5/2020. (II. 6.) ITM rendelet
a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 116. § 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 92. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
Ez a rendelet a munkahelyen jelen lévő vagy a munkafolyamat során felhasznált veszélyes anyagok és veszélyes keverékek expozíciójából eredő egészségi és biztonsági kockázatok elkerüléséhez vagy csökkentéséhez szükséges minimális intézkedéseket határozza meg.
2. §
(1)
E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed minden olyan tevékenységre, amelynek során a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) szerinti munkavállalót, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyt veszélyes anyag és veszélyes keverék hatása érheti.
(2)
E rendelet fém-ólomra és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó előírásai nem alkalmazhatóak
a)
az alkilezett ólomvegyületekkel kapcsolatos tevékenységekre,
b)
a tengeri szállításra,
c)
a légi szállításra, valamint
d)
az ólomtartalmú ércek bányászatára és külfejtésére, továbbá a bányászat és külfejtés helyszínén történő dúsítására.
(3)
A munkahelyen előforduló rákkeltő hatású anyagokkal kapcsolatos előírásokat a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4)
A veszélyes anyagok és veszélyes keverékek szállítása vonatkozásában e rendelet előírásai az irányadók azzal, hogy jogszabály eltérő rendelkezéseket tartalmazhat.
3. §
E rendelet alkalmazásában:
1.
aszfixiát okozó anyag: egyszerű fojtó- vagy inert gáz, amely meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítja, és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel;
2.
belélegezhető frakció: az összes szálló pornak az a tömegfrakciója, amelyet az egyén orron és szájon át belélegez;
3.
belélegezhető koncentráció: a belélegezhető frakció légzési zónában mérhető koncentrációja;
4.
biológiai expozíciós mutató: a vegyi anyag vagy metabolit koncentrációja biológiai mintában (vizeletben vagy vérben);
5.
biológiai hatásmutató: a vegyi anyag vagy metabolitja hatására jellemző, a szervezet visszafordítható változását kimutató biokémiai paraméter;
6.
biológiai monitorozás: a szervezetbe jutott veszélyes anyagok mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becslése;
7.
egészségkárosító vagy biztonságot veszélyeztető kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyagra megadott foglalkozási expozíciós határérték túllépése vagy határérték hiányában a kockázat olyan mértéke, amely veszélyeztetheti a munkavállalók egészségét vagy biztonságát;
8.
expozíció: a munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri;
9.
expozíció-becslés: azon tevékenység, mely magában foglalja az expozíciós koncentráció mérését, vagy mérés hiányában a feltételezhetően „megszökött” anyag becsült tömegének munkatérben valószínűsíthető hígulásából adódó légtér-koncentráció becslését;
10.
expozíció-hatás összefüggés elemzése: a hatástalan küszöb koncentráció, vagy küszöb koncentráció nélküli anyagok esetében az elérhető legkisebb kockázatot jelentő koncentráció meghatározása, a toxikológia szabályai alapján;
11.
expozíciós idő: az exponált munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve;
12.
expozíciós koncentráció: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja;
13.
expozíciós terhelés: szervezetbe időegység alatt jutó vegyianyag-dózis;
14.
kockázatelemzés: a szervezetre, rendszerre vagy egy meghatározott populációra veszélyt jelentő expozíciós szituációk elemzésének folyamata;
15.
kockázatértékelés: a méréssel vagy becsléssel nyert expozíciós koncentráció összehasonlítása a határértékkel, ;
16.
megengedett átlagos koncentráció: a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy 8 órás vagy annál rövidebb műszak, 40 órás munkahét esetén megengedett, idővel súlyozott átlagkoncentrációja, amely a dolgozó egészségére általában nem fejt ki káros hatást, kivéve egyes küszöbérték nélküli mutagén vagy daganatkeltő anyagokat;
17.
megengedett csúcskoncentráció: rövid ideig megengedhető legnagyobb levegőszennyezettség, a légszennyező anyagnak egy műszakon belül megengedett átlagos koncentrációt meghaladó legnagyobb koncentrációja;
18.
munkakörnyezeti monitorozás: a munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, valamint folyamatos mérése és regisztrálása az MSZ EN 689:2018 szabvány szerint vagy azzal legalább egyenértékű módon;
19.
munkaruha: olyan ruha, amely a tevékenységből adódó fokozott igénybevételtől és szennyeződéstől óvja a munkavállaló saját ruházatát, vagy helyettesíti azt;
20.
respirábilis frakció: a belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója, amely behatol a ciliáris hám nélküli légutakba;
21.
rostszerkezetű por: olyan részecskékből álló por, amelyeknek hossza nagyobb, mint 5 µm, míg a leghosszabb átmérőre merőleges legszélesebb átmérője kisebb, mint 3 µm, a szálhossz és a szálátmérő aránya nagyobb, mint 3:1;
22.
