72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet
a hulladékjegyzékről
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 1. pontjában,
az 6. § tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában,
a 7., 8. § és 10. § (2) bekezdése tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 6. pontjában,
a 9. és 10. § (3) bekezdése tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (2) bekezdés 5. pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. §
(1)
A hulladékjegyzék főcsoportjainak megnevezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2)
A hulladékjegyzék főcsoportjait, alcsoportjait és az egyes hulladéktípusok jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
(3)
A hulladékjegyzék használatához szükséges útmutatót a 3. melléklet tartalmazza.
2. §
E rendelet alkalmazásában:
1.
átmeneti fém: a szkandium, a vanádium, a mangán, a kobalt, a réz, az ittrium, a nióbium, a hafnium, a volfrám, a titán, a króm, a vas, a nikkel, a cink, a cirkónium, a molibdén és a tantál minden vegyülete, valamint ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva;
2.
megszilárdulás: olyan folyamat, amelyek adalékanyagok hozzáadása révén a hulladéknak csak a fizikai állapotát változtatja meg, kémiai tulajdonságait nem;
3.
nehézfém: az antimon, az arzén, a kadmium, a króm (VI), a réz, az ólom, a higany, a nikkel, a szelén, a tellúr, a tallium és az ón minden vegyülete, illetve ezek az anyagok fémes formában, amennyiben azok veszélyes anyagként vannak besorolva;
4.
poliklórozott bifenil és poliklórozott terfenil: a PCB, valamint a PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 144/2012. (XII. 27.) VM rendelet 2. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti PCB;
5.
részben stabilizált hulladék: olyan hulladék, amely a stabilizáció folyamata után még mindig tartalmaz olyan veszélyes összetevőket, amelyek nem alakultak át teljes mértékben nem veszélyes összetevőkké, és rövid, közép- vagy hosszú távon a környezetbe juthatnak;
6.
stabilizáció: olyan folyamat, amely módosítja a hulladék összetevőinek veszélyességét, és így a veszélyes hulladékot nem veszélyes hulladékká teszi;
7.
veszélyes anyag: olyan anyag, amely megfelel az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) I. mellékletének 2-5. részében szereplő kritériumoknak.
2/A. §
(1)
Az egyes hulladéktípusok veszélyességi jellemzőinek értékelésekor a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. mellékletében meghatározott kritériumokat kell alkalmazni.
(2)
A HP 4, HP 6 és HP 8 jelű veszélyességi jellemzők tekintetében a Ht. 1. melléklete szerint az egyedi anyagokra vonatkozó határértékeket kell alkalmazni. Ha a hulladékban egy adott anyag a határértéknél kisebb mennyiségben van jelen, akkor azt semmilyen küszöbérték kiszámításakor nem kell figyelembe venni. Ha egy hulladék valamely veszélyességi jellemzőjét vizsgálattal és a Ht. 1. melléklete szerint a veszélyes anyagok koncentrációjának határértékei alapján is értékelik, akkor a vizsgálat eredményeit kell mérvadónak tekinteni.
2/B. §
(1)
A hulladékjegyzékben a csillaggal (*) megjelölt hulladéktípusok a Ht. szerint veszélyes hulladéknak minősülnek, kivéve a Ht. 59. § (1) bekezdése alapján a háztartásban képződő vegyes hulladék.
(2)
Az olyan hulladéktípusokra, amelyekhez veszélyes és nem veszélyes hulladékot jelölő azonosító kód is rendelhető, a következő szabályok vonatkoznak:
1.
A hulladékjegyzékben veszélyes anyagra történő konkrét vagy általános hivatkozással csak olyan hulladék kerülhet veszélyesként azonosításra, amely olyan veszélyes anyagokat tartalmaz, amelyek jelenléte miatt a hulladék rendelkezik a Ht. 1. mellékletében felsorolt HP1 - HP8 és/vagy HP10 - HP15 jelű veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel. A HP 9 jelű veszélyességi jellemző meglétét jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hiányában referenciadokumentum alapján kell értékelni.
2.
A hulladéktípusok veszélyességi jellemzőit a Ht. 1. melléklete szerint a hulladékban található anyagok koncentrációjának határértékei alapján, vagy - ha az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet másképp nem rendelkezik -, a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendelettel vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekkel és útmutatásokkal összhangban lévő vizsgálatokkal lehet értékelni, az állatokon és embereken végzett vizsgálatok vonatkozásában figyelembe véve az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkét.
3.
A poliklórozott dibenzo-dioxinokat és dibenzo-furánokat (PCDD/PCDF), a DDT-t (1,1,1-triklór-2,2-bisz(4-klór-fenil) etán), a klórdánt, a hexaklór-ciklohexánokat (például lindánt), a dieldrint, az endrint, a heptaklórt, a hexaklór-benzolt, a klórdekont, az aldrint, a pentaklór-benzolt, a mirexet vagy a toxafént, hexabróm-bifenilt, illetve a PCB-t a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról és a 79/117/EGK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 850/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet IV. mellékletében a koncentrációra vonatkozóan meghatározott határértékeknél nagyobb arányban tartalmazó hulladékokat veszélyes hulladékként kell besorolni.
