Gazdaságátadási ajándékozási szerződés

A hazai kis- és középvállalkozások többségénél égető probléma a generációváltás, és minden, ami azzal jár. A családi gazdaságokat újabban pályázati források is segítik.

„A Gazdaságátadási együttműködés támogatása című KAP-RD07-1-25 felhívás alapvető célja a gazdaságátadás ösztönzése, a sikeres utódlási szakaszokon alapuló családi gazdaságok társadalmi és gazdasági fenntarthatóságának elősegítése a gazdaságátadó támogatásával.”

Az „akció” jogi kereteit elsődlegesen az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (Gazdaságátadási tv.) adja. Az ebben előírtakat a jogalkotó 2025. január 15-én hatályba lépő módosítása, illetve az ugyanezen a napon életbe lépett végrehajtási rendelet pontosította, kiküszöbölve ezzel a kiinduló jogszabály 2023. évben történt hatálybalépését követően tapasztalt jogértelmezési problémákat.

Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Gazdaságátadási törvény) 2023. január 1. napján lépett hatályba.

A Gazdaságátadási törvény konkrétan nevesíti, hogy gazdaságátadói, illetőleg gazdaságátvevői oldalon kik állhatnak. Gazdaságátadó az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki
- legalább 10 éve saját nevében és saját kockázatára folytat mező- erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet és ebből igazoltan árbevétele származott, valamint
- a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója vagy az akként bejegyzett gazdasági társaság tulajdonosa.
Gazdaságátvevő az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, az 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki
- a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy
- a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

Gazdaságátadási szerződés a fenti leírásnak megfeleltethető gazdaságátadó és gazdaságátvevő között jöhet létre.
A Gazdaságátadási törvény ugyanakkor pontosan körülírja, hogy mi lehet a gazdaságátadási szerződés tárgya, azaz mit jelent a gazdaság fogalma: a gazdaság működtetését szolgáló,
- a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld - ideértve a tanyát is - a 3. § (3) bekezdésének figyelembevételével,
- a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló, mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges egyéb ingatlanok,
- a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló, mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingó dolgok, amelyekre nézve a gazdaságátadót megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága,
- a gazdaságátadót illető vagy terhelő, mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok,
- a gazdaságban végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaság vagyonából való részesedés, szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség, valamint
- fentiekben meghatározott vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek.

A gazdaságátadási szerződések öt fő fajtáját különböztetjük meg:
- gazdaságátadási adásvételi szerződés,
- gazdaságátadási ajándékozási szerződés,
- gazdaságátadási tartási szerződés,
- gazdaságátadási életjáradéki szerződés,
- gazdaságátadási haszonbérleti szerződés.

Egy szerződésen belül az egyes vagyoni elemekre vonatkozóan a szerződésfajtákat a szerződő felek vegyíthetik.

Gazdaságátadási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Gazdaságátvevő egy személy lehet.
A szerződésben minden esetben meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek értékét. Gazdaságátadási ajándékozási, tartási, és életjáradéki szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek.

Gazdaságátadási adásvételi, ajándékozási, tartási, életjáradéki szerződések esetén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi törvény) földnek minősülő ingatlanok esetén elővásárlási jog nem áll fenn. A gazdaságátadási szerződéseket a megkötéstől számított 60 napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

Van lehetőség arra is, hogy a gazdaságátadás ne azonnal, hanem egy hosszabb átmeneti időszak után valósuljon meg.

Ez az időszak akár 5 éves is lehet, mégpedig úgy, hogy a felek először megkötik a gazdaságátadási szerződést (amiben megállapodnak az együttműködés időtartamáról), de a gazdasasághoz kapcsolódó jogok csak az átmeneti időszak végén szállnak át az átvevőre. Ezalatt közösen viselik a működéssel járó költségeket és közösen részesednek az eredményből is, melynek mértékét természetesen szabadon állapíthatják meg a szerződésükben. Fontos, hogy a gazdaság irányítása – a felek eltérő megállapodása hiányában – együttesen illeti meg a feleket. Ha pedig a felek bármelyike nem teljesítené a szerződésben foglalt kötelezettségeit, úgy az átmeneti időszak alatt azonnali hatállyal felmondható lesz a szerződés. Arra nézve pedig, hogy milyen feltételeket határoznak meg a szerződésben – természetesen a kötelező elemeken túl – a felek szabadon állapodhatnak meg.

Kapcsolódó jogszabályok (2)

2021. évi CXLIII. törvény 2013. évi CXXII. törvény