szálló por: a munkahelyi levegőben lebegő por;
23.
védőruha: szabványok és normák által meghatározott védelmi képességgel rendelkező, egyéni védőeszköz, amely a munkavégzés során a munkavállaló egészségét, testi épségét veszélyeztető fizikai, kémiai, valamint biológiai károsító hatások ellen nyújt védelmet;
24.
vegyi anyag: a munkatevékenység során természetes állapotában vagy mesterséges úton fellépő, felhasznált vagy kibocsátott, vagy szennyeződés formájában kibocsátott, önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület, függetlenül attól, hogy előállítása szándékos-e, vagy forgalomba hozták-e;
25.
veszély: egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása;
26.
veszélyes anyag: az Mvt. szerinti veszélyes anyag;
27.
veszélyes keverék: az Mvt. szerinti veszélyes keverék.
2. Munkahelyi levegő és biológiai határértékek
4. §
(1)
A veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és megengedett csúcskoncentráció határértékeit az 1. melléklet, a szálló- és rostszerkezetű porok megengedett koncentrációit a 2. melléklet tartalmazza.
(2)
Azon veszélyes anyagokat és keverékeket, amelyek biológiai monitorozása kötelező, ezek biológiai expozíciós mutatóit és biológiai hatásmutatóit, valamint a biológiai expozíciós mutatókra és biológiai hatásmutatókra vonatkozó megengedhető határértékeket a 3. melléklet tartalmazza.
(3)
Azon biológiai expozíciós és hatásmutatókat, melyek alkalmazása nem kötelező, de a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének biztosítása érdekében biológiai monitorozásra használhatóak, a 4. melléklet tartalmazza.
(4)
A biológiai expozíciós mutatók és a biológiai hatásmutatók mérésére, valamint a 11. § (4) bekezdése szerinti határérték ellenőrzésére - a munkateret szennyező anyagok mérésére - irányuló vizsgálatokat kizárólag
a)
a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által e területre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált és
laboratórium végezhet.
b)
a nemzeti vagy nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen részt vevő
(5)
A biológiai monitorozás költségei a munkáltatót terhelik.
3. Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázatbecslés
5. §
(1)
A munkáltató köteles a veszélyes anyagok munka közbeni alkalmazásából eredő kockázatokat felkutatni, megbecsülni, és a kockázatelemzést elvégezni az Mvt. 54. § (2) bekezdésével összhangban. A kockázatelemzés lépései a (2) bekezdés szerinti kockázatbecslés, a 6-13. §-ban foglaltak alapján végrehajtott kockázatkezelés, valamint a 14. § alapján elvégzett kockázat-kommunikáció.
(2)
A kockázatelemzés keretében kockázatbecslést kell végezni az alábbiak figyelembevételével:
a)
a veszély és a veszélyeztetettek azonosítása,
b)
az expozíció-hatás összefüggés elemzése,
c)
expozíció-becslés,
d)
a veszély jellemzése és
e)
a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.
(3)
A munkáltatónak a kockázatelemzéshez szükséges kiegészítő információkat − elsősorban az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: REACH rendelet) megfelelő biztonsági adatlapot − be kell szereznie a gyártótól, importálótól, a forgalmazótól vagy a továbbfelhasználótól (a továbbiakban együtt: szállító). A kockázatértékelésnél figyelembe kell venni az 1-6. mellékletben meghatározott határértékeket, valamint a már elvégzett egészségügyi vizsgálatok adatait is.
(4)
A kockázatelemzés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik
a)
a veszélyes anyagok azonosításáról,
b)
a veszélyes anyagok koncentrációjának légzési zónában, személyi mintavétellel történő méréséről,
d)
a 4. § (2) bekezdése szerinti biológiai monitorozás elvégzéséről.
(5)
Az expozíció mértékét az expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés és az expozíciós idő szorzatából kell meghatározni.
(6)
A expozíciós terhelés meghatározásánál a munkavállaló szervezetébe felszívódó veszélyes anyagok tekintetében
a)
az 1. melléklet 1. pont 1.1. alpont I oszlopában foglalt értékek szerint a határértékkel rendelkező anyagokat,
b)
az a) alpontban nem szereplő, bőrön át felszívódó anyagok közül
kell figyelembe venni.
ba)
a rákkeltő hatású, többgyűrűs aromás szénhidrogén keverékeket,
bb)
az eredeti célját és alkalmazását tekintve korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványolajokat
(7)
A kockázatelemzést dokumentálni kell. A kockázatelemzést és annak dokumentációját folyamatosan naprakésszé kell tenni, ha olyan jelentős változások következtek be, amelyek a kockázatelemzést elavulttá tehetik, vagy ha a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok ezt indokolttá teszik.
(8)
Ha előre látható, hogy a munkavégzés jelentős többletexpozícióval jár, minden szükséges intézkedést meg kell tenni ennek elkerülésére, és ezt a kockázatbecslésnél figyelembe kell venni.
