2024. évi LV. törvény
egyes adótörvények módosításáról
A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan: középpontjában az adócsökkentés, a családok és a vállalkozások támogatása, az egyszerűsítés és a gazdaságfehérítés áll. Ennek a gazdaságfilozófiának az eredményeként az elmúlt évtizedben a magyar kormány európai uniós viszonylatban messze a legnagyobb mértékben csökkentette a munkát terhelő adókat, emellett pedig végrehajtotta Európa egyik legnagyobb gazdaságfehérítését és létrehozta Európa egyik legversenyképesebb adórendszerét. A kormány a háborús válság ellenére idén növekedési pályára állította a gazdaságot, és célja, hogy a gazdasági semlegesség politikájával a következő években a magyar gazdaság tartós növekedését biztosítsa. Ennek érdekében a kormány további adócsökkentésekkel és egyszerűsítésekkel számos adótörvény módosítására tesz javaslatot. A kormány célja, hogy a gyermeket nevelő családok helyzete érezhetően javuljon a következő években, ezért két lépcsőben, 2025. július 1-jei és 2026. január 1-jei emeléssel kétszeresére növeli a gyermekek után járó adókedvezményt. Az intézkedéssel a családoknál maradó adókedvezmény éves összege meghaladhatja a 650 milliárd forintot. Az adótörvények módosításával a kormány többek között személyi jövedelemadót érintő könnyítéseket, újabb gazdaságfehérítő lépéseket és adminisztrációcsökkentést céloz, továbbá uniós jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz.
I. FEJEZET
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
16. §
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
24. §
A Tao. törvény 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
25. §
A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása
4. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosítása
34. §
A Minimumadó törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
35. §
A Minimumadó törvény az 5. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.
II. FEJEZET
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
5. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
53. §
Az Áfa tv. a következő 371. §-sal egészül ki:
„371. § E törvény 2026. december 31-én hatályos 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora szerinti lakóingatlan-értékesítés általános forgalmi adó mértékére a 2026. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a 84. § szerint megállapított időpont a 2027. január 1. napjával kezdődő és a 2030. december 31. napjával záruló időszakra esik, feltéve, hogy
a) építési engedélyhez kötött építési munka esetén a lakóingatlan építésére az építési engedély 2026. december 31. napjáig véglegessé vált, vagy
b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet 2024. szeptember 30. napjáig bejelentették, vagy
c) a magyar építészetről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentést 2026. december 31. napjáig tudomásul vették.”
55. §
Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
56. §
Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
57. §
Hatályát veszti az Áfa tv.
1.
142. § (1) bekezdés k) pontja,
8.
3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 50. és 51. sora.
6. Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény módosítása
7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
64. §
(1)
A Jöt. 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy jogosult az e tevékenységéhez, valamint az e tevékenységhez kapcsolódóan végzett vasúti vontatáshoz, tolatáshoz felhasznált villamos energia adójának visszaigénylésére.”
72. §
A Jöt.
c)
95. § (9)-(11) és (13) bekezdésében a „113. § (1)” szövegrészek helyébe a „113. § (1)-(1a)” szövegrész,
lép.
8. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
77. §
A Rega tv. melléklete I. részében
b)
foglalt 2. táblázat 6. sorában az „elektromos és hibrid meghajtású” szövegrész helyébe az „elektromos meghajtású”
lép.
78. §
A Rega tv. melléklet I. és II. része helyébe a 11. melléklet lép.
9. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
10. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása
III. FEJEZET
EGYES ÁGAZATI ADÓK
11. A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása
12. A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény módosítása
92. §
(2)
A 2025. január 1-jét megelőzően keletkezett hozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítására, bevallására és megfizetésére, valamint az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatásra a Légiadó tv. 1-4. §-ának 2024. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
IV. FEJEZET
HELYI ADÓK ÉS GÉPJÁRMŰADÓ
13. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
14. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
104. §
A Gjt. 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.
