Megbízási szerződés (általános)

A Ptk. megbízási szerződés fogalmát meghatározó 6:272. §-a két vonatkozásban is módosít a régi Ptk. megbízás fogalmán. Egyrészt a törvény szövegében is egyértelművé kívánja tenni a megbízás és a meghatalmazás dogmatikai elkülönítését azzal, hogy a megbízott a „rábízott ügy” helyett immáron a „rábízott feladat” ellátására köteles. Másrészt már a szerződés fogalmában kifejezetten nevesíti a megbízó díjfizetési kötelezettségét.

 A „rábízott feladat” hatályos jogunk alapján bármiféle jogszerű feladat lehet, bármilyen, jogszabályba nem ütköző emberi tevékenység végzése. A jogszabályba ütköző feladatra irányuló megbízási szerződés a Ptk. 6:96. §-a alapján semmis, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. 
A „rábízott feladat” kifejezés fontos szerepet játszik ezen kívül a megbízási és a vállalkozási szerződések elhatárolása során is. A gyakorlatban számos esetben bizonytalanság észlelhető a két szerződéstípus egymástól való elhatárolása tekintetében. Ez főleg arra vezethető vissza, hogy a megbízási szerződésben megtalálhatók a vállalkozási szerződés egyes elemei. A megbízott tehát valamely cél érdekében való tevékenységre vállal kötelezettséget, de nem ígéri azt, hogy tevékenysége meghatározott eredménnyel fog járni. A megbízásnál a szolgáltatás maga a szerződésben meghatározott tevékenység kifejtése, a vállalkozásnál pedig a tevékenységgel elérhető s a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása.  A megbízottnak akkor is jár a díj, ha tevékenysége nem vezetett eredményre, kivéve, ha az eredmény elmaradásáért felelős. Míg tehát a vállalkozási szerződés rendszerint eredménykötelem, a megbízási szerződés nem az. 

A megbízási szerződés fogalmának másik újdonsága a megbízó díjfizetési kötelezettségének nevesítése. A Polgári Törvénykönyv a megbízási szerződés létrejöttére vonatkozóan – elődjétől eltérően – semmilyen alaki megkötést nem tartalmaz. A szerződés akár szóban, akár írásban, ritkábban pedig ráutaló magatartással is létrejöhet. 

Kapcsolódó jogszabály