(9)
Ha a munkavégzés több azonos szervre, szervrendszerre ható, vagy több karcinogén, mutagén, reprodukciót károsító veszélyes anyag expozíciójával jár, a határérték betartottságát az 1. melléklet 1.5.2. pontja alapján kell meghatározni.
(10)
A munkáltató által korábban nem alkalmazott veszélyes vegyi anyaggal csak akkor kezdhető meg a tevékenység, ha a kockázatbecslés megtörtént, és a kockázatkezelésre - a kockázatok elkerülésére vagy eltűrhető szintűre csökkentésére - a megfelelő intézkedéseket meghatározták, bevezették és dokumentálták.
(11)
A munkáltató a kockázatbecslés alapján a 6. §-ban foglaltak szerinti általános, valamint - ha ez a feltárt kockázatok mérsékléséhez nem elégséges - a 7-13., a 17. és a 20. §-ban foglaltak szerinti különleges megelőző és védő intézkedéseket foganatosít.
(12)
Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján végzett kockázatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok felhasznált mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a megtett megelőző intézkedések összhangban állnak a 6. § (1)-(3) bekezdésében foglaltakkal, a 7-13. §-ban meghatározott intézkedéseket nem kell alkalmazni.
4. Általános alapelvek a veszélyes anyaggal kapcsolatos megelőző intézkedésekre és a kockázatkezelésre
6. §
(1)
A munkáltató köteles a veszélyes anyaggal tevékenységet végző munkavállaló egészségének és testi épségének megóvása érdekében az Mvt. 54. § (1) bekezdésében meghatározottakra tekintettel a megelőző intézkedéseket végrehajtani, beleértve a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatok megelőzését és megszüntetését is.
(2)
Ha az (1) bekezdés szerint nem lehetséges a veszélyes anyagok által okozott kockázatok megelőzése és megszüntetése, a munkáltató köteles a változó körülményeket is figyelembe véve az e rendeletben meghatározott intézkedések szerint a munkahelyen előforduló veszélyes anyagok által okozott kockázatokat az egészséget nem károsító vagy a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak biztosítása érdekében a munkáltató az alábbi intézkedések megtételére köteles:
a)
megfelelő munkafolyamatok megtervezésére és megszervezésére,
b)
megfelelő munkaeszközök biztosítására a vegyi anyaggal történő munkavégzéshez, tároláshoz,
c)
azon munkavállalók számának minimumra csökkentésére, akik veszélyes anyagok expozíciójának vannak vagy lehetnek kitéve,
d)
az expozíció intenzitásának, mértékének és időtartamának a lehető legkisebb mértékűre történő csökkentésére,
e)
megfelelő higiénés feltételek biztosítására - beleértve a dohányzás, az étkezés, az italfogyasztás, a kozmetikai szerek használatának és az élelmiszer tárolásának megtiltását - azokon a munkahelyeken, ahol a munkaterületet veszélyes anyagok szennyezhetik vagy a munkavállaló veszélyes anyagokkal kerülhet érintkezésbe,
f)
a munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének a munka jellegének megfelelő minimálisra történő csökkentésére, valamint
g)
a megfelelő munkafolyamatok alkalmazására, beleértve a veszélyes anyagok és ezeket tartalmazó hulladékok biztonságos kezelését, tárolását és szállítását.
(4)
Ha az 5. § alapján végzett kockázatelemzés a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat tárt fel, a 7-13. § és a 17. § szerinti intézkedéseket kell alkalmazni.
(5)
Az 5. § alapján végzett kockázatelemzésnek ki kell terjednie a hatókörben tartózkodókra is.
(6)
Eltérően a (4) bekezdésben foglaltaktól, ha az 5. § alapján végzett kockázatelemzés eredménye azt mutatja, hogy a munkahelyen alkalmazott vegyi anyagok mennyisége miatt a munkavállalók egészségét és biztonságát fenyegető veszély elhanyagolható mértékű, továbbá a meghozott intézkedések összhangban állnak az (1)-(3) bekezdésben foglaltakkal, a 7-13. § szerinti intézkedéseket nem kell alkalmazni.
5. A kockázatok megszüntetése vagy csökkentése
7. §
(1)
A 6. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a munkáltatónak a munkavállaló egészségét és biztonságát nem veszélyes anyaggal vagy kevésbé veszélyeztető veszélyes anyaggal történő helyettesítéssel kell biztosítania.
(2)
Ha a veszélyes anyag nem veszélyes anyaggal történő (1) bekezdés szerinti helyettesítése kizárt, a munkáltató az 5. §-ban foglaltak szerint gondoskodik a kockázatelemzés elvégzéséről, és ezt dokumentálja.
