeges dokumentumot elérhető helyen kell tárolni.

Be kell jelenteni a vegyi anyagok felhasználását

Ha egy gazdálkodó szervezet veszélyes anyagot használ, akkor ezt a tevékenységet köteles bejelenteni a járási kormányhivatalban: veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység és abban bekövetkezett változás járási hivatalnak történő elektronikus bejelentése. Regisztráció után ebben az Országos Szakrendszeri Információs Rendszerben (OSZIR) kell az új vagy módosított adatokat megadni, valamint a bejelentésért eljárási díjat is kell fizetni [2000. évi XXV. törvény 29. § (1) és 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 9. § (1)].

A naprakész vegyi anyagok nyilvántartás haszna

Egyes veszélyes anyagokról a munkáltatónak a jogszabály szerint nyilvántartást kell vezetni [25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet 7. § (4) c)]. Ha a munkáltató ismeri, hogy milyen veszélyes anyagokat használ fel, akkor azonnal rendelkezésre áll egy olyan lista, melyet fel tud használni a kockázatbecsléshez a kockázatértékelésben. A nyilvántartás segít megtalálni azokat a legveszélyesebb anyagokat is, amelyeket ki kellene cserélni kevésbé veszélyesekre. A nyilvántartással az is ellenőrizhető, hogy minden anyagra rendelkezésre áll-e a biztonsági adatlap. A nyilvántartás alapján könnyen elkészíthető a tevékenység, illetve a rákkeltő anyagokkal végzett munka bejelentése. A nyilvántartás segít a selejtezésben és a szabályszerű hulladékkezelésben is.

Biztonsági adatlapok: a legszükségesebb tudnivalók

Az Európai Unióban, így Magyarországon is csak olyan vegyi anyagok és keverékek, illetve azokból készült készítmények kerülhetnek forgalomba, amely anyagokat uniós szinten nyilvántartásba vettek, veszélyességük alapján osztályba sorolták, s ennek megfelelő csomagolással és címkézéssel látták el. A forgalomba kerülő termékek mellé úgynevezett biztonsági adatlapot kell adni. Ez tartalmazza a készítmény legfontosabb adatait: pl. összetevők, egészségkárosító veszélyek, tűz-/robbanásveszély stb. Utalás történik a szükséges megelőző intézkedésekre, illetve az elsősegélynyújtással kapcsolatos teendőkre is. A biztonsági adatlapok segítenek megtervezni a veszélyek azonosítását és hatásos leküzdését, így a biztonsági adatlapok a kémiai kockázatértékelés fontos forrásai.

A biztonsági adatlapok fellelhetősége

A gyártók honlapján általában megtalálhatóak a készítmények legfrissebb biztonsági adatlapjai. A REACH rendelet (31. cikke) szerint a gyártó mellett a forgalmazó is köteles –kérésre, térítésmentesen, magyar nyelvű – adatlapot adni (papíron vagy elektronikusan) a termékhez. A munkáltató köteles a felhasználás helyén, minden érintett munkavállaló számára ismert, könnyen elérhető helyen tárolni az adatlapokat [2000. évi XXV. törvény 28. § (3)].