V. FEJEZET
ILLETÉKEK
15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
107. §
Az Itv. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. § A 2024. évet követően a 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti illeték mértéke a tárgyévet megelőző évi illeték mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 24. § (1) bekezdés szerinti mértékeket 50 vagy 100 forintra, a 24. § (2) bekezdésben említett illeték mértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”
108. §
(1)
Az Itv. 26. § (18) bekezdés a) pontja a következő ae) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában
a) nem minősül elidegenítésnek]
„ae) földön fennálló a tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti bekebelezés következtében történő megszűnése.”
(2)
Az Itv. 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]
„b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását
ba) földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára engedi át, vagy
bb) legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, vagy
bc) olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, vagy
bd) olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy
be) erdőkezelésbe adja,
feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a termőföld használója, hasznosítója vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá, továbbá erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.”
109. §
(1)
Az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:)
„a) peres eljárásban
aa) 300.000 forintig 18.000 forint;
ab) 300.001-3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;
ac) 3.000.001-10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;
ad) 10.000.001-30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;
ae) 30.000.001-50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a;
af) 50.000.001-100.000.000 forintig 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a;
ag) 100.000.001-250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a;
ah) 250.000.001-500.000.000 forintig 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;
ai) 500.000.001 forint felett 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;”
(2)
Az Itv. 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a peres eljárásban a követelés lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos, és a pertárgyérték 10.000.001
250.000.000 forint közötti, az (1) bekezdés a) pont ad)-ag) alpontja alapján megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni.
(1b) Ha a követelésnek csak egy része kapcsolatos lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal, az illetéket e követelésrész tekintetében külön kell megállapítani, és az illeték megállapítása során az (1a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.”
(3)
Az Itv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul - ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja -, az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapított, az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj - esetleges kedvezményekkel csökkentett - összegét be kell számítani.”
110. §
Az Itv. a következő 102/H. §-sal egészül ki:
„102/H. § A 24/A. § szerint megállapított illetékmértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján.”
111. §
Az Itv.
a)
24. § (6) bekezdésében az „értékesíti” szövegrész helyébe a „ruházza át” szöveg,
b)
26. § (16) bekezdésében a „de minimis támogatásnak” szövegrész helyébe az „az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásnak” szöveg,
c)
26. § (17) bekezdésében az „a de minimis támogatás” szövegrész helyébe az „az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatás” szöveg,
d)
26. § (18a) bekezdésében a „termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat” szövegrészek helyébe a „termelőszervezet, családi mezőgazdasági társaság, erdőbirtokossági társulat” szöveg,
e)
62. § bekezdés l) pontjában az „összefüggésben alaptalanul” szövegrész helyébe az „összefüggésben, valamint a pszichiátriai betegekkel szemben alaptalanul” szöveg,
f)
91. § (1) bekezdésében az „ingatlanügyi hatósághoz” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,
g)
102. § (1) bekezdés u) pontjában a „szerinti vagyonkezelő alapítvány” szövegrész helyébe a „szerinti vagyonkezelő alapítvány, mezőgazdasági vagyonkezelő alapítvány” szöveg,
h)
103. § (6) bekezdésében a „ , 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.)” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg
lép.
16. A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
112. §
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. (a továbbiakban: Pti. törvény) a következő 8/B. alcímmel egészül ki:
„8/B. Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték
8/B. § (1) Az 1. § szerinti adóalanyt kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettség terheli - a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó,
a) a 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a 3. § (4) bekezdés a) pontja és - a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével - a 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,
b) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vétel,
c) az ügyfél javára, továbbá - a hitelintézet kivételével - más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által a Bszt. 4. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása esetében.
(2) Amennyiben egy ügylet vonatkozásában az (1) bekezdés a) vagy b) pontja és c) pontja alapján is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak az (1) bekezdés c) pontja alapján kell teljesíteni.
(3) Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség
a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és
b) - az (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével - a 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.
(4) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügylet teljesítésének napján, az (1) bekezdés c) pontja esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik.
(5) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre az 5. § alapján kötelezett személy,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy köteles megfizetni.