8. §
Ha a tevékenység természete nem teszi lehetővé a kockázat 7. § (1) bekezdése szerinti helyettesítéssel történő kiküszöbölését, a munkáltató a kockázatok lehető legkisebbre történő csökkentéséről megelőző, valamint az egészséget és biztonságot védő intézkedések bevezetésével gondoskodik. A munkáltató által alkalmazandó megelőző és védő intézkedések az Mvt. 54. § (1) bekezdése figyelembevételével a következők:
a)
megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamatok megtervezése,
b)
a veszélyes anyagok expozíciójának elkerülése vagy csökkentése céljából megfelelő eszközök és anyagok alkalmazása,
c)
kevésbé veszélyes anyag alkalmazása,
d)
a kockázat keletkezési helyén kollektív műszaki védelem alkalmazása,
e)
munkaszervezési intézkedések, és
f)
ha az expozíció egyéb módon nem előzhető meg, megfelelő egyéni védőeszközök alkalmazása.
6. Határérték-túllépés megelőzése
9. §
(1)
A munkáltató gondoskodik arról, hogy
a)
a munkavállalót ne foglalkoztassa olyan környezetben, ahol a munkahelyi levegőben a veszélyes anyag koncentrációja meghaladja az 1., 2. és 5-6. mellékletben meghatározott határértéket,
b)
a munkavállalót munkavégzés közben hormon-, hormonhatású anyag, antibiotikum expozíciója ne érje,
c)
a munkavállaló munkavégzése alatt aszfixiát okozó anyagnak az oxigén kiszorítását okozó koncentrációja ne alakulhasson ki.
(2)
Határérték-túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket hoz a kialakult helyzet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos megoldására, továbbá az eseményt írásban rögzíti.
7. A veszélyes anyagokra és veszélyes keverékekre vonatkozó nyilvántartás
10. §
A munkáltató nyilvántartást vezet a munkahelyen alkalmazott veszélyes anyagokról és veszélyes keverékekről a REACH rendelet szerinti biztonsági adatlappal azonosítható anyagfajtákra vonatkozóan.
8. Munkakörnyezeti monitorozás
11. §
e)
a dízelmotor-kipufogógáz expozícióra vonatkozóan - a földalatti bányászat és az alagútfúrás területét kivéve - az 1. mellékletben
(1)
A veszélyes anyagokkal szennyezett munkatérben foglalkoztatott munkavállalókra az 1., 2., 5. és 6. mellékletben meghatározott határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak. Ha az expozícióban töltött műszak időtartama rövidebb, mint a referenciaidő, a légtérszennyezettség mértéke akkor sem haladhatja meg a megengedett átlagos koncentrációt (a továbbiakban: ÁK-érték). 8 óránál hosszabb műszak vagy 40 órásnál hosszabb munkahét esetén az anyag korrekciós csoportjának megfelelő módon korrigált ÁK-érték alkalmazandó (a továbbiakban: ÁK korrekciós csoport).
(2)
A munkáltató köteles a határértékkel nem szabályozott veszélyes anyag esetében a tudományos, technikai színvonal szerint elvárható legkisebb szintre csökkenteni az expozíció mértékét, amely szinten a tudomány mindenkori állása szerint a veszélyes anyagnak nincs egészségkárosító hatása.
(3)
A mérési módszereknek meg kell felelniük az MSZ EN 482:2012+A1:2016 szabvány követelményeinek, vagy a méréseket legalább azzal egyenértékű módon kell elvégezni.
(4)
Ha a munkavállaló határértékkel szabályozott veszélyes anyag hatásának lehet kitéve, a munkáltató köteles - az expozíció mértékétől, az anyag, anyagok veszélyességétől és a technológia stabilitásától függő gyakorisággal - a munkakörnyezeti monitorozás keretében a veszélyes anyagok koncentrációját meghatározni, és azt az MSZ EN 689:2018 szabvány szerint vagy azzal legalább egyenértékű módon folyamatosan ellenőrizni.
9. Műszaki vagy szervezési intézkedések
12. §
Az 5. és 6. § szerinti kockázatelemzés és a megelőzésre vonatkozó általános alapelvek alapján a munkáltató a vegyi anyagok fizikai-kémiai hatásaiból származó veszélyek ellen olyan műszaki vagy szervezési intézkedéseket hoz, amelyek megfelelnek a tevékenység természetének, beleértve a tárolást, a kezelést és az összeférhetetlen vegyi anyagok szétválasztását. A munkáltató - az alábbi fontossági sorrendben - a következő intézkedéseket hozza meg:
a)
megelőzi a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre emelkedését vagy a kémiailag nem stabil anyagok veszélyes mennyiségének kialakulását,
b)
ha az a) pont szerinti megelőzés nem lehetséges, megakadályozza olyan források jelenlétét, amelyek elősegíthetik a tűz és robbanás keletkezését, vagy azokat a kedvezőtlen körülményeket, amelyek a kémiailag nem stabil anyagok és keverékeik veszélyes fizikai hatásainak növekedéséhez vezetnek,
c)
csökkenti a tűz- és robbanásveszélyes anyagok égése során keletkező kémiailag nem stabil anyagok vagy keverékeik által okozott, a munkavállalók egészségére és biztonságára káros hatásokat, és
d)
gondoskodik a munkahely, a berendezések és a gépek kielégítő irányításáról, a robbanást elfojtó berendezésekről, valamint a robbanási nyomás csökkentéséről.
10. Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése
13. §
(1)
A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet kezelésére intézkedési tervet - beleértve a mentési tervet is - (a továbbiakban: terv) készít. Ha az e rendeletben előírtakkal összeegyeztethető módon ezen kötelezettségének más jogszabály alapján már eleget tett, új terv készítésére nem kötelezett, azonban a tervnek a biztonsági gyakorlatok és az elsősegélynyújtás gyakorlására vonatkozó előírásokat is tartalmazni kell, és rendelkeznie kell a megfelelő elsősegélynyújtó felszerelés biztosításáról. A tervnek nem kell tartalmaznia a jogszabályok által már meghatározott követelményeket.
(2)
Az (1) bekezdés szerinti baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik a káros hatások csökkentése érdekében, és a veszélyes anyag hatásának kitett munkavállalót az intézkedéssel egyidejűleg tájékoztatja. Az érintett területen csak azon munkavállaló munkavégzése megengedett, akinek az üzemzavar és veszélyhelyzet megszüntetése céljából végzett munkája elengedhetetlenül szükséges.
(3)
A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a munkavállalót az olyan előre nem látható eseményt vagy balesetet követően, amely a munkavállaló többletterhelésével, testi épsége sérelmével, egészsége fokozott veszélyeztetésével járhatott.
(4)
Az érintett területen dolgozó munkavállaló számára megfelelő egyéni védőeszközt, speciális biztonsági berendezést és felszerelést kell biztosítani, amelyet mindaddig köteles használni, amíg a rendkívüli helyzet azt indokolttá teszi. Az érintett területen egyéni védelem nélküli személy nem tartózkodhat.
(5)
Az Mvt. 42. § c)-e) pontjában meghatározottakra is figyelemmel, a munkáltató intézkedik a megfelelő figyelmeztető és egyéb tájékoztató jelzések elhelyezéséről, amelyek a megnövekedett egészségkárosító vagy biztonságot veszélyeztető kockázatra hívják fel a figyelmet, valamint elősegítik a menekülést és a mentést.
(6)
A munkáltató biztosítja, hogy a veszélyes anyagok jelenléte miatt hozott biztonsági intézkedésekről szóló információk hozzáférhetőek legyenek mindazok számára is, akiknek baleset vagy vészhelyzet esetén intézkedniük kell. Az információknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:
a)
előzetes értesítést a munka közbeni veszélyről, veszélyekről, a veszély, veszélyek meghatározását szolgáló, valamint a megelőző intézkedésekről és szabályokról,
b)
bármely baleset vagy vészhelyzet esetén előforduló különleges veszélyforrásokat, vagy azokat, amelyeknek előfordulása várható, továbbá
c)
a tervet.
11. A munkavállaló tájékoztatása és oktatása
14. §
(1)
Az Mvt. 42. § a) pontjában, 54. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint 55. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és a munkavédelmi képviselő az általuk értett nyelven munkába álláskor és minden alkalommal, amikor lényeges változás történik, a kockázat jellegétől és fokától függően szóban, vagy írásos anyagok biztosításával (oktatás vagy képzés keretében)
a)
a munkavégzéssel kapcsolatban rendelkezésre álló adatokhoz hozzájussanak, beleértve az adatokban bekövetkezett lényeges változásokat is,
b)
a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokra, az egészségre és a biztonságra ható kockázatokra, a határértékekre és egyéb előírásokra vonatkozó adatokat, továbbá a 16. §-ban foglalt kötelezettségeiket megismerjék,
c)
megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak a védőintézkedésekről és egyéb teendőkről, amelyek ismeretében képesek megfelelően védekezni, és munkatársaikat is megvédhetik,
d)
megismerjék a szállító által a REACH rendelet 31. cikkének megfelelően biztosított Biztonsági Adatlap tartalmát, továbbá a szállítótól származó minden, a veszélyes anyaggal kapcsolatos és a munkavégzés szempontjából lényeges adatot.
(2)
A munkavállaló és a munkavédelmi képviselő számára
a)
a munkáltató igény szerint biztosítja
aa)
a részvételt a munkáltató vagy az illetékes hatóság által végzett - a veszélyes anyagok alkalmazásából eredő veszélyek meghatározására vonatkozó - vizsgálatban, valamint
ab)
az aa) alpont szerinti vizsgálat eredményéről való tájékoztatást,
b)
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tájékoztatást ad a munkakörülményekkel kapcsolatos valamennyi munkaegészségügyi kérdésről.
