A járványhelyzet hatása a munkaidőkeretre
Olvasási idő:
A veszélyhelyzethez kapcsolódó szabályozás lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy az egyébként irányadónál hosszabb, akár 24 havi, azaz kétéves munkaidőkeret is elrendeljenek. Fontos tudnunk, hogy a veszélyhelyzet megszűnése az említett munkaidőkereteket nem érinti, azt nem szükséges lezárni és a munkavállalókkal sem kell idő előtt elszámolni.
A koronavírus-járvány indokolta veszélyhelyzet 2020. június 17-én történő megszüntetésével az ahhoz kapcsolódó speciális munkajogi rendelkezések nagy része hatályon kívül helyezésre került. Néhány átmeneti rendelkezés kivételével munkajogi szempontból visszaállt a régi rend.
A munkaidőkeret elnyújtása
A veszélyhelyzethez kapcsolódó szabályozás lehetővé tette a munkáltatók számára, hogy az egyébként irányadónál hosszabb, akár 24 havi, azaz kétéves munkaidőkeret is elrendeljenek.
A veszélyhelyzet megszűnése az említett jogszabályi felhatalmazásnak megfelelően elrendelt munkaidőkereteket nem érinti, azokat nem szükséges a veszélyhelyzet megszűnése következtében lezárni, és a munkavállalókkal idő előtt elszámolni. Amennyiben azonban a veszélyhelyzet fennállása alatt elrendelt munkaidőkeret a veszélyhelyzet megszűnését követően véget ér, újabb munkaidőkeret – az alább taglalt egyetlen kivétellel – már csupán az Mt. 94. §-ában meghatározott általános szabályok szerint rendelhető el. Ennek megfelelően a munkáltató jelenleg legfeljebb 4 hónapos, azaz 16 hetes munkaidőkeretet jogosult alkalmazni, illetve 6 hónapos vagy 26 hetes munkaidőkeret rendelhető el, ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli vagy több műszakos, esetleg a munkavállaló idényjellegű tevékenység keretében kerül foglalkoztatásra, munkaköre készenléti jellegű, vagy meghatározott, közlekedéssel kapcsolatos munkakörben kerül foglalkoztatásra. Amennyiben a munkáltatónál ezt objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a felek által kötött kollektív szerződés rendelkezése alapján a munkaidőkeret hossza legfeljebb harminchat hónap lehet. Kölcsönzött munkavállalók esetében, akikre a kölcsönvevőnél irányadó kollektív szerződés hatálya nem terjed ki, tehát legfeljebb 6 hónapos munkaidőkeret rendelhető el.
Az átmeneti rendelkezések ugyan lehetővé teszik a munkáltató számára, hogy az állami foglalkoztatási szervként eljáró Békés Megyei Kormányhivatal engedélye alapján legfeljebb 24 hónapos, azaz kétéves munkaidőkeretet rendeljen el a veszélyhelyzet megszűnését követően is, erre a munkáltatónak a veszélyhelyzetben irányadó szabályozáshoz képest sokkal szűkebb körben, szigorúbb feltételek mellett van lehetősége. A Kormányhivatal a munkáltató, honlapon megtalálható formanyomtatványon beadott kérelmére csupán akkor engedélyezi az Mt.-ben meghatározottnál hosszabb munkaidőkeret alkalmazását a munkáltató számára, ha az olyan új munkahelyteremtő beruházás megvalósításához szükséges, melyhez nemzetgazdasági érdek fűződik [a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 56. § (4) bekezdés]. Az olyan munkáltatók számára tehát, akik meglévő állományuk vonatkozásában szeretnének az általánosan irányadónál hosszabb munkaidőkeretet elrendelni, új munkahelyeket azonban ennek kapcsán nem hoznának létre, jelenleg nincs lehetőség az Mt. szabályaitól való eltérésre.
A munkaidő-beosztás módosítása
Fontos kiemelni, hogy a munkaidő-beosztás határidő nélkül történő módosításának lehetősége is megszűnt, a továbbiakban a munkavállalók beosztását a munkaidő kezdetét kevesebb, mint 96 órával megelőzően már csupán a munkavállaló hozzájárulásával van lehetőség módosítani [Mt. 97. § (5) bekezdés]. Amennyiben a munkavállaló nem adja beleegyezését a módosításhoz, a munkáltatónak lehetősége van túlmunkát elrendelni, illetve köteles állásidőt fizetni.
Főleg háromműszakos munkarendben jelenthet problémát, hogy a vírushelyzet következtében szükségessé vált többlettakarítást, illetve műszakok közti fertőtlenítést nincs mikor elvégezni, hiszen az egyes műszakok egymásnak „adják át a kilincset”, sosem üres a munkavégzés helye. Erre nem jelent jogszerű megoldást, az, ha a munkavállalókat megillető munkaközi szünetet a munkáltató a műszak végén, esetleg rögtön a műszak elején adja ki, hiszen a munkaközi szünet kiadására legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell sort keríteni [Mt. 103. § (5) bekezdés]. A munkáltatónak emellett figyelnie kell arra is, hogy a törvény által biztosított 20 percen felül csupán akkor biztosíthat fizetetlen szünetet, ha erről a munkavállalókkal előzetesen egyénileg vagy kollektív szerződésben megállapodott [Mt. 103. § (3) bekezdés]. Amennyiben a pótlólagos szünetről nem szól megállapodás, minden további, akár járványügyi intézkedések elvégzéséhez szükséges munkaközi szünet a munkavállaló állásidejének minősül, arra tekintettel őt díjazás illeti meg.
(Lezárva: 2020. szeptember 5.)