(6) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetében a 6. § (1) bekezdés a)-g) és i) pontja szerinti adóalap,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap figyelemmel a 8/A. § (5) bekezdés b) pontjára,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik, azzal, hogy magánszemély - ide nem értve az egyéni vállalkozót - megbízó esetén a csereügyletre vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege.
(7) Külföldi pénznemre szóló művelet esetén a (6) bekezdés szerinti összeget az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti művelet esetében a teljesítési napon, az (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
(8) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint.
(9) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget
a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti ügyletre a 8. § (1)-(2a) bekezdésének,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyletre a 8/A. § (6) bekezdésének megfelelően kell
megállapítani, bevallani és megfizetni.”
113. §
A Pti. törvény
a)
3. § (4) bekezdés k) pontjában az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,
b)
6. § (1) bekezdés c) és i) pontjában, továbbá 8/A. § (5) bekezdésében a „20” szövegrész helyébe az „50” szöveg,
c)
7. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a „0,3” szövegrész helyébe a „0,45” szöveg,
d)
7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a „10” szövegrész helyébe a „20” szöveg,
e)
7. § (1) bekezdés c) pontjában a „0,6” szövegrész helyébe a „0,9” szöveg
lép.
VI. FEJEZET
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
17. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
18. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
VII. FEJEZET
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
19. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
20. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása
21. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása
VIII. FEJEZET
VÁMIGAZGATÁS
22. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása
IX. FEJEZET
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
23. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
24. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
X. FEJEZET
A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL SZERVEZETÉT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
25. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
XI. FEJEZET
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
26. A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosítása
27. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
197. §
(1)
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 20. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (5a)-(5c) bekezdéssel:
„(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek
a) földgáz és a magas inertgáztartalmú földgáz esetében, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga
aa) nem haladja meg a 15 EUR/MWh jegyzésárat, az 5%-a,
ab) meghaladja a 15 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F1%-a, ahol F1=20-(225/PTTF),
ac) meghaladja a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F2%-a, ahol F2=40-(725/PTTF),
ad) meghaladja az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F3%-a, ahol F3=45-(925/PTTF),
ae) meghaladja 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F4%-a, ahol F4=50-(1425/PTTF);
b) kőolaj esetében, ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga
ba) nem haladja meg a 25 USD/bbl jegyzésárat, az 5%-a,
bb) meghaladja 25 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg az 50 USD/bbl jegyzésárat, K1%-a, ahol K1=15-(250/PBrent),
bc) meghaladja az 50 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 80 USD/bbl jegyzésárat, K2%-a, ahol K2=30-(1000/PBrent),
bd) meghaladja a 80 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 110 USD/bbl jegyzésárat, K3%-a, ahol K3=45-(2200/PBrent),
be) meghaladja a 110 USD/bbl jegyzésárat, K4%-a, ahol K4=60-(3850/PBrent);
c) az a)-b) ponttól eltérően
ca) a nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében 2%-a,
cb) a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt többlet szénhidrogén esetében 1%-a,
cc) a bányavállalkozó, vagy a bányavállalkozó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás) saját maga által energia előállítási célból felhasznált magas inertgáztartalmú földgáz esetében 2%-a,
cd) a szénhidrogén-kitermelés fokozása érdekében visszasajtolásra kerülő magas inertgáztartalmú földgáz esetében 1%-a,
ce) a szén-dioxid-tartalom visszasajtolásával megvalósuló dúsítási technológiával kezelt magas inertgáztartalmú földgáz esetében 2%-a,
d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében 12%-a,
e) szén-dioxid gáz esetében 12%-a,
f) termálvízzel kitermelt földgáz hasznosítása esetében 2%-a,
g) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyag esetében 5%-a;
h) kőszén bányászata esetében 0%-a;
i) egyéb ásványi nyersanyag esetében 2%-a.
(4) A (3) bekezdés
a) a) pontjának alkalmazásában:
aa) F1-4: a bányajáradék százalékos mértéke (%),
ab) PTTF: a TTF földgáz bevallási időszakra elérhető napi záró jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh);
b) b) pontjának alkalmazásában:
ba) K1-4: bányajáradék százalékos mértéke (%),
bb) PBrent: Brent kőolaj bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (USD/bbl).