(3)
A munkáltató előzetesen és kellő időben a munkavállalókkal és a munkavédelmi képviselővel konzultációt folytat minden olyan intézkedésről, amely alapjaiban érinti a munkavállalók biztonságát és egészségét, a kockázatbecslésről, a megelőző és védő intézkedésekről, valamint a mentés és menekülés megszervezéséről.
15. §
Ha a veszélyes anyag tárolására és szállítására szolgáló tárolóedény, tartály és csővezeték a mérete vagy a csomagolás jellege következtében a tartalmának megfelelő címkézésre vagy megjelölésre nem alkalmas, vagy nincs az előírásoknak megfelelően megjelölve, a munkavállaló által értett hatékony felismerhetőségi jelekről kell gondoskodni tartalmának, jellegének és a veszély egyértelmű azonosítása érdekében.
12. A munkavállaló kötelességei
16. §
A munkavállaló
a)
a tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók biztonságára és egészségére, valamint a környezet védelmére,
b)
a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket rendeltetésszerűen használja,
c)
haladéktalanul közöl munkahelyi vezetőjével minden olyan körülményt, amely véleménye szerint egészségkárosító vagy biztonságot veszélyeztető kockázattal járhat.
13. Egészségügyi ellenőrzés - orvosi alkalmassági vizsgálatok
17. §
(1)
A veszélyes anyag expozíciójának kitett munkavállaló orvosi alkalmasságának ellenőrzésére a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2)
Ha az egészségügyi ellenőrzés megbetegedést vagy egészségre káros hatást vagy biológiai határérték-túllépést észlel, a munkáltató köteles
a)
az 5. §-ban szereplő kockázatelemzést újra elvégezni,
b)
a 6. és a 7-12. §-ban foglalt, a kockázat megszüntetésére vagy csökkentésére hozott intézkedéseket felülvizsgálni,
c)
figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, valamint az illetékes hatóság előírásait a kockázatok megszüntetésének vagy csökkentésének bevezetésére a 7-12. §-ban foglaltakkal összhangban,
d)
figyelembe venni a foglalkozás-egészségügyi szolgálat véleményét a munkavállalók további foglalkoztathatóságát illetően,
e)
kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli vizsgálatát.
(3)
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az alapszolgáltatás keretében
a)
javaslatot tesz a felhasznált veszélyes anyagok toxikológiai tulajdonságai alapján a munkavállalók védelmét szolgáló egészségügyi intézkedésekre,
b)
tanácsot ad, valamint felkérésre segítséget nyújt a kockázatelemzéshez,
c)
felhívja a munkavállaló figyelmét a munkaköri alkalmassági vizsgálatok során a dohányzás, alkoholfogyasztás és az üzemben alkalmazott veszélyes anyagok közötti kölcsönhatásokra, amelyek a munkavállaló egészségét fokozottan károsítják,
d)
kiképzi a munkavállalókat a szaksegélyt megelőző elsősegély nyújtására.
(4)
A képzésben való részvételt és az elsősegélynyújtás feltételeit a munkáltató biztosítja.
18. §
Az e rendeletben foglaltak betartását a munkavédelmi hatóság - más hatóság jogszabályban meghatározott jogkörét nem érintve - ellenőrzi.
14. A fém-ólom és az ólom ionos vegyületeire vonatkozó különleges előírások
19. §
A fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával járó tevékenységek tájékoztató jegyzékét a munkavédelmi hatóság a hivatalos honlapján közzéteszi.
20. §
(1)
Az ólomexpozícióban végzett tevékenység esetén a munkáltató gondoskodik arról, hogy
a)
ne forduljon elő a dohányzással, étkezéssel vagy ivással történő ólomfelvétel veszélye;
b)
ki legyen jelölve olyan hely, ahol a munkavállalók az ólomkontamináció kockázata nélkül étkezhetnek és ihatnak;
c)
olyan ivóvíz vagy más ital álljon a munkavállalók rendelkezésére, amelyet nem szennyez a munkahelyen jelen lévő ólom;
d)
ellássa a munkavállalókat az őket érő ólomvegyületek fiziko-kémiai tulajdonságainak megfelelő munka- vagy védőruhával;
e)
a d) pont szerinti munka- vagy védőruha a munkahely területén maradjon;
f)
a munka- vagy védőruha és az utcai ruha külön legyenek tárolva;
g)
a munkavállalók részére fekete-fehér rendszerű öltöző, mosdó, zuhanyzó álljon rendelkezésre.
(2)
Az (1) bekezdés e) pontjától eltérően a munka- vagy védőruha mosása megoldható a munkahely területén kívül is, ha egy mosoda alkalmas az ilyen természetű feladatra. Ha a munkáltató nem maga végzi el a tisztítást, ott zárt konténerekkel kell megoldani a munka- vagy védőruha mosodába szállítását.