4.
A koncentrációra vonatkozóan a Ht. 1. mellékletében meghatározott határértékeket a tömbformában lévő, tiszta (veszélyes anyagokkal nem szennyezett) fémötvözetekre nem kell alkalmazni. Azok a fémötvözetek, amelyek veszélyesnek minősülnek, a 2. melléklet szerinti táblázatban tételesen szerepelnek és csillaggal (*) vannak jelölve.
5.
Annak megállapításakor, hogy egy hulladék rendelkezik-e bizonyos veszélyességi jellemzőkkel, figyelembe kell venni az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alábbi megjegyzéseit:
5.1.
az anyagok azonosításával, osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések: B, D, F, J, L, M, P, Q, R és U megjegyzés;
5.2.
a keverékek osztályozásával és címkézésével kapcsolatos megjegyzések: 1., 2., 3. és 5. megjegyzés.
6.
Azt követően, hogy megállapításra került, hogy egy hulladék rendelkezik-e bizonyos veszélyességi jellemzőkkel, a hulladékhoz hozzá kell rendelni a 2. mellékletben szereplő, a veszélyes vagy a nem veszélyes hulladékot jelölő azonosító kódok valamelyikét.
3. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
4. §
(1)
Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos hulladékgazdálkodási engedélyekben a hulladéktípusra vonatkozó megnevezések a hulladékgazdálkodási engedélyek időbeli hatályának lejártáig - az engedély módosítása nélkül - alkalmazhatók.
5. §
(1)
Ez a rendelet a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)
Ez a rendelet
a)
a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK bizottsági határozat;
b)
a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. január 16-i 2001/118/EK bizottsági határozat;
c)
a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. január 22-i 2001/119/EK bizottsági határozat;
d)
a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. július 23-i 2001/573/EK tanácsi határozat
e)
a hulladékjegyzékről szóló 2000/532/EK határozatnak a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő módosításáról szóló, 2014. december 18-i 2014/955/EU bizottsági határozat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
1.
1. MELLÉKLET A 72/2013. (VIII. 27.) VM RENDELETHEZ
A hulladékjegyzék főcsoportjai
2.
2. MELLÉKLET A 72/2013. (VIII. 27.) VM RENDELETHEZ
A hulladékjegyzék főcsoportjai, alcsoportjai és az egyes hulladéktípusok
3.
3. MELLÉKLET A 72/2013. (VIII. 27.) VM RENDELETHEZ
Útmutató a hulladékjegyzék használatához
1.
A hulladékjegyzék főcsoportokból, alcsoportokból és hulladéktípusokból áll.
2.
A főcsoportok 2 számjegyű azonosító kóddal rendelkeznek.
3.
Az alcsoportok 4 számjegyű, az egyes hulladéktípusok 6 számjegyű azonosító kóddal rendelkeznek.
4.
A (*)-gal jelölt azonosító kódok veszélyes hulladékot jelölnek.
5.
A hulladéktípus megnevezésének használata esetén a hulladék csak a hulladékképződést eredményező tevékenységnek megfelelő főcsoport és alcsoport megjelölésével együtt adható meg.
6.
Valamely anyagnak a hulladékjegyzékben történő meghatározása nem jelenti azt, hogy az anyag minden körülmények között hulladék. Az adott anyag csak abban az esetben minősül hulladéknak, ha a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalom-meghatározás érvényesül.
7.
Az adott hulladéktípust a képződést eredményező forrás alapján a 01-12-ig és a 17-20-ig terjedő főcsoportokban meghatározott 6 számjegyű azonosító kóddal jelölt hulladéktípusok alapján kell azonosítani, az alcsoportok 99-re végződő azonosító kódjainak kivételével. A képződést eredményező forrás hulladékai több, különböző főcsoportba is besorolhatók az adott hulladék tulajdonságaira való tekintettel.
A hulladékjegyzékben meghatározott hulladék azonosítása érdekében a következők szerint kell eljárni:
7.1.
Ha a 01-12. vagy 17-20. főcsoportokban nem található megfelelő azonosító kód, akkor a hulladék azonosításához a 13., 14. és 15. főcsoportot kell megvizsgálni.
7.2.
Ha a hulladékjegyzék 1-12. vagy a 13-20. főcsoportjában szereplő azonosító kódok közül egyik sem alkalmazható, akkor a hulladékot a 16. főcsoport szerint kell besorolni.
7.3.
Ha a hulladék a 16. főcsoportba sem sorolható be, akkor a 99-es azonosító kódot (közelebbről nem meghatározott hulladékok) kell használni a hulladékjegyzéknek az első lépésben azonosított tevékenységnek megfelelő főcsoportjában.
4.
4. MELLÉKLET A 72/2013. (VIII. 27.) VM RENDELETHEZ