(5) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bányajáradék mértéket két tizedesjegy pontosságúra kerekítve kell meghatározni.
(5a) A bányajáradék mértéke
a) az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra, vagy
b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra
felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.
(5b) A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az igénybe vett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2%-a.
(5c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra- beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a.”
(2)
A Bt. 20. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem kell bányajáradékot fizetni)
„g) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében, ha a lecserélésből származó párnagázt a kitermeléssel megegyező mennyiségben a föld alatti gáztárolóba visszapótolják.”
198. §
(1)
A Bt. 49. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„25. „Növelt hatékonyságú művelési eljárás” : olyan elsődleges és másodlagos művelési eljárásnak nem minősülő többletszénhidrogén-kihozatali eljárás, amely a szénhidrogéntelítettség csökkentését eredményezi, és ezzel megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén mennyiséget.”
(2)
A Bt. 49. § 25b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„25b. „Másodlagos művelési eljárás” : olyan többletszénhidrogén-kitermelésére irányuló művelet, amely kívülről alkalmazott energiatárolóba juttatásával a korábbi termelés során lecsökkent nyomás további termeléshez szükséges mértékű megemelését és fenntartását célozza, víz, szén-dioxid- vagy szénhidrogén-gáz besajtolásával.”
(3)
A Bt. 49. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„38. „Nem hagyományos eredetű szénhidrogén” : az olyan szénhidrogén, amely jelentős kiterjedésű, kőzettanilag homogénnek tekinthető, földgáz esetében legfeljebb 0,1 mD, kőolaj esetében legfeljebb 1 mD áteresztőképességgel jellemezhető tároló térrészben helyezkedik el, és kizárólag repesztési műveletekkel mobilizálható.”
199. §
A Bt.
a)
20. § (6) bekezdés e) pontjában az „után, valamint” szövegrész helyébe az „után,” szöveg,
b)
a 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „után.” szövegrész helyébe az „után, és” szöveg,
c)
a 20. § (8) bekezdésben a „kitermelési helyenként” szövegrész helyébe a „koncessziós területenként” szöveg,
d)
a 27. § (8) bekezdés b) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)” szövegrész helyébe az „a kapcsolt vállalkozása” szöveg
lép.
28. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
29. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
30. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény módosítása
203. §
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1.) 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
31. Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény módosítása
204. §
Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.
32. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása
33. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
34. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
207. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 110. § a) pontja nem lép hatályba.
35. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény
208. §
Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 51. §-a és 53. § 6. pontja.
36. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény
37. A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény
XII. FEJEZET
VESZÉLYHELYZETI KORMÁNYRENDELETEK MÓDOSÍTÁSA ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSE
38. Az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása
39. A veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
40. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
41. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
42. Egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezése
XIII. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
43. Hatályba léptető rendelkezések
217. §
(1)
Ez a törvény - a (2)-(13) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)
Az 1. melléklet 5. pontja 2024. december 1-jén lép hatályba.
(3)
A 166. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4)
A 20. § (2)-(7) bekezdése, 22. § (1) bekezdése, 26. § i) pontja, 27. § a)-l) és p) pontja, 32. §, 33. § és a 164. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(5)
Az 1. §-3. §, 5. §-13. §, 17. § a), b) és d)-f) pontja, 25. §, 28. §, 41. §, 48. §, 51. §, 55. §, 56. §, 58. §-62. §, 63. § (1)-(2) bekezdése, 64. § (2) bekezdése, 65. §, 67. §-70. §, 72. § a), b) és d)-g) pontja, 73. §, 77. §, 79. §, 81. §-89. §, 92. §, 93. §, 96. § (1) bekezdés, 97. §, 100. §-102. §, 104. §-108. §, 111. § a), d), f) és g) pontja, 114. §-127. §, 129. §-133. §, 135. §, 136. §, 138. §, 140. § (3) bekezdése, 141. §, 142. § 2-5. és 8-13. pontja, 143. §, 144. §, 147. §-152. §, 155. §-163. §, 174. §, 175. § (2) bekezdése, 176. § 1-4., 6-13. és 17. pontja, 187. § (3) bekezdése, 197. §-199. §, 200. § (2) bekezdése, 201. §-203. §, 206. §, 212. § c) pontja, 213. §-215. §, 1. melléklet 1-3., 6-8. és 11-16. pontja, 3., 6., 7., 8. és 9. melléklete 2025. január 1-jén lép hatályba.