(3)
Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt intézkedések költsége nem terhelhető a munkavállalóra.
15. Eltérő határértékek alkalmazása
d)
az egészségügyi ágazat, a temetkezés és balzsamozás területén a formaldehid expozícióra vonatkozóan a 7. mellékletben
21. §
A 4. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően
a)
a füstképződéssel járó hegesztési és plazmavágási folyamatok vagy az ezekhez hasonló munkafolyamatok esetében a króm (VI) szervetlen vegyületekre [Cr (VI)-ra számítva] vonatkozóan az 5. mellékletben,
c)
a dízelmotor-kipufogógáz expozícióra vonatkozóan - a földalatti bányászat és az alagútfúrás területét kivéve - az 1. mellékletben
meghatározott határértékeket kell alkalmazni.
16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
22. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
23. §
Ez a rendelet
a)
a munkájuk során vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 80/1107/EGK irányelv végrehajtása céljából javasolt határértékek megállapításáról szóló, 1991. május 29-i 91/322/EGK bizottsági irányelvnek,
b)
a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről [tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében] szóló, 1998. április 7-i 98/24/EK tanácsi irányelvnek,
c)
a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatban a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek első listájának létrehozásáról szóló, 2000. június 8-i 2000/39/EK bizottsági irányelvnek,
d)
a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásához a javasolt foglalkozási expozíciós határértékek második listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. február 7-i 2006/15/EK bizottsági irányelvnek,
e)
a 98/24/EK tanácsi irányelv végrehajtásakor az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek harmadik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK irányelv módosításáról szóló, 2009. december 17-i 2009/161/EU bizottsági irányelvnek,
f)
a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
g)
a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján az indikatív foglalkozási expozíciós határértékek negyedik listájának létrehozásáról és a 91/322/EGK, valamint a 2000/39/EK és a 2009/161/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2017. január 31-i (EU) 2017/164 bizottsági irányelvnek,
h)
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
i)
a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
j)
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. június 5-i 2019/983 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
k)
a 98/24/EK tanácsi irányelv alapján meghatározott indikatív foglalkozási expozíciós határértékek ötödik listájának létrehozásáról és a 2000/39/EK bizottsági irányelv módosításáról szóló, 2019. október 24-i 2019/1831 bizottsági irányelvnek
l)
a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
24. §
Ez a rendelet
a)
az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)
a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
c)
az arzén és szervetlen vegyületeire vonatkozóan (arzin kivételével, As-ra számítva) - a rézkohósítási ágazatot kivéve - az 1. mellékletben,
d)
az egészségügyi ágazat, a temetkezés és balzsamozás területén a formaldehid expozícióra vonatkozóan a 7. mellékletben
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
25. §
Hatályát veszti a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet.
1.
1. MELLÉKLET AZ 5/2020. (II. 6.) ITM RENDELETHEZ
Veszélyes anyagok a munkahelyi levegőben
1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett határértékei
1.1.
Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és megengedett csúcskoncentráció értékei, valamint jellemző tulajdonságai
8AKRILNITRIL107-13-14,3   b, k(1B) R
32BENZOL71-43-21,651  k(1A), b, i, BEMEU6T
231NIKKEL-VEGYÜLETEK 0,01   k(1B),
sz (bőr, légzőszervi), BEMSCOEL/ SUM/85/ 2011T
1.2. A VESZÉLYES ANYAGOK TEKINTETÉBEN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA:
1.3. Nyolc óránál hosszabb műszak vagy 40 órásnál hosszabb munkahét esetén alkalmazandó ÁK-érték korrekciók
1.4.
A megengedett csúcskoncentrációk meghatározása
1.4.1.
A CK-értékek 15 perc referenciaidőre vonatkoznak.
1.4.2.
A csúcskoncentrációk meghatározása legfeljebb 15 perc mintavételi idejű mintákkal történhet.
1.4.3.
Az egyes csúcskoncentrációk időintervallumai között legalább a csúcskoncentrációk időintervallumánál háromszor hosszabb időnek kell eltelnie (15 perces csúcskoncentráció után legalább 45 perc).
1.4.4.
A csúcskoncentrációk időtartama egy műszak alatt összesen a 60 percet nem haladhatja meg.
1.5.
A munkahelyi átlagos levegőszennyezettség meghatározása
1.5.1.
Egy szennyező anyag esetén a munkahelyi átlagos levegőszennyezettséget mg/m3- ben (CÁ) a következő összefüggéssel kell meghatározni:

ahol:
1.5.1.1.
C1, C2, ... Cn a t1, t2, ... tn időszakokhoz tartozó légszennyező anyagok koncentrációi (mg/m3).
1.5.1.2. t1 + t2 ... + tn = műszak óráinak száma
1.5.2.
