A fuvarozási szolgáltatás teljesítése - csak a lerakodás
Olvasási idő:
A logisztika világában egy elsőre egyszerű, a gyakorlatban mégis nem egy alkalommal fejtörést okozó kérdést vizsgálunk. Mit kell figyelembe venni a fuvarozási szolgáltatás teljesítési időpontjaként? A felrakodás vagy a lerakodás időpontját?
Tegyük fel, hogy egy nemzetközi árufuvarozással foglalkozó társaság a fuvarozási szolgáltatás elszámolásakor a teljesítés időpontjaként a lerakodás időpontját veszi figyelembe. A másik fél viszont a a felrakodás időpontját venné figyelembe. A kérdés: van-e jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a lerakodás vagy a felrakodás időpontja számít teljesítési időpontnak? Esetleg: megállapodhatnak erről a felek? A fuvarozási szolgáltatás számlázása jellemzően két belföldi adóalany között történik, sok esetben devizában, így az alkalmazott árfolyam szempontjából sem mindegy, hogy mi minősül a teljesítés időpontjának.
A kérdés megválaszolásánál a Ptk. 6:257. §-ának előírásából kell kiindulnunk. A jogszabály szerint: fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére történő továbbítására és a címzettnek történő kiszolgáltatására, a feladó díj fizetésére köteles. Így a fuvarozási szerződés alapján a teljesítés helye nem lehet más, mint a címzett székhelye, telephelye, lakóhelye, és ebből következően a teljesítés időpontja sem lehet más, mint a címzettnek történő kiszolgálás, a lerakás időpontja. Számviteli szempontból sem lehet más a teljesítés helye és időpontja, mint a fuvarozási tevékenység befejezésének helye és időpontja (pontosabban a fuvarozott küldemény rendeltetési helyen történő átvételének időpontja). Ez igaz akkor is, ha belföldi, illetve akkor is, ha nemzetközi árufuvarozásról van szó.
A Ptk. és a számviteli törvény előírásaiból is az következik, hogy a fuvarozási tevékenységet csak akkor lehet számlázni, árbevételként elszámolni, ha azt a fuvarozó a fuvarozási szerződés szerint teljesítette. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a fuvarozó a megrendelővel (a feladóval) abban állapodjon meg, hogy a fuvarozó külön-külön számlázza a felrakás, továbbá a fuvarozási útvonal, valamint a lerakodás költségeit, a felrakás, a fuvarozási tevékenység befejezése, illetve a lerakodás teljesítési időpontjaival.
Az Áfa tv. 37. §-a alapján a teljesítés helye az adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Mindez azt jelenti, ha a címzett és a feladó is magyar adóalany, akkor a fuvarozási tevékenység, mint szolgáltatásnyújtás teljesítési helye Magyarország. Eddig abból indultunk ki, hogy a feladó a fuvarozási tevékenység megrendelője. Nem érvényesül azonban más szabály akkor sem, ha a fuvarozási tevékenység megrendelője a vevő, számára is a fuvarozás befejezése jelenti a fuvarozás teljesítési időpontját.
Az Áfa tv. 55. §-ának (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul. Az Áfa tv. szerint ez a teljesítés, ami nem lehet más, mint a fuvarozási tevékenység befejezésének, a küldemény átvételének az időpontja.
A hivatkozottakból egyértelműen következik, hogy mind számvitelileg, mind az adótörvények szerint a teljesítés időpontja a lerakodás időpontjához kapcsolódik (a fuvarozó felelőssége is jellemzően ezzel az időponttal szűnik meg), és nem a felrakodáshoz. Devizában történő számlázás esetén is a lerakodás időpontjához kapcsolódó választott devizaárfolyamot kell a forintra történő átszámításnál alkalmazni.