(6)
A 39. §, 42. §-47. §, 54. § d)-f) pontja, 57. § 2-7. pontja 2025. január 2-án lép hatályba.
(7)
A 128. §, 140. § (4) bekezdése 2025. január 15-én lép hatályba.
(8)
A 109. § és 205. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(9)
A 40. §, 50. §, 74. §-76. §, 78. §, 111. § e) pontja és a 11. melléklet 2025. március 1-jén lép hatályba.
(10)
A 4. § (1) bekezdése, 38. §, 52. §, 134. §, 137. §, 145. §, 146. § 2025. július 1-jén lép hatályba.
(11)
A 4. § (2) bekezdés, 200. § (1) bekezdés 2026. január 1-jén lép hatályba.
(12)
A 53. §, 57. § 1. és 8. pontja 2027. január 1-jén lép hatályba.
(13)
A 64. § (1) bekezdése és a 72. § c) pontja az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lép hatályba.
(14)
A 64. § (1) bekezdése és a 72. § c) pontja hatálybalépésének naptári napját - annak ismertté válását követően - az adópolitikáért felelős miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
44. Az Európai Unió jogának való megfelelés
218. §
(1)
E törvény 17. § c) pontja, 26. § c)-f) és h) pontja, 90. §-a, 98. §-a, 111. § b), c) és h) pontja, valamint 142. § 1. pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(2)
E törvény 19. §-a az (EU) 2016/1164 irányelvnek a harmadik országokat érintő hibrid struktúrákból adódó diszkrepanciák tekintetében történő módosításáról szóló 2017. május 29-i 2017/952 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)
E törvény 23. §-a a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozatnak való megfelelést szolgálja.
(4)
E törvény 26. § b) és k)-n) pontja, 93. §-a és 97. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletnek való megfelelést szolgálja.
(5)
E törvény 27. §-a m)-o) és q) pontja, 91. §-a és 99. §-a az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakaszának, a támogatási programot jóváhagyó SA.103089 számú határozatnak és az azt módosító európai bizottsági határozatoknak való megfelelést szolgálja.
(6)
E törvény 30. §-a, 31. §-a, 34. §-36. §-a az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2523 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(7)
E törvény 63. § (1)-(2) bekezdése, 64. §-a és 65. §-a, 72. § d) és e) pontja az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(8)
E törvény 10. alcíme, 129. §-a egyes rendelkezéseinek a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(9)
E törvény 171. §-a, 172. §-a, 173. §-a, 176. § 16. pontja, 180. §-a és 181. §-a az 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(10)
E törvény 174. §-a, 176. § 2-4., 6-13. és 17. pontja a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(11)
E törvény 176. § 14-15. pontja a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2101 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(12)
E törvény 191. §-a a 2009/917/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. március 13-i (EU) 2024/868 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(13)
E törvény 201. §-a vízvédelmi politika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.
1.
1. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
2.
2. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
3.
3. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
4.
4. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
5.
5. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
6.
6. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
7.
7. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
8.
8. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
9.
9. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
1.
A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. melléklete a következő 40a. ponttal egészül ki:
„40a. Kamerun”
2.
A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 58c-58e. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 58f. ponttal egészül ki:
„58c. Örményország 58d. Pakisztán
58e. Panama 58f. Peru”
3.
A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 69b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 69c. ponttal egészül ki:
„69b. Szenegál 69c. Szingapúr”
10.
10. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ
11.
11. MELLÉKLET A 2024. ÉVI LV. TÖRVÉNYHEZ