Határérték meghatározása több veszélyes anyag munkatérben való egyidejű jelenléte esetén. Ha a munkatér levegőjében egyidejűleg több veszélyes anyag van jelen, - egyaránt beleértve a rákkeltő hatású és nem rákkeltő hatású anyagokat - a megengedhető értéket az alábbi összefüggés szerint kell meghatározni:

ahol:
1.5.2.1.
A C: a munkatérben mért anyag koncentrációja;
1.5.2.2. Az ÁK: átlagos koncentráció az anyagok munkahelyen megengedett koncentrációi;
1.5.2.3. Az 1,2, ... n: az egyes anyagok indexeit úgy kell értelmezni, hogy a számlálóban és a nevezőben szereplő azonos indexek azonos anyagot jelentenek.
1.5.3.
Nyolc órát meghaladó napi, vagy 40 órát meghaladó heti munkaidő-beosztás esetén a számításokban a korrigált ÁK-értékeket kell alkalmazni, ahol ez releváns.
2.
2. MELLÉKLET AZ 5/2020. (II. 6.) ITM RENDELETHEZ
[#t]Szálló- és rostszerkezetű porok koncentrációi mg/m3-ben
1.
Szálló porok megengedett koncentrációi mg/m3-ben
1.1.
Ha a keményfapor más faporral keveredik, a határérték a keverékben szereplő összes faporra vonatkozik.
2.
Rostszerkezetű porok megengedett koncentrációi rost/cm3-ben
3.
3. MELLÉKLET AZ 5/2020. (II. 6.) ITM RENDELETHEZ
A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei
1. A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei vizeletben
1.1.
A foglalkozási vegyi expozíció esetén vizsgálandó biológiai expozíciós és hatásmutatók megengedhető határértékei vizeletben elnevezésű táblázat tekintetében használt rövidítések magyarázata
1.2.
BEM vizsgálat céljára a <4 vagy ˃30 mmol/l (<0,4 vagy ˃3 g/l) kreatinin koncentrációjú vizelet nem alkalmas. Ilyen esetekben a vizsgálatot új mintából meg kell ismételni.
2. Biológiai expozíciós mutatók megengedhető határértékei vérben
3. Biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei vérben
3.1.
A biológiai hatásmutatók megengedhető határértékei vérben elnevezésű táblázat tekintetében használt rövidítések magyarázata
4.
4. melléklet az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelethez
1. A foglalkozási vegyi expozíció esetén ajánlott biológiai expozíciós és hatásmutatók határértékei vizeletben
2. A foglalkozás vegyi expozíció esetén ajánlott biológiai expozíciós és hatásmutatók határértékei vizeletben

 ABCDEFG
2.
A foglalkozási vegyi expozíció esetén ajánlott biológiai expozíciós és hatásmutatók határértékei vizeletben elnevezésű táblázat tekintetében használt rövidítések magyarázata
5.
5. MELLÉKLET AZ 5/2020. (II. 6.) ITM RENDELETHEZ
A füstképződéssel járó hegesztési és plazmavágási folyamatok vagy az ezekhez hasonló munkafolyamatok esetében a króm (VI) szervetlen vegyületek expozíciója
1.
A króm (VI) szervetlen vegyületekre [Cr (VI)-ra számítva] vonatkozó határérték
2.
Rövidítések magyarázata az 1. pontban foglalt táblázathoz:
6.
6. MELLÉKLET AZ 5/2020. (II. 6.) ITM RENDELETHEZ
1.
A földalatti bányászat és az alagútfúrás terén a nitrogén-monoxidra, a nitrogén-dioxidra és a szén-monoxidra vonatkozó határértékek
7.
7. melléklet az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelethez
Az egészségügyi ágazat, a temetkezés és balzsamozás területén a formaldehid expozíciója
1. A Formaldehidre vonatkozó határértékek
 ABCDEFGH
1MegnevezésÁK-érték mg/m3
ÁK-érték
ppm		CK-érték mg/m3
CK-érték
ppm		Jellemző tulajdonságHivatkozásÁK korrekciós csoport
2FORMALDEHID0,60,50,60,5k(1B), b, m, szEU7T
2. Rövidítések magyarázata az 1. pontban foglalt táblázathoz:
 AB
1.RövidítésMagyarázat
2.k(1A vagy 1B)rákkeltő (zárójelben a 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, rövid megnevezéssel a CLP rendelet szerinti besorolás)
3.bBőrön át is felszívódik.
4.mmaró hatású anyag, amely felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat
5.szTúlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag. Az anyagra érzékeny egyéneken "túlérzékenységen" alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/ szervrendszert károsító megbetegedést okozhat.
6.EU72019/983 EU irányelvben közölt érték
7.TAzok az anyagok, amelyek egészségkárosító hatása TARTÓS expozíciót követően jelentkezik.