Szövetkezet (lakásszövetkezet) alapszabálya

A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza a szövetkezetet.

A Ptk. 3:325. § (1) bekezdése értelmében „A szövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy, amelynél a tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni”.
A szervezet tevékenysége irányulhat: értékesítésre, beszerzésre, termelésre és szolgáltatásra.
A szövetkezet tagsága:
A szövetkezet állhat természetes és nem természetes személy tagokból is, azonban a Ptk. 3:326. § (1) bekezdése szerint a taglétszám 20%-át nem haladhatja meg a nem természetes személy tagok száma azzal, hogy a szövetkezeti formában működő nem természetes személy tagokat nem kell figyelembe venni ekkor.  
Nyilvános felhívás útján nem lehet tagokat gyűjteni a szövetkezetbe.
A taglétszám negyedét nem haladhatja meg azon tagok száma, akik személyes közreműködést nem vállalnak.
A szövetkezet egyes tagjainak vagyoni hozzájárulása nem haladhatja meg a tőke tizenöt százalékát; a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulásának összege nem haladhatja meg a tőke harmadát.

Engedély
Lehetséges, hogy jogszabály hatósági engedélyhez köti valamely tevékenység folytatását, akkor a szövetkezet csak akkor kezdheti meg/végezheti a működését, ha ezt az engedélyt megszerezte és birtokolja a 3:327. § (1) bekezdés alapján. Olyan eset is adódhat, hogy a szövetkezet képesítéshez kötött tevékenységet folytat. Ezt csak akkor teheti meg, ha a szövetkezetben legalább egy olyan személyesen közreműködő tag/munkavállaló/szövetkezet javára tevékenykedő személy van, aki megfelel a képesítési követelményeknek.
Alapítás
Szövetkezet létesítése a szövetkezet alapszabályának (szövetkezet létesítő okirata) elfogadásával történik, melyhez legalább 7 alapító tag egybehangzó nyilatkozata szükséges (3:331. § (1) bekezdés), valamint mindegyiküknek alá kell írnia – közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás esetén a képviselő is aláírhat. Az alapszabályt a Ptk. alapján közokiratba/ügyvéd vagy jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az alapszabály tartalmi követelményeit a 3:331. § (4) bekezdés szabályozza.

Alapszabály tartalma:
a) a szövetkezet nevét;
b) a székhelyét;
c) a célját vagy fő tevékenységét;
d) a létesítő személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
e) a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
f) a szövetkezet első vezető tisztségviselőjét. 
g) a vagyoni hozzájárulás azon mértékét, amelynek teljesítése minden tag számára kötelező;
e) a tag személyes közreműködésének lehetséges módjait;
f) a szövetkezet és a tag gazdasági együttműködésének meghatározását;
g) a közösségi alapra vonatkozó szabályokat;
h) a természetes személy tagok, valamint hozzátartozóik számára nyújtandó szolgáltatások formáit, odaítélésének feltételeit, eljárási rendjét;
i) a szövetkezet szerveit és azok hatáskörét;
j) a tagokra és tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat; és
k) a közgyűlés összehívásának módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját.

Tagság
A tagfelvételi kérelemben a tagságra jelentkező személynek (a továbbiakban: tagjelölt) nyilatkoznia kell arról, hogy
a) a szövetkezet tagjává kíván válni,
b) a szövetkezet alapszabályában foglaltakat elfogadja, magára nézve kötelezőnek ismeri el,
c) vállalja a szövetkezet tevékenységében való személyes közreműködést,
d) vállalja a szövetkezet alapszabályában meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítését,
e) a tagoknak biztosított előnyökkel élni kíván, a tagoknak biztosított szolgáltatásokat igénybe kívánja venni, és
f) a tagsága létesítésének nincs akadálya, és személyes közreműködését a munkavégzésre irányuló jogviszonyára vonatkozó szabályokkal összhangban fogja teljesíteni, ha egyébként munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

