Megállapodás holtig tartó haszonélvezeti jog alapításáról

A haszonélvezet joga kiterjed arra, hogy a haszonélvező a más tulajdonában álló dolgot birtokolja, használja, hasznosítsa és szedje a hasznait. A tulajdonjog önállósult részjogosítványait – a rendelkezési jog kivételével – gyakorolhatja. Főszabályként a haszonélvezeti jog ingyenesen gyakorolható, de alapítása – szerződéssel való alapítás esetén – történhet ellenérték fejében.

A haszonélvezeti jog alanyai a haszonélvező mint jogosult és a dolog tulajdonosa mint kötelezett (Ptk. 5:146. §-149. §). A haszonélvező oldalán ez személyhez kötött jog, sem élők között, sem halál esetére nem ruházható át, örökölni sem lehet. Előfordulhat, hogy ugyanazon a dolgon a haszonélvezet több személyt illet meg (például az örökhagyó halála után a dolgot annak gyermeke örökli, de a túlélő házastársnak özvegyi haszonélvezeti joga lesz rajta. Majd a gyermek is elhalálozik, s a dolog az ő további leszármazójára száll, de a gyermek özvegyének is haszonélvezeti joga keletkezik rajta). Ez esetben az új Ptk. – a régitől eltérően – egyértelműen rendezi a kérdést, miszerint ilyenkor a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni a birtoklás és használat mikéntjének kérdésében, ami a haszonélvezők közötti megállapodással történhet, vagy bíróság határozhat ebben.
A haszonélvezővel szemben a kötelezett a dolog mindenkori tulajdonosa, s a tulajdonos személyében beállott változás a haszonélvezetet nem érinti (például a dolog eladása vagy elajándékozása, elbirtoklása, de elkobzása esetén is fennmarad).

A haszonélvezeti jog fennállásának időtartamát tekintve az csak korlátozott ideig, és legfeljebb a haszonélvező élete végéig állhat fenn. Szerződéssel alapított haszonélvezet esetén ezt a felek pontosan meghatározhatják, a jogszabály alapján létrejövő haszonélvezet mindig a jogosult élete végéig állhat fenn.

A törvény a haszonélvező jogai és kötelezettségei között rendezi a haszonélvezet gyakorlásának módját. Ennek zsinórmértéke a rendes gazdálkodás, miközben mind a tulajdonos mind a haszonélvező érdekeit figyelembe kell venni. A tulajdonos érdeke, hogy dolgát a haszonélvezet megszűnése után lehetőleg eredeti állapotban kapja vissza, a haszonélvező érdeke pedig, hogy jogait teljes mértékben gyakorolhassa.
A fenti szabályhoz igazodik az, hogy a haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül is jogosult azokra a változtatásokra vagy átalakításokra, amelyek a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartásához szükségesek és a rendes gazdálkodás szabályaival nem ellentétesek. (például termőföld művelési ágának megváltoztatása). Minden egyéb esetben csak a tulajdonos hozzájárulásával történhet a dolog átalakítása vagy megváltoztatása.
A haszonélvező köteles viselni a dolog használatával együtt járó terheket. E terhek rendszerint a haszonélvezőnél térülnek meg, azokat a dolog hasznaiból, jövedelméből szokás fedezni (például közterhek, karbantartás, felújítás stb.). Ugyanakkor a rendkívüli javítási és helyreállítási munkák elvégzésére a haszonélvező nem köteles (például árvíz után újjáépíteni az elsodort épületet).
A haszonélvezőt a tulajdonos irányában értesítési kötelezettség terheli, hiszen a tulajdonos jogosult minden olyan körülményt megismerni, amely a dolgát érinti. Az értesítési kötelezettség kiterjed a dolgot fenyegető veszélyre (például az épületrész leomlása várható), a dologban esett kárra (az épületrész összeomlott), illetve arra is, ha a haszonélvezőt jogainak gyakorlásában valaki akadályozza. Ezek az események a tulajdonos érdekeinek sérelmét is jelenthetik, aki ilyenkor a szükséges intézkedéseket meg tudja tenni – s ezeket az intézkedéseket a haszonélvező köteles tűrni.

Kapcsolódó jogszabály