Megszűnik a tagsági jogviszony, ha  
a) a tag a szövetkezetből kilép;
b) a tag a vagyoni hozzájárulását vagy pótbefizetési kötelezettségét - az alapszabályban, illetve közgyűlési határozatban meghatározott időpontig - nem teljesítette;
c) a tag meghal vagy megszűnik;
d) a bíróság a tagot kizárja;
e) a szövetkezet átalakulással, egyesüléssel, szétválással vagy jogutód nélkül megszűnik,

Az alapítást be kell jelenteni a nyilvántartó Cégbíróságnak az ellenjegyzéstől számított 30 napon belül.

A nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig minden tagnak a pénzbeli hozzájárulása minimum 30 %-át, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás esetén pedig annak egészét szolgáltatnia kell, hasonlóan ahhoz, aki a szövetkezet működésében személyes közreműködést nem vállalt, mert neki a vagyoni hozzájárulásának egészét kell szolgáltatnia a határidőn belül.  A benyújtásig nem szolgáltatott pénzbeli hozzájárulásokat a bejegyzéstől számított egy éven belül köteles a tagok szolgáltatni a 3:332. § (3) bekezdése szerint.
Tehát a tagok hozzáárulása állhat pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból is, mely lehet akár követelés is abban az esetben, ha azt vagy elismerte az adós, vagy bíróság határozaton alapul. A tag munkavégzésre, személyes közreműködésre vagy szolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalását azonban nem lehet figyelembe venni nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként (3:332. § (1) bekezdés).
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 45. § alapján a szövetkezet bejegyzésének illetéke 100.000.- Ft, azaz százezer forint. 
A szociális szövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezete bejegyzési eljárása illetékmentes.

Többféle szövetkezet alapítására van lehetőség: Lakásszövetkezet, agrárgazdasági szövetkezet, szociális szövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet, üdülőszövetkezet, iskolaszövetkezet és kisgyermekkel otthonlévők szövetkezete.

Lakásszövetkezet

A lakásszövetkezetekről a 2004.évi CXV. törvény rendelkezik.

A lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet, mely jogi személynek minősül. A lakásszövetkezetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok lehetnek a tagjai. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha a lakás tulajdonjogát, vagy az állandó, illetőleg az időleges használati jogot megszerezte.

A lakásszövetkezetek alapvetően nem nyereségszerzés céljából alapított vállalkozások, tevékenységüket elsősorban a saját és tagjaik részére végzik, ugyanakkor a tevékenységük ellátása céljából vállalkozási tevékenységet is folytathat. Ilyen vállalkozási tevékenység lehet például a társasház-kezelői és ingatlankezelői tevékenység, melyekre a társasházakról szóló törvény erre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Alapítás
Alapítását legalább hét alapító tag esetén, valamennyi alapító tag részvételével tartott alakuló közgyűlés határozhatja el. Az alakuló közgyűlést bármely alapító tag vagy az építtető is összehívhatja. 
Az alakuló közgyűlésnek dönt a lakásszövetkezet megalakulásáról, elfogadja az alapszabályát, megválasztja az igazgatóságát és a felügyelőbizottságot, illetőleg e szervek tisztségviselőit. 
Alakuló ülés elfogadja az alapító vagyon összegét, illetőleg megállapítja a tagok építéssel és fenntartással kapcsolatos befizetéseinek feltételeit, valamint dönt az alakuló közgyűlésig a lakásszövetkezet javára megkötött szerződések jóváhagyásáról.
Az alakuló közgyűlés a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, az alapszabály elfogadásához azonban az alapító tagok szavazatainak kétharmados szótöbbsége szükséges. 

Magáról az alakuló közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető ír alá, és a közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag is hitelesíti aláírásával. 
Az alapszabály azért is nagyon fontos, mert a lakásszövetkezet alapításának, továbbá a szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. Tartalmát a lakásszövetkezet tagsága, céljait és adottságait figyelembe véve állapítja meg.